Új zöld erőművek épülnek Budapesten

Portfolio

2018. január 25. 05:50

A következő két évben részben uniós forrásból egy körülbelül 20 milliárd forintos beruházási program megvalósítására készül a Főtáv, amely nagyrészt az egységes budapesti hőgyűrű gerinchálózatának kialakítását célozza. A pókhálószerű hőgyűrű kiépítése mellett két darab biomassza fűtőmű előkészítése is folyamatban van, de emellett gondolkodnak egy második hulladékhasznosító mű létrehozásán is - mondta el Mitnyan György, a Főtáv Budapesti Távhőszolgáltató vezérigazgatója a Portfoliónak. A fejlesztések eredményeként árverseny indulhat a Főtáv részére hőt értékesítő erőművek között, emellett lehetőséget teremtenek arra is, hogy a Főtáv belépjen a hidegenergia, vagyis a távhűtési piacra is.

1 2 3 ›

Százezrek válthatnak távfűtésre a belvárosban.

Portfolio: Sok évet követően 2017 ismét a piacbővülésről szólt a Főtávnál; hogyan sikerült összességében az előző év a társaság számára?
Mitnyan György: 2016 a legek éve volt a társaság számára, de ezt elmondhatjuk 2017-ről is. 1988, vagyis csaknem harminc év után 2016 volt a legjobb éve a vállalatnak, amelynél csak egy jobb éve volt, mégpedig 2017. Ügyfeleink számát tovább növeltük 2017-ben, az előző évi 30,6 MW-os kapacitásemelkedést követően tavaly már több, mint 34,9 MW-nyi lekötött hőkapacitással tudott bővülni a vállalat. Csak a példa kedvéért, ez Kaposvári teljes éves hőigényét is meghaladja. Az előzetes számok alapján a tulajdonos által elvárt pozitív üzleti eredményt teljesíteni tudjuk, amennyiben pedig továbbra is ilyen ütemben fejlődik a fővárosi távhőszolgáltatás, akkor az esetleges kedvezőtlen külső környezeti hatásokat is ellensúlyozni tudjuk.

Mindemellett a Főtáv műszaki rendszerének megújítása is nagyon jó ütemben halad, ahogyan a tervezési munka is felpörgött 2017-ben. Most készült el az 50 éves fejlesztési tervünk, ennek egyes szakaszai már megvalósítás alatt vannak. Korábban a vállalatnak ilyen távlati víziói nem voltak.

Olyan is van persze, amivel nem vagyunk elégedettek. Szerettünk volna a környező Pest megyei agglomerációban - Nagytarcsa után - újabb településeket rákapcsolni a Főtáv szolgáltatására, de ez egyelőre várat magára, noha az auditig már eljutottunk.

Hogyan alakulnak a beruházási értékek?
A 2017-es évben valamivel több mint 9 milliárd forint körül alakul a beruházásunk, ami az elmúlt 15 év legjobb adata. Az uniós forrásoknál csaknem 10 milliárd forint összeggel már nagy részben leszerződött, vagy pedig megítélt forrással rendelkezik már most a vállalat. Egy 30-50 százalékos támogatást vélelmezve ez az összeg egy 20 milliárdos beruházási programot vetít előre a következő két évre, amely nagyrészt az egységes budapesti hőgyűrű gerinchálózatának kialakítását célozza. A Főtáv számára az uniós források megszerzése prioritás ebben a tervezési ciklusban, ezek egyfajta lökést tudnak adni a 2030-ig felvázolt tervek megvalósításának is.

Hogyan tervezik növelni a távfűtéssel kiszolgált területeket a fővárosban?
Legnagyobb beruházásunk a jelenleg szigetszerűen működő 9 hőkörzet összekötése lesz, a több, mint 1000 kilométeres vezetékhálózatunk megduplázásával igazi nagyvárosi gerinchálózatot - egy pókhálószerű hőgyűrűt - alakíthatunk ki. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a hőt bármelyik bekapcsolt pontról továbbíthatjuk a rendszer bármelyik pontjára. Azt gondolom, ez a legnagyobb dobás. Továbbá így lehetőség lesz arra, hogy a Főtáv kilépjen a távfűtés bűvköréből és belépjen a hidegenergia, vagyis a távhűtési piacra is. A pesti belváros bekapcsolása a távfűtésbe ugyancsak az egyik legfontosabb feladat lesz, mérsékelve ezzel a helyi levegőszennyezést, amit a rossz minőségű tüzelőanyagoknak elégetése okoz és ami a téli szmog első számú előidézője.

2018-ban a terv szerint egy gerincvezetékkel átjövünk az Erzsébet-hídon, bekötjük a Vároházát és elindulunk az Opera felé, a pesti belvárosban pedig megkezdjük az elsősorban a nem lakossági ügyfelek távhőre kötését, de a lehetőséget persze felajánljuk a lakosságnak is. Már most vannak szándéknyilatkozataink társasházaktól. Terveink kiterjednek a budapesti barnamezős területekre is, amelyek összességében mintegy további 250 MW új hőkapacitás-bővülést rejtenek magukban. A rozsdaövezetek bekötése a Főtávnak hatalmas tartalékot jelent az üzleti terjeszkedés tekintetében.

Milyen intézményi és lakossági ügyfelek bekapcsolására adnának lehetőséget az összekötések a következő években?
A jelenleg szigetként működő hőkörzetek már említett összekötése Észak-Pestről indul és a Puskás Ferenc Stadionig tart, mely reményeink szerint szintén távfűtötté válik. Az összekötés a Városliget alatt halad át, ahol két nagy beruházás is új lehetőségeket jelent számunkra. Már jelenleg is a termálvizet felhasználva fűtjük a Fővárosi Állat- és Növénykert 17 létesítményét, annak bővülésekor pedig - különösen a Pannon Parkban - további szerep juthat a távhőnek. A szomszédba tervezett múzeumi negyeddel is tárgyalásban vagyunk, fűtési-hűtési energiát szolgáltathatunk az új épületeknek. Presztízsnek tekintjük, hogy a budapesti városházát is mi fűtsük,, ahová már 2018-ban szeretnénk megérkezni A belvárosban jelenleg egyedül a VIII. kerületben vagyunk jelen, ahol a Corvin Sétányt sikerült rákapcsolni a távfűtésre, de az V., VI. és VIII. kerületekben mintegy 200 ezer olyan budapesti polgárt, illetve intézményt tudunk majd elérni, aki potenciális ügyfelet jelenthet a Főtávnak. Mindez óriási mértékben javítaná a belváros levegőminőségét, valamint biztonságosabb és fenntarthatóbb fűtési rendszert jelentene több százezer család számára.