Uniós források

Brexit: belement a királynő a hosszú parlamenti szünetbe - Mit jelent ez?

Portfolio
Amint az várható volt, elfogadta II. Erzsébet angol királynő az aktuális miniszterelnök politikai kérését, azaz rábólintott arra, hogy rendkívül hosszú, több mint négyhetes legyen a parlamenti szünet éppen a Brexit előtti időszakban. Ez növeli az esélyét annak, hogy már jövő héten bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Boris Johnson ellen, igaz ha meg is bukik, lehet, hogy akkor még kevésbé tudják megakadályozni a megállapodás nélküli Brexitet az ettől aggódó parlamenti képviselők.
Az elmúlt években rendszerint 5 és 20 nap közötti volt a szünet az előző és az új parlamenti ülésszak között, ami alatt megtartották a politikai pártok éves kongresszusait, és a királynő beszédével választották el a régi ülésszakot az újtól. A mostani parlamenti ülésszak a leghosszabb volt a brit parlamentáris demokráciában, hiszen 2017-től folyamatosan tartott, azaz tavaly elmaradt II. Erzsébet őszi beszéde. Most pedig arra kérte Boris Johnson új miniszterelnök a királynőt, hogy ne október elején, hanem csak október 14-én tartsa meg az ülésszakot megnyitó beszédét és a mai visszajelzés szerint ebbe bele is ment a királynő.Ez azt jelenti, hogy

a mostani ülésszak valamikor szeptember 9. és 12. között fog véget érni és az új október 14-én kezdődik, így tehát legalább 32 napos lesz a parlamenti szünet, ami rendkívüli hosszúságú.



Brexit: belement a királynő a hosszú parlamenti szünetbe - Mit jelent ez?
II. Erzsébet királynő fogadta a Buckingham Palotában Boris Johnson új miniszterelnököt 2019. július 24-én. Victoria Jones - WPA Pool/Getty Images
Hivatalosan azzal indokolta a kérést Johnson, hogy július 24. óta ő a miniszterelnök, de az új politikai prioritásait még nem volt lehetősége "közölni" a parlamenttel, és a Brexit előtt két héttel szeretné, ha ez végre megtörténhetne a királynő beszédével kezdődő új ülésszak megnyitása segítségévél.

A királynő megnyitó beszéde egyébként azt jelenti, hogy a kormány megír neki egy szöveget arról, hogy mik a kormány következő ülésszaki politikai prioritásai, és mi van a meghozandó törvények listáján és ezt a szöveget II. Erzsébet felolvassa a parlamentben. Ezután a szövegben foglalt javaslatokról vitáznak a képviselők és szavaznak is róla. A beszéd október 14-i felolvasása és a javaslatokról szóló szavazások között (október 21-22-re vannak előirányozva jelenleg) egy hét fog eltelni, de ebben az egy hétben sor kerül egy kulcsfontosságú EU-csúcsra október 17-18-án.

Azon a csúcstalálkozón történhet meg az esetleges új Brexit-alku EU-s jóváhagyása, ha addig tényleg megszületik egy ilyen. Október 21-22-én tehát nemcsak a királynői beszédbe rejtett politikai prioritásokról, hanem Johnson esetleges új Brexit-alkujának tartalmáról is lenne lehetősége majd szavazni a brit parlamentnek. Ha pedig ennek tartalma nem tetszik, akkor egy bizalmatlansági indítványt is beterjeszthetnek Johnson kormánya ellen.

Johnson tehát hivatalosan szabályos és érthető eljárást kezdeményezett a királynőnél, aki nem szabott gátat a törekvésének, de nyilvánvalóak Johnson szándékai is: minél kevesebb beleszólása legyen a képviselőknek a Brexit következő hetekben vitt irányvonalába, és így a Brüsszellel folytatott tárgyalásokon minél kevésbé legyenek korlátok. Ha úgy tetszik, a brit parlament partvonalra szorításával is igyekszik demonstrálni Johnson, hogy tényleg bármire felkészült, azaz akár a megállapodás nélküli kilépésre is és a mostani húzásával ezt még a parlament is csak egyre nehezebben tudja megakadályozni. A cél egyértelmű: ezzel is igyekezzen nyomást gyakorolni az EU-ra.

A megállapodás nélküli Brexittől rettegő ellenzéki és kormánypárti képviselőknek, akik tegnap még úgy ítélték meg, hogy nem rontanak neki Johnsonnak a bizalmatlansági indítvánnyal, hanem jogi eszközökkel igyekeznek a parlamentben sarokba szorítani őt, a mai helyzet láttán szinte csak két lehetősége maradt:
  • vagy a szeptember 3.-12. közötti időszakban szavazzák meg a Johnson elleni bizalmatlansági indítványt
  • vagy megvárják, hogy mit tud elérni Johnson Brüsszelben és miután ez kitisztul, október második felében teszik meg ugyanezt (ha az új Brexit-alku tartalma elfogadhatatlan lenne, illetve ha továbbra is megállapodás nélküli Brexit irányába haladnának a dolgok, akkor rákényszerítenék őt a Brexit dátumának halasztására egy parlamenti határozattal).

Ezekre az eshetőségekre nyilván készül Johnson stábja is és már jelezték is: ha jövő héten, vagy októberben megbuktatják a kormányt (és ha nem tud felállni egy másik miniszterelnökkel egy új kormány), akkor az előrehozott választásokat majd úgyis csak az október 31-re tervezett Brexit utáni időszakra fogják kiírni. Így tehát ha megbuktatják Johnsont, akkor így fogja elérni a kormány azt, hogy a parlament ne tudjon keresztbe feküdni az október 31-re ígért (no-deal) Brexitnek.

Nagyon komoly politikai csata van tehát kibontakozóban egy parlamentáris demokráciában, amelyben a jogi mozgástér feszegetése a csúcsra pöröghet a következő hetekben, így biztosan még nagyobb izgalmak várható a három éve zajló Brexit-tragikomédiában.

Egyébként a legfontosabbat ne felejtsük el: attól, hogy esetleg megbuktatják Johnsont, vagy parlamenti többségi határozatot hoznak a Brexit halasztásáról (amit aztán a miniszterelnöknek kellene kezdeményeznie az EU27-nél), a no-deal Brexit továbbra is megtörténne október 31-én. Ahhoz, hogy megállapodás mellett lépjen ki az Egyesült Királyság vagy októberben, vagy később bármikor, az kell, hogy elfogadja a brit parlament egyszerű többsége a kilépés szövegét (akár a vitatott északír tartalékmegoldással, akár valami más tartalommal). Más megoldás nincs a régóta húzódó patthelyzet megoldására. Az, hogy esetleg előrehozott választások lesznek ősszel (a Brexit további halasztása mellett), ezen a döntési helyzeten nem változtat, "csupán" egy új parlamenti felhatalmazás mellett kell meghozni a Brexitről az évtizedek óta legkomolyabb külpolitikai döntést a brit honatyáknak.

Címlapkép forrása: Victoria Jones - WPA Pool/Getty Images
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Kasza Elliott-tal

Leggett & Platt Inc. - elemzés

Nem értem a LEG mozgását. 2021 közepe óta esik az árfolyama, akkor 59,16 USD volt az ATH, most éppen 19,08-at ér, azaz kicsit kevesebb mint három év alatt harmadolt az árfolyama. Mivel osztalék

Holdblog

Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan... The post Szabó Dá

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Delta_4_1500