Jól indult a hét a tőzsdéken

Hétfőn emelkedéssel indult a kereskedés Nyugat-Európában, a jó hangulat a nap végéig kitartott, így a magyar piac zárásának időpontjában 0,8 és 1,4 százalék közötti pluszban álltak a főbb európai részvényindexek. A magyar piac végig felülteljesítő volt a nap folyamán, végül a BUX a legjobban teljesítő európai részvényindexként 1,66 százalékos pluszban zárta a kereskedést. A hazai tőzsde jó teljesítménye elsősorban annak volt köszönhető, hogy pénteken az S&P váratlanul visszaemelte a befektetésre ajánlott kategóriába a magyar országbesorolást. A blue chipek közül az OTP 2,33 százalékot, a Mol 1,95 százalékot, a Magyar Telekom 0,89 százalékot, a Richter pedig 0,95 százalékot emelkedett. Az olaj árfolyama is közel 2 százalékot emelkedett ma, miután Venezuela azt nyilatkozta, hogy az OPEC és nem OPEC kitermelők közel kerültek egy kitermelést stabilizáló megegyezéshez, illetve a líbiai események megkérdőjelezik, az olajexport újraindulásának dátumát. Az olajár emelkedése az olajipari vállalatok papírjait is húzta magával.

Ahogy a határidős részvényindexek állásából számítani lehetett fél százalék körüli pluszban indult a kereskedés a Wall Streeten.

Alapvetően jó a hangulat a világ tőzsdéin, a határidős részvényindexek jelen állása szerint Amerikában is erősödéssel indulhat a hét, aminek több oka is van: A gyengülő dollár pozitív hatással van az export vállalatok bevételeire. Az olajár emelkedése magával húzza az energetikai cégek árfolyamát is. Alapvetően az elmúlt hónapok tendenciái alapján az emelkedő olajár hatására a részvénypiacok is emelkedtek. Az elemzői konszenzus szerint meglehetősen kicsi, mindössze 12 százalék az esélye annak, hogy szerdán kamatot emel a Fed, aminek örülhetnek a befektetők.

Európában a délután folyamán is a vevők uralják a piacokat, a főbb részvényindexek 0,8 és 1,5 százalék körüli pluszban állnak. A BUX az OTP vezetésével továbbra is a legjobban teljesítő európai részvényindex. Szektorszinten az angol nyersanyagkapcsolt cégek árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben, amire főleg a gyengülő dollár volt hatással.

A magyar piac az 1,7 százalékos erősödéssel továbbra is felülteljesít, ami főként annak köszönhető, hogy pénteken az S&P váratlanul visszaemelte a befektetésre ajánlott kategóriába a magyar országbesorolást. A blue chipek közül az OTP 2,29 százalékot, a Mol 1,87 százalékot, a Magyar Telekom 1,1 százalékot, a Richter pedig 1 százalékot emelkedett. Kitart a jó hangulat az európai tőzsdéken is, a francia CAC 40 és az angol FTSE 100 is közel 1,5 százalékot erősödött, ami főként a nyersanyagkapcsolt cégek teljesítményének köszönhető. A DAX közel összes komponensének emelkedik az árfolyama, egyedül a Deutsche Bank szenvedett el nagyobb esést, miután pénteken rekordösszegű büntetést róttak a német nagybankra. Az olaj árfolyama is emelkedik, miután Venezuela azt nyilatkozta, hogy az OPEC és nem OPEC kitermelők közel kerültek egy kitermelést stabilizáló megegyezéshez, illetve a líbiai események megkérdőjelezik, az olajexport újraindulásának dátumát. Az olajár emelkedése az olajipari vállalatok papírjait is húzza magával.

Jót tett a múlt pénteki felminősítés, a magyar blue chipek mindegyike emelkedik. Az OTP 3, a Mol 2, a Richter 1,6, a Telekom 1,8 százalékos pluszban áll. Az emelkedés nem véletlen, az érvek a következők: az S&P döntése meglepetés volt, nagyon kevesen számítottak a felminősítésre, vélhetően a befektetők nagy része sem ennek megfelelően pozícionálta magát, a BUX (-1,8%) az elmúlt egy hétben a nemzetközi részvénypiacokkal párhuzamosan esett, az OTP 2,5, a Mol 3,5 százalékot veszített az értékéből, van tehát honnan emelkedni, az S&P már a második hitelminősítő, amelyiknél befektetésre ajánlott kategóriába került Magyarország, így most már azok az intézményi befektetők is vásárolhatnak magyar részvényeket, amelyeknél kitétel, hogy az ország, ahol befektetnek legalább 2 hitelminősítőnél befektetésre ajánlott legyen, az sem mellékes, hogy a felminősítésre vélhetően tovább csökkennek a magyar állampapírhozamok, a kockázatmentes hozam csökkenése miatt a részvényárazási modellekből magasabb fair érték adódik, így az elemzők, és rajtuk keresztül az ügyfeleik is optimistábbá válhatnak a magyar részvényekre, az állampapírhozamok csökkenésével párhuzamosan a magyar részvények osztalékhozam alapon is egyre izgalmasabbak, az idei eredmény után fizetendő osztalék (Reuters konszenzus) alapján a Telekom osztalékhozama 5,3, a Molé 3,5, az OTP-é 2,8, a Richteré pedig 1,1 százalék. A Citi egyébként azzal számol, hogy a második felminősítés komoly vételi erőt generálhat a magyar piacon, az elemzőház szerint nagyjából 850 millió dollárnyi (közel 234 milliárd forint) tőke mozdulhat meg Magyarország felé (igaz a Citi azzal számolt, hogy erre később kerül sor, pénteken S&P kilátás-javításra, november elején pedig Moody's-felminősítésre számítottak). Arról, hogy miért kellene emelkedniük a felminősítést követően a magyar részvényeknek, itt írtunk.

Emelkedéssel indult a hét az európai tőzsdéken, a főbb részvényindexek 0,5 és 1 százalék körüli pluszban állnak. Az egyedi részvények szintjén nagy izgalmakat nem láthatunk, talán az olajat érdemes kiemelni, az amerikai WTI közel 2 százalékot erősödött, ezzel az októberi határidős ár 44 dollár közelében tartózkodik.

Pénteken mérsékelt csökkenéssel zártak az amerikai tőzsdék, ma reggel viszont Ázsiában összességében kedvező a hangulat, a vezető részvényindexek jellemzően mérsékelt emelkedést mutatnak. Hongkongban a Hang Seng index 0,6 százalékot emelkedett, míg a kínai Shanghai Composite 0,5 százalékkal került feljebb. Japánban pedig zárva volt a tőzsde.

Nagy izgalom az egyedi részvények szintjén sem volt, ami említést érdemel külön, az az olajár emelkedése, az amerikai WTI közel 2 százalékot erősödött, ezzel az októberi határidős ár 44 dollár közelében tartózkodik.

Mire figyeljünk?

Nem kevés dolog lesz a héten, ami megmozgathatja majd a piacokat, a Fed és a Bank of Japan is kamatdöntést közöl, ráadásul mindkét jegybank elnöke sajtótájékoztatót is tart. Az EKB sem marad csendben: Mario Draghi az Európai Rendszerkockázati Testület elnökeként mond beszédet. Emellett érkeznek az első szeptemberi feldolgozóipari konjunktúra-mutatók is Európából.

A Bank of Japantól néhányan arra számítanak, hogy a további lazító intézkedésekről való döntést még kitolják, azonban a kötvényvásárlási programjukat rugalmasabbá teszik. Mások szerint már most szerdán újabb stimulusról döntenek, és tovább vágják a negatív tartományban lévő kamatot és megnövelik az eszközvásárlási program keretét is. A Wall Street Journal csütörtöki értesülése szerint maguk a döntéshozók is megosztottak azzal kapcsolatban, hogy milyen módon lazítsanak tovább a kondíciókon.

Ami a Fedet illeti, a legutóbbi döntéshozói megszólalások fényében a Reuters által megkérdezett 100 elemző többsége decemberre várja a következő kamatemelést, konszenzusuk szerint erre 70 százalék esélyt látnak. Több Fed-elnöktől is hallhattuk azonban az elmúlt hetekben, hogy Amerika készen áll már az újabb szigorításra, de óvatosabb üzenetek is érkeztek. Sokan úgy gondolják, hogy a novemberi elnökválasztást mindenképp megvárja a Fed, ezért is tartják a decemberi ülést a legesélyesebbnek.