Az ablak a brexit-tárgyalások előtt rendkívül gyorsan zárul, és ha csütörtökre nem látunk tisztábban, akkor fel kell készülni egy vészhelyzeti forgatókönyvre - mondta szerdán az uniós nagykövetnek Michel Barnier, az EU brexit-ügyi főtárgyalója.
Egy áthidaló jellegű, a helyreállítási alap mintájára készülő speciális megoldást mérlegel az Európai Bizottság azért, hogy a magyar és a lengyel kormány költségvetési vétója ellenére is tudjon haladni és ha később majd a két kormány feladja a vétóját, csatlakozni tudjon a konstrukcióhoz – tudta meg a Financial Times egy magasrangú uniós illetékestől.
Az Európai Unió főtűrgyalója azt mondta a mai nagyköveti ülésen a 27 tagállam követének, hogy a kövektező napok döntőek lesznek a Brexit-tárgyalásokban, de konkrét határidő egyelőre meg nem látszik - árulta el egy brüsszeli diplomata a Reutersnek.
Elvette Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől és egy az egyben odaadta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek az európai uniós források felhasználásának feladatkörét Orbán Viktor miniszterelnök, változás 2021., január 1-től lesz hatályos, azaz akkortól, amikor egyébként is elindul a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
Jelentős befektetési hullám indulhat a napenergia területén Magyarországon a következő években, a napenergia a legjobb megújuló energiaforrás az országban - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára, Kaderják Péter.
Az Európai Bizottság a mai napon 200 millió euró (kb. 71,5 milliárd forint) összegű pénzügyi támogatást folyósított Magyarországnak a SURE eszköz forrásaiból. A SURE keretében Magyarországnak biztosított teljes támogatás összege 504 millió eurót tesz majd ki. A többi részlet folyósítására a következő hónapokban kerül sor.
Mivel Magyarország és Lengyelország megvétózta az EU költségvetését és helyreállítási alapját, még soha nem volt nagyobb szükség a korábban is javasolt örökjáradék-kötvényre, mint most – véli Soros György. Az EU problémái miatt azonban szerinte az egyes tagállamoknak kellene kibocsátaniuk ezeket a papírokat.
Nyitottak vagyunk új javaslatokra a német elnökségtől, többfajta megoldás is lehetséges, szerintünk meg lehet egyezni akkor, ha a júliusi EU-csúcson rögzített keretek mentén haladunk, különben az EU dezintegrációja fog beindulni, amit senki sem szeretne – lényegében ezeket mondta Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hétfő esti újabb találkozóját követő sajtótájékoztatóján Piotr Müller lengyel kormányszóvivő.
Nem igaz, hogy az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötését titokban, a hátsó ajtón keresztül csempésztük volna bele a költségvetési alkuba, mert a kezdetektől fogva erről volt szó, hogy ezt az összekapcsolást megteremtjük és erről állapodtunk meg a nyári EU-csúcson is – hangsúlyozta hétfőn egy videókonferencia keretében Angela Merkel német kancellár.
Mindent megteszünk, hogy megoldást találjunk az EU-s pénzek jogállamisági mechanizmushoz kötése miatt kialakult vitára, és bízom benne, hogy sikerülni is fog, de egyelőre még nem tartunk itt – jelentette ki hétfő délután Angela Merkel német kancellár röviddel azután, hogy kiderült: ma este Varsóba repül Orbán Viktor magyar kormányfő, hogy ismét egyeztessen lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel.
Egy héten belül immár másodszor egyeztet egymással személyesen Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök; az újabb munkaértekezletre hétfő este kerül sor Varsóban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke, megerősítve az erről szóló lengyel sajtóhíreket.
Elindult a Zöld Busz program első pályázata, 4,2 milliárd forintra lehet pályázni, melyet a városi elektromos meghajtású buszok, trolik beszerzésére és a hozzá kapcsolódó töltőinfrastruktúra kiépítésére költhetnek el a nyertesek - tájékoztaott az ITM.
Az Európai Bizottság kedden utalja át az első 200 millió eurót (mai árfolyamon mintegy 72,5 milliárd forintot) a magyar kormánynak a hazánk számára még október első felében megítélt 504 millió eurós munkahelyvédelmi hitelkeretből – tudta meg megbízható forrásokból a BruxInfo.
Ha úgy tetszik, akkor az unió intézményrendszere megérett a reformációra, mert túlságosan is elszakadt a valaha hirdetett elvektől - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjújában, amely szombaton jelent meg a lap online felületén.
Bár kedden azt vázolta a német külügyminiszter, hogy napokon belül megoldódhat a szigorú jogállamisági mechanizmus miatti magyar-lengyel költségvetési vétó ügye, de ez az elmúlt napok alapján láthatóan nem sikerült. Ennek oka az, hogy a két kormány minden eddiginél határozottabban demonstrálta a csütörtöki közös kormányfői nyilatkozatban azt, hogy tényleg elfogadhatatlannak tartják a mechanizmust és emiatt valóban készek a vétóra az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál. Egyelőre nem látszik, hogy mi lehet a kivezető út a patthelyzetből. Azt az utat tudatosan elutasította egyelőre a magyar és lengyel kormány, hogy hagyja hatályba lépni a jogállamisági mechanizmust és majd utána pereljen, ekkor ugyanis a lengyel félelmek szerint azonnal befagynának az uniós pénzek az (mindkét) ország irányába, ezért a másik utat: a két uniós költségvetés megvétózásának határozott üzenetét választották. A december 10-11-i EU-csúcsig még van két hét, ami alkalmat ad a tárgyalásokra, de Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki tájékoztatóján arról beszélt, hogy több hónapos harc várható az ügyben. Ez viszont afelé mutat, hogy nem tud elindulni 2021 elején még az új hétéves uniós költségvetés sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a releváns hírekről a témában.
Azért utasítja el a magyar kormány az EU-s pénzek jogállamisági mechanizmushoz kötését és így azért helyezte kilátásba a költségvetési vétóját, mert az új mechanizmusban a jogállamiság definíciója nincs benne pontosan, márpedig annak pontosnak kellene lennie, különben kettős mércére ad okot és ettől tart a kormány – nyilatkozta az Orbán-kormány 2010-2014 közötti igazságügyi minisztere, Navracsics Tibor a német Der Spiegelben csütörtök este megjelent interjúban.
A magyar és a lengyel vétóval precedens nélküli helyzet alakult ki az Európai Unióban. A már minden részletében megvitatott és ránk nézve rendkívül kedvező EU-s költségvetés (MFF) elfogadása nehézségekbe ütközik, és az évtizedes tabukat ledöntő, nagy nehezen kialkudott újjáépítési alap (Next Generation EU) sem kapta meg eddig a zöld utat. A hétéves költségvetés 1100 milliárd euró forrást oszt újra a kontinensen, a Next Generation EU pedig 750 milliárd eurónyi forrást vonna be, és csoportosítana át a rászoruló tagállamoknak. A két eszköz együtt nagyjából 1500 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást biztosít a tagállamoknak (amely forrásának nagy, de nem teljes része szintén a tagállamoktól származik), és ezzel számos ország nettó értelemben rendkívül jól jár (az MFF-nek főleg az alacsonyabb jövedelmű keleti, a Next Generationnek főleg a déli tagállamok lennének a haszonélvezői). Ha a magyar és a lengyel politikai vétó valós vétóvá válik, annak rendkívüli módon megérezné a hatását a kontinens sok országa – így mi is . A legkézzelfoghatóbb, eurómilliárdokban mérhető károk mellett számtalan egyéb, elsőre nem kézenfekvő, de hatalmas jelentőséggel bíró hatásai is lenne annak, ha a két eszköz végrehajtása nem, vagy nem ebben a formában történne meg. Ezeket mutatjuk be.
Hajlandóak vagyunk támogatni a 2021-2027-es uniós költségvetés és helyreállítási alap mielőbbi elindítását, de cserébe azt kérjük, hogy egyelőre csak egy olyan mechanizmus induljon el, ami az uniós költségvetés pénzügyi védelmére fókuszál; a jogállamisági mechanizmusról pedig előbb döntsünk az Európai Tanácsban és utána induljon el egy kormányközi konferencia, ami majd végül az uniós alapszerződés módosításával emelné be a jogállamisági mechanizmust a szerződésbe – lényegében ezt a kétlépcsős utat javasolja a magyar és a lengyel kormányfő által közösen kiadott nyilatkozat. Ennek kapcsán a két kormányfő egy rövid sajtótájékoztatót is tartott délután 4 óra után Budapesten.
Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter e hét szerdai jelzései abba az irányba mutatnak, hogy akár jó ideig nem jut jelentős EU-pénzekhez Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy ebben az esetben meddig bírná különösebb gond nélkül finanszírozni az állam a már leszerződött, vagy tervezett uniós projekteket, illetve saját magát. Azt találtuk, hogy rövid távon semmiféle költségvetési kényszer nem lépne fel a hatalmasra duzzasztott tartalékok miatt, így azok a jóslatok, hogy a büdzsé helyzete gyorsan rászorítja a magyar kormányt a vétó feladására, tévesek. Közép távon viszont már brutális költségvetési hiánnyal járna az EU-pénzek nélküli út, de finanszírozásilag és az adósságpálya alakját tekintve még ez is bejárhatónak tűnik, igaz a szokásosnál magasabb kockázatok mellett.
Markáns üzenet a pályázati piacról a VNT-nél látott, újabb „negyedórás maraton”: a járvány második hullámának tetőpontjához közeledve is több száz olyan vállalkozás van Magyarországon, amely optimistán tekint a jövőbe, ezért készen áll beruházni, fejleszteni.
2025 áprilisában az amerikai részvény-visszavásárlások összege elérte a 233,8 milliárd dollárt, ami 1984 óta...
A bankszektor hagyományosan a magas kamatkörnyezet egyik legnagyobb nyertese. Bár a kamatszintek tetőzése már mögöttünk...
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
"Fight or flight" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább),... 
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket...
Miközben a világ egyre égetőbb kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás terén, egy jól ismert, de erősen megosztó...
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
