Corvinus: az idén felvételizőket még nem érintik az átalakítások

A Portfolio az elmúlt hónapokban több cikkben is foglalkozott a Budapesti Corvinus Egyetem átalakításával. Beszámoltunk arról, hogy ősszel az Innovációs és Technológiai Minisztérium lett az egyetem fenntartója, 2019 júliusától pedig egy állami alapítású alapítvány veszi át a fenntartását, de az egyetem továbbra is közhasznú intézményként fog működni.

A legfrissebb felsőoktatási rangsorok szerint a Corvinus továbbra a legjobb egyetemek között van az országban: a Figyelő rangsorában a gazdálkodási képzések között a Corvinus két kara, a Gazdálkodástudományi és a Közgazdaságtudományi foglalja el az első két helyet, a társadalomtudományi képzési területen pedig a Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar érte el az első helyet.

Az intézmény a magánegyetemekhez közelebb álló, mégis állami modellben fog működni

- mondta a Portfolio-nak Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja, aki szerint az egyik legfontosabb cél az egyetem nemzetköziesítése.

"Ez tulajdonképpen kétirányú mozgást jelent: egyrészt igyekszünk lehetőséget teremteni a hallgatóinknak, hogy külföldön részképzés keretében is tudjanak tapasztalatot szerezni. Ez szocializációs és kulturális kérdés is, egy másik kultúrában fél évet eltölteni, nemzetközi kapcsolatokra szert tenni mindenféleképpen jó befektetés a jövőbe. Emellett igyekszünk olyan idegen nyelvű képzéseket indítani, melyek vonzók lehetnek a külföldiek számára, és ezzel a hazai corvinus-os hallgatóknak is nemzetközi környezetet teremtünk Magyarországon" - jegyezte meg a kancellár, hozzátéve, részben ehhez kapcsolódik az is, hogy a jövőben átalakul a képzési struktúra: a jelenlegi 3+2 vagy 3,5+2 év helyett egyes szakokon 4 éves alapképzési programot és 1 éves mesterképzési programokat hirdetnek meg.

Tapasztalataink alapján a fél évet külföldön töltő hallgatók ez idő alatt nem tudnak annyi kreditet szerezni, hogy ne csússzanak a képzésükkel. Jellemzően ezek a hallgatók nem fejezik be az alapképzést 3 vagy 3 és fél év alatt. Ezt szeretnénk kiküszöbölni, hiszen, ha 4 éves a képzés, akkor szervezetten, tervezetten meg van a képzésen belül a külföldi félév helye, így nem kell csúszással számolni

- mondta. Jelenleg is sok olyan ösztöndíj van, amely segíti a hallgatók mobilitását, mint például Erasmus vagy az Erasmus + programok, amelyek továbbra is elérhetőek lesznek a Corvinus hallgatói számára. Ugyanakkor ezek az ösztöndíjak korántsem fedezik a külföldi tartózkodás minden költségét ezért dolgoznak rajta, hogyan tudnának plusz intézményi forrásokat biztosítani azon hallgatóknak, akik anyagi okokból nem tudnak külföldi tapasztalatra szert tenni.

A kancellár véleménye szerint a mesterképzés 1 évre való csökkentése kedvező lenne mind a diákok, mind a munkáltatók szempontjából. "Egy év nem hosszú idő, így könnyebb egy alapképzésen végzett, akár már dolgozó hallgatót is visszacsábítani a mesterképzésre" - jegyezte meg.

A kancellár hangsúlyozta, a változások a jelenlegi hallgatói státuszokat és a 2019-ben felvételizőket semmilyen formában nem érintik.Vagyis idén még hagyományos, állami és költségtérítéses helyekre jelentkezhetnek a diákok.

A változás csak 2020-tól lép életbe. Hozzátette, azoknak sincs oka pánikra, akik jövőre jelentkeznének az egyetemre, de nem költségtérítéses képzésre .

Nem célunk, hogy 2020-tól kevesebben legyenek azok, akik ingyenesen tanulhatnak a Budapesti Corvinus Egyetemen. A Corvinus ösztöndíjjal egy új, ingyenes képzési lehetőséget biztosítunk 2020-tól, az ösztöndíjas helyek számának nagyságrendje a jelenlegi államilag finanszírozott helyekével megegyező lesz

- mondta. Dolgoznak azon is, hogy a központi felvételi eljárásban a megszokott formában lehetősége legyen a diákoknak az önköltséges finanszírozási formán belül a Corvinus ösztöndíjas és az ösztöndíjjal nem támogatott, önköltséges forma megjelölésére, amikor az adott szakra jelentkeznek. Így a hallgatók a felvételi jelentkezés során külön preferenciaként tudják kezelni a két finanszírozási formát.

2020 nyarán, amikor megérkeznek az értesítések, kit, melyik egyetemre, milyen szakra vesznek fel, a hallgató azonnal tudomást szerez majd arról is, hogy elnyerte-e az ösztöndíjat, vagy költségtérítéses formában kezdheti meg tanulmányait

- mondta Pavlik. Arra a kérdésre, lesz-e félnivalója azoknak a diákoknak, akik ösztöndíjat kapnak, előfordulhat-e, hogy bizonyos feltételek esetén átkerülnek önköltséges formára, a kancellár azt válaszolta, ahogy az állami ösztöndíjas helyeknél is elvárás egy színvonal, úgy a Corvinus Egyetemen is így lesz. "Hogy ez megvalósuljon, bizonyos szabályokat, előírásokat mi is be fogunk építeni a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatba, a saját belső szabályzatunkban a minőség fontos kritérium lesz. Azonban még korai lenne az elvárt minimális kreditről vagy tanulmányi átlagról beszélni" - mondta hozzátéve, egy egyetem értékét a hallgatók értéke adja és nem fordítva.

Pavlik Lívia nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyetem fenntartóváltása nem érinti az ingyenes férőhelyek mértékét, emellett az önköltséges képzés térítésének emelése sem várható. Az önköltség összegét jelenleg is úgy határozták meg, hogy az fedezze a képzéseket és igazodjon a nemzetközi versenyhez, ennek emelése nem indokolt és a fenntartóváltással sem válik azzá.

Pavlik szerint a diploma még mindig jó befektetés és hangsúlyozta, hogy ezt az EUROSTUDENT VI nemzetközi felsőoktatási kutatás eredményei is alátámasztják. A január elején nyilvánosságra hozott kutatás szerint ugyanis, ha összevetjük a felsőoktatási tanulmányok hasznait (magasabb végzettség miatti bér- és adónövekmény) a közvetlen és közvetett költségekkel (felsőoktatási kiadások, tanulmányok miatt kiesett bevételek, a munkanélküliség várható költségei), akkor egyértelműen látszik, hogy a felsőoktatás, mint beruházás, az egyén és az állam számára is kifizetődő.

Az adatok szerint a diplomásokat az alacsonyabb végzettségűeknél kevésbé fenyegeti a munkanélküliség: a munkanélküliségi ráta az egyetemi végzettségűek körében 1,9 százalékos, míg az érettségizettek esetében 6 százalék. A diplomások között ráadásul nemcsak kevesebb a munkanélküli, de a bérkilátásaik is kedvezőbbek az alacsonyabb végzettségűeknél. Magyarországon a 25-64 évesek körében a diploma bérelőnye az érettségihez viszonyítva 199 százalék - ez a hatodik legmagasabb érték az OECD-országok között.

A céljuk az, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem hosszú távú átalakításával tudományterületén az intézmény a világ 200 és Európa 100 legjobb egyeteme közé kerüljön, még értékesebb diplomát nyújtva a hallgatóknak.

A Corvinus megújulása nem radikális, és elhamarkodott, hanem jól ütemezett folyamat lesz, amelynek célja a világszínvonal elérése

- tette hozzá a kancellár.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését a Budapesti Corvinus Egyetem támogatta.

• Címkék:
• Budapesti Corvinus Egyetem,
• corvinus egyetem,
• felsőoktatás