Megvan, mi jöhet az új magyar bérmegállapodás után

Csütörtökön hivatalosan is aláírták a megállapodást a minimálbér és a garantált bérminimum 2026-os összegéről. Orbán Viktor elmondása szerint közvetlenül hétszázezer család jövedelmi viszonyait javítja a jövő évi bérmegállapodás.

A miniszterelnök a csütörtöki ünnepélyes aláíráson elmondta, hogy a tavaly megkötött hároméves bérmegállapodást idén módosítani kellett a gazdasági helyzet miatt. Kihangsúlyozta: "különösen hálás", amiért a munkaadók és a munkáltatók "a mostani körülmények között" meg tudtak állapodni. "Azért kellett most hozzányúlni a hároméves megállapodáshoz, mert a háború miatt alacsonyabb a növekedés, ezért nem voltak tarthatók azok a vállalások, amelyek az eredeti szerződésben szerepeltek" - ismerte el Orbán Viktor, aki emlékeztetett az állami bérrendezések sorára is. Ezek épp a 2026-os parlamenti választások előtt és évében pörögnek fel. Megemlítette: a tanárokat, egészségügyi dolgozókat, az igazságügyi alkalmazottakat, a fegyverpénzt, a vízügyeseket, az önkormányzati alkalmazottakat, a kultúra, szociális szféra terén dolgozókat. Itt minimum 15%-os béremelések történnek 2026-ban is - jegyezte meg a kormányfő.

Komoly bérnyomás lesz jövőre is, szocho-csökkentés nélkül

Fontos tényező az is a mostani megállapodás kapcsán, hogy

a nyáron többször is belengetett szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentése elmaradt.

A munkaadóknak tehát a szocho-teher csökkentése nélkül kellett lenyelniük egy jelentősebb minimálbér-emelést jövőre, de nem az eredetileg tervezet 13%-os mértékű emelést.

Orbán Viktor is megemlítette ezt az elmaradt adócsökkentést, mikor értékelte a mai megállapodást. A kkv-knak juttatott 90 milliárd forint mellett még járulékcsökkentést is szerettünk volna végrehajtani, de az egész egyszerűen nem fér bele az ésszerű költségvetési gazdálkodás kereteibe. Nem mondtunk le róla, de nem tudjuk az évet ezzel kezdeni - fogalmazott a miniszterelnök. Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének elnöke szintén felhozta a szocho ügyét, mikor a megállapodást értékelte. "Nem örültünk, tudomásul vettük, hogy a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentése, annak mintegy 200 milliárd forintos összegével szétfeszítette volna az állami költségvetést" - mondta. Majd hozzátette: az élőmunka terheinek lehetőség szerinti csökkentéséről a következő időszakban sem akarunk lemondani. Ebben továbbra is látnak még további csökkenési potenciált.

Nagy Márton azonnal megszólalt

Az aláírás után nem sokkal a nemzetgazdasági miniszter hivatalos Facebook-csatornáján közölte:

a következő években elérhető az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos átlagkereset.

Ez azt vetíti előre, hogy a gazdaságban jelenlévő bérnyomásról nem mond le a kormány. Jól láthatóan részben ezzel is fűti a gazdaságot, amely az export beindulása és a beruházások szenvedése miatt több fontos pillérének meggyengülésével küzd. A béremelés mellé érkeznek még a lakosságnak nyújtott jelentős transzferek a 2026-os parlamenti választás előtt (szja-mentesség, családi adókedvezmény emelése, extra nyugdíjkifizetések).

A mai megállapodásnak ezért van jelentősége: ugyanis 250 ezren vannak minimálbéren, a garantált bérminimum esetében pedig 750 ezer emberről beszélünk.

Nagy Márton két grafikont is megosztott, amelyről leolvasható, hogy mik a kormány további céljai a minimumbérek tekintetében.

Elemzők ugyanakkor már most fontos szempontokra hívják fel a figyelmet.

Mit okoz ez a gazdaságban?

Az erőltetett béremelés veszélyeivel a kormány is tisztában van, mindezek ellenére a választások előtt rendkívül fontos szemponttá vált a komolyabb béremelési ütem a kormány részéről a kiélezett politikai versenyben. Nagy Márton miniszter már korábban is többször fogalmazott úgy, hogy nem lehet össze-vissza ígérgetni, a béremelés mértéke a gazdaság teljesítőképességétől függ. Májusban pedig azt mondta, hogy ha a gazdaságnak nem megy jól, a cégek nem tudják kigazdálkodni a béremeléseket.

A nyomás, hogy bért kell emelni, jelen van tehát a magyar gazdaságban, de ez a bérkonvergencia olyan helyzetben érkezett, amikor a német gazdaság szenved. Ez a két folyamat feszül egymásnak. Meg kell érteni a munkavállalókat, hogy magasabb bért akarnak. Azt is meg lehet érteni, hogy a kkv-k ezt nem bírják kitermelni, mert nem olyan a helyzet - értékelte akkor a gazdasági folyamatokat. Elismerte azt is, hogy a GDP növekedésének lassulása, és az infláció emelkedése nem jó a kkv-knak. Akkor azt is kiemelte, hogy a béremeléseknek igazodnia kell a gazdaság teljesítőképességéhez.

Azóta pedig bebizonyosodott, hogy idén sem várható gazdasági növekedés és jövőre is rosszabb lehet a GDP-bővülés. Vagyis az erőltetett béremelésnek nincs meg a kellő fedezete.

Egy ilyen helyzetnek pedig lehetnek árnyoldalai, erre a hazai elemzőközösség már korábban többször is figyelmeztetett. Trippon Marciann, a CIB Bank közgazdásza írta nemrégiben: "a recept papíron egyszerű: ha a vállalatok az egyensúlyinál nagyobb béremelésre kényszerülnek, akkor ezzel párhuzamosan a termelékenységet is növelni kell. Ellenkező esetben újra egyensúlytalanságok alakulnak ki és az inflációs cél elérése is csak álom marad".

Friss kommentárt adott ki a bérmegállapodás kapcsán Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Reuters hírügynökség szerint. A Portfolio külső szerzős rovatának, az On The Other Hand rovatának rendszeres szerzője a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy

a vállalatok továbbra is nehéz helyzettel szembesülnek a béremelések miatt.

"Az átlagos bérnövekedés 2026-ban is 10% közelében marad. Ez sok egy olyan gazdaság számára, amely három éve stagnál" - értékelte az elemző, aki előrevetítette:

a vállalatok vagy kénytelenek lesznek árat emelni a növekvő munkaerőköltségek fedezése érdekében, vagy elbocsátják alkalmazottaikat.

A kormányzati jövedelempolitika hatására jövőre is 10%-ot közelítő béremelés biztosan nem jelent egyensúlyi pályát egy olyan gazdaságban, ahol a munkatermelékenység növekedése 0-2%, az inflációs cél pedig 3%. Ilyen körülmények között a bér kigazdálkodásának útja a profit csökkenésén és/vagy az infláció emelkedésén keresztül vezet. Előbbi rövid távon akár elviselhető is lehet, mert a nemzetgazdasági bérhányad még nem mondható magasnak, ám a tartósan magas bérdinamika hatása így is sokkszerű lehet, és ehhez nem biztos, hogy minden cég tud alkalmazkodni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images