A zöld finanszírozás a kulcs: nincs mire várni, be kell robbantani a zöld beruházásokat

Látják már a lakossági és a vállalati hitelkereslet visszaesését és a hitelportfólió minőségének a romlását az emelkedő kamatkörnyezet, a vágtató infláció, az energiaárak meredek emelkedése és a gazdasági kilátások általános romlása miatt?

A lakossági hitelezés esetében a Zöld Otthon Program óta folyamatosan látjuk a jelzéseket arról, hogy növekedett a bizonytalanság az ügyfelek körében, mérséklődött a hiteligénylési kedv. A magas kamatkörnyezet nem teszi lehetővé a korábbi volumenű hitelfelvételt egy átlagbér közelében kereső háztartás esetében, A hitelképesség alakulása és a hitelfelvételi hajlandóság is visszaesést mutat. Azonban egy átlag feletti, jobb módú ügyfélkör éppen a növekvő energiaköltségek miatt, még a jelenlegi magas piaci kamatok mellett is igényelhet hitelt energiahatékonysági célú ingatlanfelújításokhoz vagy energiatakarékos új ingatlanok építéséhez. Mindemellett a Zöld Otthon Programhoz hasonló, támogatott programok hiányában érdemi visszaesésre számítunk 2022 hátralévő részében, valamint 2023-ban a lakossági hitelkeresletben.

A vállalatok esetében a 2022 első félévének végén kifutott Széchenyi Kártya Program GO! hitelprogram után ugyancsak mérséklődött a hitelkereslet, de a természetes fedezettel rendelkező cégek számára jó lehetőség a devizában történő hitelfelvétel, ami fel is erősödött az utóbbi hónapokban. Mindenesetre a gazdasági lassulás miatt a nagyobb vállalati beruházások, illetve az állami beruházások halasztása főként a projekthitelezés visszaesésén keresztül éreztetni fogja hatását a teljes vállalati hitelezésben is.

Emiatt az elmúlt évek dinamikus növekedése után akár a hitelállomány egy-másfél évig tartó stagnálása is előfordulhat.

Puskás András

Magyar Bankholding Zrt., Elnöki főtanácsadó

2000-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen végzett okleveles közgazdászként. Pályafutása elején a Pénzügyminisztériumban miniszteri kabinetfőnöki pozícióban a kormányzat mu

Tovább

2000-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen végzett okleveles közgazdászként. Pályafutása elején a Pénzügyminisztériumban miniszteri kabinetfőnöki pozícióban a kormányzat mu… Tovább

A kamatemelkedés és a gazdasági kilátások romlásának egyik nagy áldozata a beruházások elmaradása lehet. Az energiaárak emelkedése ugyanakkor ösztönözheti is a cégeket a zöld projektek elindítására. A kétféle hatás eredőjeként, hogy változhat a zöld finanszírozás szerepe a következő egy-két évben?

A most kialakult helyzet valóban felpörgetheti a zöld finanszírozást és a zöld beruházásokat. Jól látszik a megélénkült kereslet a napelemek, hőszivattyúk és egyéb olyan eszközök iránt, amelyekkel érdemben lehet csökkenteni az energiafelhasználást. Így a kedvezőtlen mostani kamatkörnyezet lassíthatja is az ilyen típusú beruházásokat, illetve látnánk még arra is teret, hogy több állami konstrukció legyen elérhető, így növelve a kiszámítható megtérülést biztosító beruházási lehetőségek számát. Ezektől függetlenül komoly erőforrásokat fordítunk a zöld finanszírozás nagyobb mértékű beindítására. Az idei évben az útkeresést látjuk reálisnak, és 2023-at illetően is hasonló várakozásaink vannak. Ez az időszak lehetőséget ad arra, hogy a belső szabályainkat, folyamatainkat felkészítsük arra, hogy nagyobb volumenben kezdjünk el zöldnek minősíthető beruházásokat finanszírozni.

Sustainable World 2022

Puskás András is előadó lesz a holnapi, szeptember 6-i Sustainable World 2022 konferencián. A részletekért és a programért kattints!

Információ és jelentkezés

Az ország második legnagyobb bankcsoportjaként hogyan tudja enyhíteni a várható energiaválság és recesszió negatív hatásait a Magyar Bankholding a zöld finanszírozáson keresztül? Növelik például a kockázatvállalás szintjét, adnak árazási kedvezményeket, vagy bevezetnek innovatív finanszírozási formákat?

Dolgozunk több zöld finanszírozási lehetőségen, célunk, hogy minél hamarabb, lehetőség szerint már idén ősztől fogva be tudjuk vezetni ezeket a zöld hiteleket és termékeket.

Nem fogunk az energiaválság és recesszió miatt enyhíteni a kockázatvállalási hajlandóságunkon, mert ez felelőtlenség lenne, viszont keressük, hogy milyen lehetőségeket tudunk adni ügyfeleinknek, hogy nagyobb arányú zöld finanszírozás jelenjen meg a portfólióinkban.

A zöld átállásban a pénzügyi háttér megteremtése különös fontosságú. Milyen finanszírozási lehetőséggel találkoznak mostanában a vállalati és lakossági ügyfelek, és milyen elvárásoknak kell ehhez megfelelniük?

Jelenleg államilag támogatott konstrukciók közül a Széchenyi Kártya Program MAX és az Exim Zöld hitele érhető el. Saját termékfejlesztést is elindítottunk, és egy nagyobb projekt zajlik házon belül, amelynek keretében a teljes hitelezési ágazatot szeretnénk kiegészíteni az ESG szempontok értékelésével. Ennek köszönhetően minden új hitelügyletnél tudunk és fogunk is ESG kockázatokat mérni és gyűjteni. Ezt követően kívánunk zöld hitellel megjelenni, mert valós zöld hiteleket szeretnénk nyújtani, elkerülve a greenwashing látszatát is.

Ön szerint milyen állami ösztönzőkre, szabályváltoztatásokra, akár konkrét termékekre lenne szükség a piacon, hogy bővüljön a zöld forrást igénylők köre, ahogy ez a már nem elérhető Zöld Otthon Program keretében is történt?

Elsősorban a Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Program fenntartását és kibővítését látjuk szükségesnek, illetve a Zöld Otthon Programhoz hasonló konstrukció is megfelelő lehetne, hiszen a kamatkörnyezet olyan magas, hogy érdemi kedvezményeket a kamat tekintetében nem tudunk biztosítani. Emiatt sokan megfontolják majd, hogy ilyen magas alapkamat mellett érdemes-e bármilyen beruházásba fogni. Üdvözítő, hogy például a Széchenyi Kártya Program MAX az energiatakarékosságot is ösztönzi beruházásokon keresztül, így ezt mindenképp érdemes lenne megtartani.

Mi a véleménye a greenwashing jelenségéről, mennyire jellemző ez Magyarországon, és bankként tudnak-e küzdeni ellene?

Azt látom a piacon, hogy a folyamatosan bővülő EU-s direktívák, illetve azon tanácsadók összessége, akik az ESG megfelelés „értékesítését” mint tanácsadási szolgáltatást nyújtanak, egyre jobban odafigyelnek arra, hogy ez a jelenség fel se merülhessen. Nem tudok és nem is akarnék példákat említeni, hogy Magyarországon milyen mértékben fordul ez elő, de azt tudom, hogy már nagyon szigorú szabályozói elvárások vannak a banki zöld finanszírozással szemben, és mi is kiemelten figyelünk erre finanszírozóként.

Milyen fenntarthatósági céljai, illetve már megvalósított zöld mérföldkövei vannak a Magyar Bankholdingnak, a tagbankoknak? Milyen rövid távú célok megvalósításán dolgoznak jelenleg?

Idén nyáron fogadtuk el a Magyar Bankholding ESG stratégiáját, amely 1-3 éves távlatban határozott meg célokat. Törekvéseink közé tartozik például a teljes hitelezési keretrendszer ESG szempontokkal történő kiegészítése, a Zöld Finanszírozási Keretrendszer megalkotása, Fenntarthatósági Jelentés kiadása, ENSZ Felelős Banki Irányelvekhez való csatlakozás, de a saját karbonsemlegesség, zöld hiteltermékek elindítása és még számtalan egyéb olyan cél van előttünk, amiről az ősz folyamán folyamatosan fogunk kommunikálni. Nagy hangsúlyt fogunk fektetni a belső edukációra és érzékenyítésre, mert attól működünk majd jól, ha mi magunk is kellően elkötelezettek vagyunk a téma iránt. Ezért hoztunk létre az irányításommal az év elején egy külön ESG szervezetet, és amely szervezet feladatról feladatra igyekszik megvalósítani a stratégia elemeit.

Címlapkép forrása: Magyar Bankholding

A cikk megjelenését a Magyar Bankholding támogatta.