Példa nélküli adóváltozás jön – fel kell készülnie a vállalkozásoknak

A vállalkozások ma legalább egy tucat digitális megoldás közül választhatnak, amelyek segítik őket az adminisztrációban, számlázásban.Mennyire telített a piac? Lenne még esélye új belépőnek kihasítani egy szeletet a tortából?

Őrült nagy a verseny, sok a szereplő a piacon, és a legnagyobbak, köztük a Billingo is elég gyors tempót diktál. Évente átlagosan duplázzuk a felhasználóbázisunkat, 2019. decemberben átléptük a 40 ezer fős felhasználószámot.

Véleményem szerint egy újonnan a piacra lépő cégnek vagy egy külföldi szereplőnek ideje sem lenne piacot szerezni, az ügyfelek számára ugyanis a bizalom az fontos, amit hosszú évek alatt tud kiépíteni egy üzleti szoftver. Az idei évben pedig nagyjából le fog zajlani az online számlázók közötti ügyfélakvizíció.

A Billingo 2014-ben indult, afféle baráti szívességként. A Voov Kft-nek dolgozó grafikus Kolléganő egyszer csak kifakadt az ott dolgozó Kollégáknak, hogy neki nem tetszenek azok a számlázóprogramok, amiket talált. Véleménye szerint se szépek, se felhasználóbarátak nem voltak. Így a csapat többi tagja, Egyed Bálint, Honti Péter és Fekete Dániel felajánlotta, hogy írnak neki egy egyszerűen működő programot, ami kezdetben abszolút privát felhasználásra készült, sztornózni sem tudott például. Viszont annyira tetszett a lánynak és a csapatnak, hogy szűk baráti körben elkezdett terjedni a program, majd bárki számára elérhetővé tették, így találkoztam vele én is.

A Billingo sikere részben annak tudható be, hogy nagyon egyszerű a regisztráció és a használata is, egy nyugdíjas vagy egy elsőszámlázó is könnyen boldogul vele. De ahhoz, hogy most ott tartsunk, ahol, ahhoz kellett ez a közel 6 év.

2020 fontos változást hoz a számlázás és a katás vállalkozások életében. Mire kell figyelnie a vállalkozóknak?

A számlázás szépen lassan halad a digitalizáció felé. Noha arra kevés az esély, hogy a papíralapú számlatömb teljesen megszűnjön, egyre többen fogják az online számlázást választani a jövőben. Ebben közre játszik az is, hogy

2020. július 1-től eltűnik a 100 000 forintos áfaértékre vonatkozó törvényi hivatkozás, és minden belföldi adóalanynak kiállított számlát be kell küldeni a NAV részére, vagyis azokat is, amelyekben áfát nem számítottak fel. Tehát ez a katásokat is érinti.

2021. január 1-től pedig tovább bővül a kör és a magánszemélyek részére kiállított számlákat is be kell küldeni az adóhatóság részére. Ez tehát azt jelenti, hogy egy év múlva értékhatártól, társasági formától függetlenül minden számla bekerül a NAV rendszerébe.

Az adatszolgáltatási kötelezettség 2021.01.01-től a külföldre kiállított számlákat is érinti majd, nem csak a belföldieket. Látható, hogy extra adminisztrációt jelent majd a változás azoknak a katás vállalkozásoknak, akik nyomdai úton előállított számlanyomtatvány felhasználásával állítják majd ki számláikat, ugyanis azokat külön fel kell majd vinni a NAV online rendszerébe. Ezzel szemben a számlázást a Billingo számlázó programon keresztül automatizáltan lehet teljesíteni, ami leegyszerűsíti a vállalkozók dolgát és a felesleges plusz adminisztrációtól menti meg őket. Épp ezért is gondolom azt, hogy meg fog ugrani az online számlázást választók száma idén.

Milyen hatása lesz ezeknek a változásoknak makrogazdasági szinten?

Az intézkedések tovább fehérítik majd a gazdaságot, tisztul a piaci verseny és a költségvetés is jelentős bevételnövekedést könyvelhet el.

Várhatóan nagyjából 300-400 ezer vállalkozó terelődik majd át az online számlázás világába, amiből nagyjából plusz 80-100 ezer  Billingo-ügyfél lesz. A változások érintik az adószámos – nem egyéni vállalkozó - magányszemélyeket is, már tapasztaljuk, hogy közülük is egyre többen regisztrálnak hozzánk.

A NAV 2020 januárjától gyakrabban ellenőrizheti a katásokat. Hogyan érdemes felkészülniük egy esetleges ellenőrzésre?

Az adóhatóság eddig is ellenőrizhette a kisadózókat, de erre eddig széles körben nem volt példa. Most a cél egyértelműen a színlelt munkavállalás kiküszöbölése. A hatályos törvény szerint hatóság hét tényállást vizsgál a katásokkal kapcsolatban. Ezek a következők:

• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette, azaz valakivel együtt dolgozik
• a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől (a megrendelőtől) szerezte. (Katás vállalkozásnál lényeges, hogy a bevétel fele - vagy több mint fele - ne egyetlen ügyféltől legyen) 
• az adatszolgáltatásra köteles személy (megrendelő) nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan, azaz önállóan dolgozik;
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll, azaz saját irodában, telephelyen;
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy (megrendelő) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére, azaz saját eszközeivel dolgozik;
• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg, azaz ő dönti el, hogy mikor, mit csinál,
• a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak, azaz van máshol főállása.

Amennyiben a pontok közül legalább kettő megvalósul, akkor a szerződés nem minősül színleltnek, vagyis a katás vállalkozó és a cég közötti kapcsolatot nem lehet munkaviszonyként értelmezni.

Vagyis a nagyjából 360 ezer katás vállalkozásnak érdemes áttekinteni ezeket a tényállásokat, és összegyűjteni azokat a dokumentumokat, amelyek alapján egy-egy tényállás igazolható.

A másik, amire érdemes figyelni, az a bevételek ellenőrzése. Az alanyi adómentességet élvező és emiatt áfát fel nem számító egyéni vállalkozóknak, adószámmal rendelkező magánszemélyeknek nem kötelező vállalkozói számlát nyitni, de a NAV-nak jogában áll a magánszámla forgalmát is lekérni a számlavezető banktól. Ezzel sokan nincsenek tisztában. Épp ezért érdemes áttekinteni a bevételi nyilvántartásokat is, és ha a bevallott bevétel nem volt helyes, akkor önellenőrzés keretében korrigálni.

Mennyire vannak tisztában a vállalkozók a változásokkal?

A Billingo ügyfélszolgálatán egyre több a kérdés a közelgő változásokkal kapcsolatban. Sokan azt sem tudják, érinti-e őket az adatszolgáltatási kötelezettség. Rengeteg információ kering az interneten, nem igazán tudnak a cégek eligazodni a szabályok, tudnivalók között.

Sokan azt gondolják, hogy majd a könyvelő elvégzi helyettük az adatszolgáltatást, de a fórumokban látszik, hogy ezt biztosan nem fogják bevállalni vagy csak extra díjért cserébe. Ez nekik is idő, ezért sok könyvelő is az online számlázás felé tereli a vállalkozóit

Azt is látjuk, hogy vannak, akik tartanak a változásoktól, van egyfajta ellenállás az intézkedésekkel szemben. A példa kedvéért:

ha van egy mosógépszerelő, aki vidéken dolgozik, kimegy egy idős asszonyhoz, akinek még e-mail címe sincsen. Ő például vagy kénytelen a régimódi számlatömböt használni, vagy a Billingo-val egyszerűen a mobiltelefonon keresztül állítja ki a számlát, amit blokknyomtatón keresztül nyomtat ki a helyszínen.

A kézi számlatömbből kiállított számlákat egyesével, manuálisan kell majd feltölteni a NAV Online Számla webes rendszerén keresztül. Erre 2020. július 1-jétől maximum 4 naptári nap áll majd rendelkezésre. 

Ez hosszadalmas, macerás, és ha kicsúszik a határidőből, fizethet: az adatszolgáltatás elmulasztása vagy hibás, hiányos beküldése miatt magánszemély (egyéni vállalkozó) esetében ugyanis akár 200 ezer forint mulasztási bírság is kiszabható.

A cikk megjelenését a Billingo támogatta.