Nem csak a robotok jelentik az ipar 4.0-át

Az első előadásban a technológia megoldások gyakorlati alkalmazásának bemutatása előtt a befektetői oldal nyilatkozott meg. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 2012 óta Közel 15 milliárd forint tőkét helyezett ki, 30 befektetése végződött exit-tel, aminek jelentős része alapítói kivásárlás volt. A fő fókuszt a beszállítói lánc, a családi vállalkozások és az exportképességre helyezték.

"Tőkeágon ezekkel a termelő vállalkozásokkal senki nem foglalkozott korábban, tudható volt, hogy ezeket nem fogja felvásárolni a Facebook" - mondta Török József, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. üzletfejlesztési és startup igazgatója. Befektetéseik során azt tapasztalták, hogy szinte csak a menedzsment számít, segíteni kell a pénzügyi tudatosságot (adó/kontrolling/treasury) és támogatni kell a menedzsmentet az üzleti kihívásokban.

Török összehasonlította, hogy milyen volt a helyzet a portfolio cégeiknél a válság után (2012-2013-ban) és most, amikor dinamikus a gazdasági fejlődés. Korábban tipikusan olyan cégekkel volt dolguk egyszereplős családi cégekkel, ahol azt várták a befektetőtől, hogy stabilizálja a pénzügyi helyzetet, a vállaltok 2/3-ra volt csak jellemző az innováció és legfeljebb csak saját körből került ki tőkebefektető. Ma ehhez képest olyan vállalkozásokkal találkoznak, amely élén egy csapat van, amely szeretné elkerülni a feketézést, adóelkerülést, a befektetőtől a növekedés finanszírozását, nemzetközi piacra lépést várja és mindegyiknél jelen van az innováció.

Az látjuk az iparban, hogy nagy a koncentráció: nyílik az olló a jó és a kiváló vállalkozások között. Erőteljes nyomás van a digitalizáció oldaláról, de először a folyamatokat érdemes rendbe rakni (pénzügy, vevőkiszolgálás, gyártás, beszerzés). Találkozni jó ipar 4.0-ás esettanulmányokkal, mintagyárakkal, de kevés a gyakorlati tudás

- mondta Török.

A tőkealap 100 millió - 1 milliárd forint közötti befektetésekben utazik, amiért kisebbségi tulajdont kér, és iparági növekedéshez igazodó hozamelvárása van. Az alapítóknak megmarad a kivásárlási lehetőségük.

Török szerint azért előnyös a cégek számára a kockázati tőke, mert:

• tőkeági finanszírozás, nem von el fedezetet a banktól
• megerősített tőkehelyzet előny a banki és beszállítói minősítésen
• portfólión belüli együttműködés és szinergiák tudatos fejlesztése
• vállalati folyamatok (különösen pénzügyi) folyamatos monitorozása, fejlesztése

"A mi helyzetképünk úgy néz ki, hogy mindössze két hétre előre látjuk a rendeléseket, a megrendelések 92 százaléka 50db alatti, 50 százaléka 5 db alatti, 600 beszállítóval dolgozunk, 30 ezer féle alkatrészt szállítunk, termékeink 70 százaléka egyedi. Eközben a piac részéről elvárás a jó minőség, a rövid szállítási határidő és a versenyképes ár" - ezt már Bolyki Ferenc, az AVENTICS Hungary Kft. ipari mérnökség vezetője mondta, hogy vázolja a környezetet, amiben cége működik. Az Aventics Hungary Kft. pneumatika komponensek, rendszerek és egyedi megoldások egyik piacvezető gyártója.

Bár ez egy konzervatív piac, az elmúlt 10 év megmutatta, hogy egy ilyen konzervatív piac is a fejére tud fordulni. Az ipar 4.0 kiindulási alapja a tiszta folyamatok, amit lean technológiában valójában összegez.
Konkrét példák terén Bolyki 40 CNC gép hálózatba kötését említette, amivel hatékonyabbá tudták tenni ezek működését. "Minden gyártósorra telepítettünk számítógépet, ezeken a műszaki információk megjeleníthetőek" - mondta Bolyki, de említett a termelési zavarokat kezelő rendszert, amin a sori dolgozók termelési zavar (géphiba, anyaghiány, anyagminőség) esetén hibajegyet indítanak. A rendszer automatikusan informálja a megfelelő megoldó csoportot e-mailen és SMS-ben. Ha a csoport nem kezdi el kezelni a zavart, a rendszer automatikusan értesíti a magasabb szinteket, pl csoportvezető.

De működik egy úgynevezett LogBook - karbantartási információs rendszer is, amely:

• összegyűjti különböző rendszerekből az adott gépre releváns információkat
• vizualizálja a tipikus hibákat
• beállítási/konfigurálási segédletet nyújt
• monitorozza a költségeket
• és a rendszer automatikusan hoz létre gyártástervet a gyártást befolyásoló paraméterek segítségével, (határidő, terhelés, munkaerő) a nyitott gyártási rendelésekből

Napi ezerkétszáz, több oldalas rendelés kinyomtatásához egy papírgyárra is szükség volna, így fontos szempont volt a papírmentes munkafolyamat bevezetése. Egy folyamatszimulációs eszköz lehetővé teszi a reális termelési folyamat modellezését, annak telepítése előtt. A szimuláció segít a logisztikai/gyártási folyamatok beazonosításában. Az új kollégák oktatása pedig 70 százalékban már e-learning alapon történik.

Bolyki szerint nemcsak ezeknek a folyamatoknak köszönhető, de szerepük volt benne, hogy az elmúlt tíz évben

• a bevétel 17 millió euróról 67 millióra nőtt
• a gyári létszám 290-ről 530-ra növekedett
• 10 év alatt 18-ról 54-re nőtt a gyártósorok száma
• az átfutási idő átlagosan 17-ről 7 napra csökkent (kiemelt termékeknél 2 nap)
• a kiszállítási pontosság pedig 10 százalékkal nőtt

A következő példa egy mintagyár bemutatása volt, Macher Márta a Macher Gépészeti és Elektronikai Zrt. elnök-vezérigazgatója családi cégként mutatta be vállalatát, amely kényszervállalkozásként indult. Ma pedig egy olyan középvállalat, amely 50 százalékban exportra gyárt, 7 különböző országba és másfél naponta egy új termék bevezetése történik (évi 180), de az alaptevékenység kábelkötegek konfekcionálása.

Nem kizárólag a robotok jelentik az ipar 4.0-át, náluk az első lépés a gyártás vizualizálása volt, a termelési adatok valós idejű gyűjtése és megjelenítése, hogy azonnal be lehessen avatkozni, ha valami nem a tervek szerint halad. Ehhez technológia alapok is kellenek, be kellett vezetni egy számítógépes hálózatot. Az ipar 4.0-ás megoldások közé tartozik például a prototípus-gyártás is, 3D nyomtatással költséghatékonyan tudunk mintát bemutatni a megrendelőknek

- sorolta a példákat az ügyvezető.

A Borsodi Műhelynél úgy látják, hogy a termelő vállalatok környezetét a jövőben az eddiginél fokozottabb mértékben jellemzi majd a kiszámíthatatlanság, a dinamizmus és a kialakuló helyzet bonyolultsága. Kihívást jelent számukra, hogy olyan szervezeti struktúrákat és technológiai megoldásokat kell kidolgozniuk, amelyek képesek gyorsan reagálni a nehezen előrelátható eseményekre és megbízhatóan, lehetőleg minél kisebb erőfeszítéssel tudjanak majd alkalmazkodni az új körülményekhez.

"Ebben a helyzetben az innovatív vállalati stratégia megvalósításának elengedhetetlen feltétele a számítógéppel támogatott eszközök alkalmazása. Amennyiben azonban az informatikai és szervezési megoldásokat egymástól függetlenül fogják értékelni és megvalósítani, akkor az nem jár majd a lehető legjobb eredménnyel, viszont a virtuális termelés, vagy mondjuk úgy "digitális gyár" megteremti az ehhez szükséges integrálási lehetőséget, vagyis a termelési folyamatnak, valamint az értékláncnak a termékfejlesztéssel integrált tervezését" - mondta Horváth Szabolcs, a Borsodi Műhely stratégiai vezetője.

A digitális gyár tervezésekor az alábbi súlyponti kérdésekkel kell foglalkozni:

• modellezés a tervezési folyamatok értékelésére; módszerek és megközelítések
• a folyamatok elemzése; a folyamatelemek összjátéka és tökéletesítési potenciálja,
• a szoftver kiválasztása: eljárás és értékelési kritérium,
• a modell kialakítása; eszközei: folyamat- és adatmodellek a tényleges folyamatoknak megfelelően,
• realizálás; megvalósítás és átszervezés.

“Olyan megoldásra van szükség, amely valamennyi üzleti folyamatot lefedi" - tette hozzá Horváth.

Minden egy keretrendszerrel kezdődik, ami bizonyára idővel változni fog, de valamin el kell indulni. Ennek első eleme, a big data, rengeteg adatot kezelünk, amiből rengeteg olyan információ nyerhető ki, amivel a termeléshatékonyság növelhető. Ezeket egy olyan megjelenítő platformra kell összefésülni, amely támogatni tudja a döntéshozatalt

- ezt már Bolla Attila, a Knorr-Bremse Vasúti Járműrendszerek Hungária Kft. Forgácsoló és felületkezelő üzemének igazgatója mondta.

"Második elem az innovatív gépek, robotok alkalmazása, amivel optimalizálni lehet a termelést, például kevesebb az anyagfelhasználás, ami csökkenti a költségeket. A piaci igényeket kielégítve pedig okos termékeket is gyártani kell, az a harmadik lépés. Ehhez külső segítséget is igénybe veszünk, egy bootcamp keretében meghirdettük azokat a területeket, amire várjuk startupok megoldásait, és ki is választottunk 3 csapatot a jelentkezők közül, akikkel együtt fogunk dolgozni" - tette hozzá.

Stratégia nélkül nem lehet alkalmazni az ipar 4.0-ás megoldásokat, márpedig a gyakorlat azt mutatja, hogy még a nagyvállalatok felének sincs ilyen stratégiája, a kicsikről nem is beszélve.

"Az ipar 4.0 az olyan mint az eső, biztos hogy jön, de azt még nem tudni, hogy egy olyan árvíz lesz belőle ami az egész iparágat elsöpri, vagy a nyomán minden termőre fordul. Ezért elengedhetetlen, hogy a vállalatoknak legyen egy stratégiája, hogy hogyan kezelik ezt a helyzetet, mert aki ezzel nem foglalkozik, az halálra ítéli vállalatát a piaci versenyben" - mondta Tordai Balázs, az IVSZ fejlesztési munkacsoport vezetője, aki a kkv-k számra is javasolta, hogy látogassanak el a mintagyárakba és próbálják felvenni a ritmust, mert más út nincs.

• Címkék:
• konferencia,
• Vallalatok,
• ipar 4.0