Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában felszólította a törvényhozó testület elnökét, David Sassolit, hogy két héten belül hívja fel a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelességének teljesítésére az Európai Bizottságot. Felszólította továbbá arra, hogy kezdje meg az EU végrehajtó testülete elleni esetleges uniós bírósági eljáráshoz szükséges előkészületeket, amennyiben a bizottság nem reagál.
Az Európai Parlament késznek mutatkozik, hogy eljárást indítson az Európai Bizottsággal szemben, illetve kiadnának egy határozatot, amiért szerintük az képtelen érvényesíteni a jogállami kritériumokat az uniós források elosztásánál – írja a Reuters. Az ügy előzményéről éppen ma reggel írtunk, miszerint az eljárás kivédése érdekében éppen a jövő héten akarja megosztani a Bizottság a Parlamenttel a jogállamisági mechanizmus alkalmazási irányainak mostanra elkészült első változatát és ez alapján ősszel küldenék az első levelet Magyarországnak. Nagy kérdés, hogy ezzel le lehet-e "szerelni" az EP, vagy sem.
Éppen akkor, amikor az Európai Parlament perrel fenyegeti az Európai Bizottságot, hogy június 1-ig nem lépett semmit az EU-s pénzek jogállamisági feltételrendszere miatt Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, kiszivárgott, hogy ősszel végrehajtási szakaszba léphet az egész mechanizmus és ennek jegyében 9 uniós tagállamnak fontos levelet küldhet a Bizottság. Ennek előfutáraként az is kiderült, hogy már a jövő héten elküldi a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a mechanizmus alkalmazásához szükséges iránymutatások első tervezetét. Mivel egyelőre nem tudni, hogy az Európai Bíróság mikor hoz ítéletet a jogállamisági rendeletről, ezért lebegtetheti az egész témát a Bizottság, mégis nagyon úgy tűnik, hogy az iránymutatások első tervezetének átküldésével igyekszik „leszerelni” a Parlamentet, hogy az ne indítson pert őszig a Bizottság ellen.
Az Európai Bizottság 167,8 milliárd eurós éves uniós költségvetést javasol 2022-re, amelyet a Next Generation EU nevű helyreállítási alap keretében a becslések szerint 143,5 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás egészít ki - jelentette be Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa kedden Brüsszelben.
Az Európai Bizottság és a Tanács a jövő héten megkezdi a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást célzó uniós tagállami tervek jóváhagyását - jelentette be Ursula Von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének vitáján.
A jelek szerint besokallt az elmúlt hetek sorozatos magyar vétóitól a német külügyminiszter, mert a mai berlini nagyköveti értekezleten szokatlanul kemény hangnemben beszélve leszögezte: meg kell szüntetni az egyhangú döntéshozatalt, azaz a minden tagállam számára adott vétó lehetőségét az EU-s külpolitikai döntéshozatalban, mert ha ez így folytatódik, akkor az veszélybe sodorhatja az EU egységét.
Miközben egyre nagyobb nyomást helyez az Európai Parlament az Európai Bizottságra, hogy utóbbi lépjen fel a magyarországi EU-s kifizetések terén, aközben a fejlesztési pénzáramlások terén nyoma sincs a feszültségnek. Mind a magyar kormány rendületlenül fizeti ki a 2014-2020-as pénzeket a nyerteseknek havi 100 milliárd forint körüli volumenben, mind az Európai Bizottság szépen utalgat időnként hazánknak. Ez azonban persze nem jelenti azt, hogy a meccs már le van futva, azaz a 2014-2020-as pénzeink brüsszeli folyósítását már semmi sem fenyegeti, de egyelőre láthatóan nem lép fel hazánk ellen a Bizottság.
Július 14-én újra megnyitják a 260 milliárd forintos keretösszegű, tehát hatalmasnak számító „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása” című (VP2-4.1.1-20 kódszámú) felhívást – derül ki a hivatalos pályázati oldalon pénteken délután megjelent rövid hírből.
Miután az összes tagállam jóváhagyta a saját források bevonásáról szóló uniós határozatot, az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó alap finanszírozására az idén mintegy 80 milliárd euró értékben bocsát ki hosszú lejáratú kötvényeket, amelyeket a fennmaradó pénzügyi igény fedezésére több tízmilliárd euró értékű rövid lejáratú uniós kötvényekkel egészít ki.
A jelek szerint az Európai Bizottság azzal számol, hogy nyár-ősz körül megjelenik az Európai Bíróság ítélete abban a perben, amelyet Magyarország és Lengyelország kezdeményezett a tavaly év végén elfogadott jogállamisági rendelet miatt és utána elkezdi alkalmazni a rendeletből fakadó jogállamisági mechanizmust, ami egyes tagállamok kapcsán az EU-pénzek befagyasztásához is elvezethet – mindezt Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos mondta azon az eseményen, amikor hivatalosan is elindították az új Európai Ügyészség munkáját. Jorová egyébként közvetett kapcsolatot lát a jogállamisági mechanizmus és aközött, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez.
Júniusban újabb öt pályázatot hirdet meg az Agrárminisztérium (AM) a Vidékfejlesztési programban, egyebek közt a precíziós gazdálkodásra átállás ösztönzésére - jelentette be a szaktárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden Budapesten. Ezzel párhuzamosan egy vidéki rendezvényen Nagy István agrárminiszter azt jelezte, hogy mától július 22-ig benyújthatók a kisebb állattartó telepek fejlesztését célzó pályázatok, a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 30 milliárd forint.
Ma megnyílt, július 7-től pedig be is lehet majd adni a támogatási kérelmeket abban az EU-s pályázatban, amely legfeljebb 25 millió forintos vissza nem térítendő támogatással segíti a kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges, építéssel nem járó kertészeti eszköz beszerzését - derül ki a hivatalos pályázati oldalon hétfőn délután megjelent hírből. Két fő célterületre terveznek 40-60%-os támogatási intenzitás mellett pénzt kiosztani és a pályázaton a tervek szerint 2500-3000 nyertes várható.
Százmilliárdos pályázati támogatási programok indulnak a következő hónapokban a továbbra is patrióta gazdaságpolitika jegyében, amelyek egyúttal a digitalizációs, innovációs és versenyképesség erősítési céloknak is megfelelnek és amelyek forrásai még 2022 első negyedéve előtt a gazdaságba kerülhetnek – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban György László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára rámutatott, hogy idén a rendszerváltás óta legmagasabb gazdasági növekedés várható, amelyben fontos szerepe van az elmúlt egy évben meghozott több mint ezermilliárd forintnyi beruházásösztönző támogatásnak. A következő időszak beruházásaiban pedig fontos szerepe lesz annak a közel 600 milliárd forintnyi GINOP Plusz pályázati forrásnak is, amelyről számos részletet és fontos újítást is megosztott az államtitkár és amelyekben az eligazodást segíti a kormány megújult vállalkozási információs portálja, a Vali is. Jó hír a cégeknek, hogy több ok miatt 45-60 napra rövidülhet a pályázatok elbírálási folyamata, ami után akár napokkal is hozzájuthat a cég az elnyert forrás akár 100 százalékához, és közben egy nagy felnőttképzési támogatási program is indul, amely a gazdaság igényeire rugalmasan reagáló képzési rendszerhez is hozzájárul.
Megjelent a napokban a „Külterületi helyi közutak fejlesztése” című uniós pályázati felhívás, amelynek keretében vidéki térségekben működő települési önkormányzatok és önkormányzati társulások nyújthatnak be támogatási kérelmet. A VP6-7.2.1.1-21 kódszámú felhívás keretösszege 50 milliárd forint és az érintettek 95%-os támogatási intenzitás mellett, maximum 300 millió forintra pályázhatnak.
A koronavírus-járvány okozta kihívások, az ellenállóképesség és a fellendülés, az integráció, valamint a szlovén uniós elnökség előtt álló feladatatok voltak a témái Borut Pahor szlovén (képünkön), Frank-Walter Steinmeier német és Marcelo Rebelo de Sousa portugál államfő szlovéniai találkozójának vasárnap. Az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő tagállamok hármas csoportokban, úgynevezett elnökségi triókban működnek együtt egymással. Szlovénia július 1-jén veszi át a soros elnökséget Portugáliától.
„Hiába tartottak két napon és két éjszakán át az egyeztetések, mégsem született megállapodás a Közös Agrárpolitikáról” – közölte csütörtök reggel Facebook-oldalán Nagy István agrárminiszter.
Az osztrák és a lengyel parlament friss döntésével eljutottunk odáig, hogy mind a 27 tagállam jóváhagyta az uniós helyreállítási alap felállításához elengedhetetlenül szükséges jogszabályt, így az alap már júniusban működőképes lesz – jelentette be csütörtökön este a Twitteren Johannes Hahn uniós biztos.
Nagyon kell sietnie a napelemes rendszer telepítésével annak, aki valamilyen állami támogatásból (EU-pályázat, Otthonteremtési támogatás) valósítja meg az ingatlanán a napelemes beruházást, mert június 30-ig üzembe kell azt helyeznie ahhoz, hogy még a szaldó elszámolást választhassa, ezután ugyanis már csak a bruttó elszámolást választhatja. Ha viszont tisztán önerőből valósítja meg valaki a fejlesztést, akkor még van ideje, ugyanis 2023. december 31-ig lehet szerződni szaldó elszámolásban az áramhálózati cégekkel - rögzítette pénteki tájékoztatásában az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Miközben átadta Közép-Európa legnagyobb naperőművét Kaposváron, azt jelentette be Palkovics László innovációs és technológia miniszter, hogy legkésőbb július végéig kiírják az uniós helyreállítási terv keretében azt a hatalmas, 159 milliárd forintos lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatot, ami 35 ezer háztartásnak 3-4 millió forintnyi ingyenpénzt jelent, hiszen 100%-os támogatás mellett tudják majd elvégezni a beruházásokat. Fontos, hogy ez a pályázat kizárólag az országos átlagjövedelem alatt élő családoknak szól majd, mert elsősorban az energiaszegénységnek leginkább kitett kört célozzák vele, akik sokszor szilárd tüzelőanyaggal fűtenek és ezért nagyon rossz a levegő is, de közben lesz még idén a lakosságnak másik uniós napelemes-megújuló energiás pályázat is. És a cégeknek is lesz majd új uniós forrás megújuló beruházásokra.
Az Európai Bizottság ma új intézkedéseket indított útnak a kulturális és kreatív ágazatok talpra állásának, ellenálló képességének és sokszínűségének támogatása céljából azt követően, hogy elfogadta a 2021–2027-es időszakra szóló Kreatív Európa program első évi munkaprogramját.
