Mit mutat az árfolyam csatorna és a Bollinger szalagok? - technikai elemzés

‹ 1 2

Igen hasznos eszköz a technikai elemzés eszköztárában a John Bollinger által kifejlesztett Bollinger szalagok, melyek előnye abból fakad, hogy megrajzolásuk vagy felismerésük objektív, ellentétben a szubjektíven megrajzolható csatorna- és trendvonalakkal. A Bollinger szalagok tehát az árfolyam- vagy indexmozgástól függően, automatikusan rajzolódnak ki.

A módszer lényege, hogy a függvény kiszámítja a grafikon mozgóátlagát, majd pedig berajzolja az ettől egyenlő távolságra levő alsó és felső szalagokat, melyek nem mások, mint a mozgóátlagolással kapott függvény eltolása a két irányba, de nem egyenlő távolsággal, mint az árfolyam csatorna esetében, hanem az árfolyam volatilitásával, illetve ennek többszörösével (a súlyt magunk tudjuk beállítani).
A volatilitás számítása a következő módon történik:

A felső és alsó határoló vonal tehát az árfolyam volatilitásától függ, értelme pedig annyi, hogy a két határoló vonal tekinthető az ellenállási és a támasz szintnek, tehát az árfolyamnak ezen belül kell mozognia. Minél kisebb az adott részvény volatilitása, annál szűkebb sávban mozog az árfolyam, és minél nagyobb a volatilitás, annál távolabb esnek egymástól a szalagok.

Bollinger szerint a következő főbb megállapítások vonhatóak le a szalagokból:
-a komolyabb árfolyam elmozdulások akkor várhatóak, amikor a szalagok beszűkülnek;
-amikor az árfolyam kitör a szalagok közül, akkor a jelenlegi trend folytatódása várható;
-amennyiben az árfolyam mélypontja és csúcspontja előbb a szalagokon kívül, majd pedig a szalagokon belül található, akkor az a trend megfordulását jelzi;
-amennyiben az árfolyam érinti valamelyik szalagot, utána a másik szalagot is érinteni fogja.

Jelzések
Amennyiben a szalagok által határolt csatorna nagyon beszűkül, azaz az árfolyam volatilitása alacsony, akkor az árfolyamok kitörésére lehet számítani. Persze a fő kérdés az, hogy melyik irányba fog kitörni az árfolyam. A válasz nem is olyan könnyű, meghatározásához érdemes több más technikai elemzési eszközt is segítségül hívni, azonban néhány alapvető törvényszerűséget ki lehet emelni.

E szerint amennyiben az alsó szalaghoz kerül közelebb az árfolyam, akkor túladott piacról van szó, amennyiben pedig a felső szalaghoz, akkor túlvettről. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek az igen egyszerű szabályok csak abban az esetben érvényesülnek, amennyiben trend nélküli piaccal állunk szemben.

Sokkal célszerűbb azonban a Bollinger szalagokat például az RSI-vel (Relative Strength Index = Relatív Erősség Index) együtt alkalmazni, ugyanis a Bollinger szalagok túlvett vagy túladott jelzése az RSI divergencia jelzésével egyidejűleg következik be, akkor a szalagok vételi és eladási jelzéseket mutatnak. Amennyiben az árfolyam esik, és a forgalom élénk marad, vagyis a piacon az eladók jelentős megbízásokat adnak, és az RSI túlvett piacot mutat, akkor az árfolyam nagy valószínűséggel az alsó szalagot fogja áttörni.

A Bollinger szalagok használata
A portfolio.hu interaktív grafikon rajzolójával természetesen a Bollinger szalagok is megrajzolhatóak. Akárcsak az árfolyam csatorna és a mozgóátlagok, a Bollinger szalagok is a függvények között találhatóak (Bollinger Bands), és ott állíthatóak be a kívánt paraméterek. A periódus az árfolyam csatornánál megegyezően a mozgóátlag periódusát jelenti, míg a súly azt, hogy a volatilitás hányszorosával számolja, tolja el a grafikon az alsó, illetve a felső szalagokat.

Bollinger szerint célszerű 10 vagy 20 napos periódust megadni, és a súlyt 2-nek megválasztani.

Olvasóink a technikai elemzéseket maguk is elvégezhetik interaktív grafikon rajzolónk segítségével.

• Címkék:
• technikai elemzés

• Árfolyam csatorna (Price Channel).
• Bollinger szalagok (Bollinger Bands).