Örülhetnek a napelemre várók: az ország nagy részén feloldhatják a napelemes betáplálási stopot

Amint arról beszámoltunk, a kormány döntött a 2022. október 31. után az áramszolgáltatókhoz benyújtott igények nyomán létesítendő háztartási napelemes rendszerekre vonatkozó átmeneti hálózati betáplálási stop feloldásának tervezett menetrendjéről. A Magyar Közlönyben megjelent 112/2023. (III. 31.) rendelet értelmében a kormány 2023. szeptember 30-ig tájékoztatja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH) a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) közcélú hálózatba történő betáplálásának lehetősége ideiglenes felfüggesztésének – indokolt esetben részleges – megszüntetéséről, amely ezt követően feltételezhetően a hálózati társaságok mellett a nyilvánosságot is tájékoztatja a döntésről.

A praktikusan a háztartási naperőművekre vonatkozó rendelet értelmében a kormány az egyes áramkörök terhelhetőségének figyelembevételével fogja meghozni döntését a MEKH javaslatára. A javaslat a hálózatok állapotának területi különbségeire is tekintettel lesz, vagyis nem feltétlen fogja az országos betáplálási stop egységes feloldását indítványozni. A javaslat tartalmazza azokat az áramköröket, amelyek esetén indokolt a zárolás fenntartása, és amelyek esetén a zárolás feloldható, és miután a kormány döntése a javaslaton alapul majd, bizonyos térségekben fenntarthatja, míg máshol megszüntetheti a korlátozást.

Az elosztó társaságoknak, az átviteli rendszerirányítónak és a MEKH-nek háromhavonta el kell végeznie a kormány döntését előkészítő feladatát, mindaddig, míg az ideiglenesen elrendelt betáplálási moratóriumot teljesen fel nem oldják. Az alapján, hogy a rendelet 2025. január 1-én hatályát veszti, feltételezhető, hogy a kabinet a korlátozás feloldásának folyamatát legkésőbb 2024 végéig lezárná, ami egybevág a kormánynak az Európai Bizottság felé tett vállalásával is.

Mindenkinek jó hír

Az Optimum Solar Home System Kft.-nél úgy látják,

a kormányrendelet megjelenése mindenképpen pozitív fejlemény valamennyi érintett számára: a családoknak ismét azt jelenti, hogy lehetőségük lesz újra drága energiatárolók nélküli, hálózatra betáplálást megengedő napelemes rendszert telepíttetni, az iparágnak munkát, a megkezdett projektek folytatását, az országnak pedig klímaváltozás elleni küzdelem, a dekarbonizációs célok teljesülését jelenti.

Jelenleg a hazai napelemes piacot leginkább a bizonytalanság jellemzi, ezért ez a bejelentés nagyon időszerű volt, már csak azért is, mert a tervezhetőség szempontjából fontos időbeli ütemezést is tartalmaz a rendelet – emeli ki Székely András, az Optimum Solar Home System tulajdonos-ügyvezetője.

A bizonytalanság, valamint a konkrét csatlakozási-stop miatt a jellemzően alulfinanszírozott kisebb kkv-méretű piaci szereplők nehéz időszakon vannak túl, illetve néznek elébe, és előfordulhat, hogy egyes szereplők csődbe mennek vagy kivitelezőként a nagy piaci szereplőknél tudnak túlélni. A nagyobb szerződéses állománnyal rendelkező cégeket ez a helyzet kevésbé érinti, de a bizonytalanság általában sem tesz jót az üzleti életnek és -kultúrának, ezért már nagyon várta mindenki a feloldás bejelentését.

Arról kevés elérhető adat áll rendelkezésre, hogy az ország adott pontján éppen milyen lehetőségek vannak a hálózatot illetően, de egyes szakmai szervek szerint a hálózat akár 70-80%-át is érintheti a korlátozás feloldása.

A mi álláspontunk korábban is az volt, hogy a hálózat csatlakozás teljes stopja helyett célszerűbb lett volna a befogadást ott engedélyezni még, ahol erre még volt lehetőség, ezzel fenntartva a napelem-kapacitás növelés kontinuumát, hiszen nem a teljes magyar villamosenergia-rendszert kell fejleszteni most sem – fogalmaz a szakértő, aki szerint első körben részleges feloldás jöhet.

Ha abból indulunk ki, hogy tavaly nyár közepétől a lakosság napelem-igénylési dömpinget indított, és ha csak a korlátozás bevezetése miatt be nem nyújtott igénylések kapnak most csatlakozást, már akkor olyan volumenről beszélhetünk, ami jelentős napelemes kapacitás növekedést eredményezhet. Mindezek mellett Székely András arra is felhívja a figyelmet, hogy ha kezdetben részleges is lesz a feloldás, 2024. december 31-ig országosan biztosítani kell a visszatáplálás lehetőségét.

A társaságnál értelemszerűen abban bíznak, hogy a feloldás megvalósítása nem tart indokolatlanul hosszú ideig. Jelen helyzetben, amíg szabályozási, törvényhozási oldaláról nem történik semmi a hálózatcsatlakozás feloldásával kapcsolatban, addig a piacot a teljes bizonytalanság és bizalmatlanság jellemzi, különösen a lakossági rendszereket illetően - mondja. Ezért a hazai napelem iparnak nagy szüksége van arra a támogató jogi környezetre, amely biztosítja a szektor fejlődését a tervezési és kivitelezési munkák újraindulásával, amely egyszersmind munkaerő-megtartó és -felszívó hatással is bír.

Nem voltak gyakoriak a hálózati problémák

A hálózati engedélyesek egyedileg az ideiglenesen elrendelt betáplálási moratórium teljesen feloldását követően is dönthetnek egy-egy áramkör átmeneti zárolásáról, ha azt feszültségpanaszok indokolják, egyidejűleg tervet kell készíteniük a feloldáshoz szükséges intézkedésekről. A rendelet alapján a szolgáltatóknak eddig is megvolt a lehetőségük az áramkörök zárolására, ám a gyakorlat azt mutatta, hogy tiltás helyett inkább halasztották az engedélyezést. Ez a lehetőség a 2022. november 1. előtt beérkezett igényeket is érintheti.

Felhasználói jelzések szerint bizonyos trafókörzetekben, ahol egy utcában sok napelemes rendszer működik, eddig is volt rá példa, hogy a napsütéses időben megugró termelés következtében túlfeszültség keletkezik az elosztóhálózatban és az inverter automatikusan letilt. Így például meleg augusztusi napsütéses napokon előfordulhatott, hogy az előzőek okán a rendszer folyamatosan újraindult az inverter állandó letiltása miatt, vagyis a napelemek ideiglenesen kiestek a termelésből. Az ilyen esetek azonban a szakértő szerint nem mondhatóak gyakorinak.

A bejelentett hálózatfejlesztési beruházások éppen azt a célt szolgálják, hogy ilyen jellegű problémák a jövőben még elvétve se jelentkezzenek.

Ezzel kapcsolatban a HMKE-k nyilvánvaló pozitívuma, hogy a napelemes kiserőművek a helyben történő zöldenergia-termelés révén segítik a hálózatot, mert nem kell nagy távolságokról energiát szállítani, tehát működésük során lényegében hálózati veszteség nélkül biztosítják az energiaellátást – teszi hozzá Székely András.

Az elszámolás átalakításán is gondolkodnak

A mostani rendelet által nem érintett, de kapcsolódó téma, hogy hogyan alakulhat a jövőben a háztartási méretű naperőművek hálózati betáplálásának elszámolása. A kormány Bizottságnak tett említett vállalása értelmében március végéig hatályba kellett volna lépnie annak a jogszabály-módosításnak, amely újfajta elszámolást vezet be azoknak a háztartások, amelyek 2023. január 1-jétől állami pénzügyi támogatásban részesülnek fotovoltaikus rendszereik telepítéséhez. E szerint ők már nem részesülhetnek a rendkívül kedvező, a HMKE-k terjedését nagyban támogató éves szaldó elszámolásban, ehelyett az érintettek számára egy kevésbé kedvező új elszámolási rendszer áll majd rendelkezésre.

A nem állami pénzügyi támogatással megvalósuló HMKE-k esetében az uniós irányelv szerint a szaldó elszámolást legkésőbb 2023. december 31-ig megkötött szerződések esetében lehet alkalmazni. A tavaly november végén, a hálózati betáplálási korlátozás bevezetése után egy hónappal megjelent MEKH-rendelet értelmében az éves szaldót havi szaldó váltja 2024. január elsejétől, de egyelőre nem egyértelmű, hogy ez csak az új szerződések nyomán létesülő háztartási napelemes rendszereket érinti-e, vagy a korábban megvalósult, jelenleg éves szaldó elszámolással működő rendszereket is. Ahogyan Lantos Csaba energiaügyi miniszter januárban fogalmazott az Indexnek: „A mai napig gondolkodunk azon, hogy a lakossági napelemeknél 2024. január 1-től az éves szaldó elszámolás havira alakuljon-e át, mert nem az a célunk, hogy ne válasszák az emberek a napelemet, finomhangolás, átalakítás azonban várható.”

Továbbra is vonzó maradhat a napelemes beruházás

Az Optimum Solar Home Systemnél a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján arra számítanak, hogy míg a 2022. október 31. előtt beadott igények még bekerülhetnek az éves szaldó elszámolási rendszerbe, addig azok, akik most kivárnak a beruházással és kicsúsznak a vonatkozó 2023. december 31-i határidőből, valószínűleg elesnek ettől a lehetőségtől. Ezzel együtt a villamosenergia árának folyamatos emelkedése miatt a megtérülési idők egy havi elszámolási rendszerben is indokolni fogják a napelemes rendszerek telepítését. Ha nem is kínál már annyira kedvező feltételeket, mint korábban, de még így is minden bizonnyal megéri egy ilyen zöld beruházást megvalósítani.

Egy nagyobb áramfogyasztó család a szaldó rendszerben akár 5-7 éves megtérüléssel is számolhat, de a szakértői vélemény szerint az éves szaldó eltörlés utáni rosszabb esetben is 10 év alatti megtérülési időre számíthat, ami továbbra is egy ösztönző, beruházást serkentő körülmény.

Fontos azonban, hogy miként alakul a visszatáplálási és a vételi ár közötti különbözet, ami jelentős mértékben befolyásolhatja a megtérülési időt. Mindehhez azt is szükséges lenne tudni, hogy a január 1-jétől élő bruttó elszámolás esetében miként kell számolni, de egyelőre kérdés, hogy a korábban bejelentett bruttó elszámolás pontosan mit jelent majd a családoknak. Ez leginkább azokat érinti, akik már elindították a napelemes beruházást, de nem kaptak még csatlakozási engedélyt vagy majd a későbbiek folyamán fogják elindítani a napelem-telepítést.

A társaságnál ezért arra számítanak, hogy a lakossági ügyfelek inkább kivárnak, mert ahhoz, hogy meghozzanak egy ilyen beruházási döntést a családok, tisztán kell látniuk a megterülés részleteit, tudniuk kell, hogy milyen elszámolásba esnek és azok miként befolyásolják a megtérülést. Ugyanakkor, mivel a korlátozások feloldása után a korábbiakhoz hasonló dömpingre számíthat az iparág, annak, aki napelemmel tervez, érdemes felméretni és ajánlatot kérni az ingatlanára, valamint csatlakozási feltételekhez kötve megrendelnie. Ezt több ok miatt is célszerű meglépni: egyrészt, így a napelemes rendszer a korlátozás feloldása után az elsők között kaphat engedélyt - ami most akár fél évet is jelenthet -, másrészt egy ilyen előrendeléssel a folyamatosan emelkedő árak is fixálhatók.

A cégeknek akár 2-3 év alatt megtérülhet

A HMKE rendszerméret azonban nem csak a lakosság számára érdekes, hiszen számos olyan vállalat is akad, melynek energiaigénye tökéletesen lefedhető ezen, 50 kWp teljesítmény alatti kisebb napelemes rendszerekkel. Esetükben a részletek tisztázása nélkül sem kérdés, hogy akár már ma is megéri napelemet telepíttetniük energiaköltségeik csökkentése érdekében, amellett, hogy így ESG-vállalásaiknak is eleget tudnak tenni.

E főként kkv-kból álló potenciális napelem-felhasználók a mai energiaárak mellett akár a nagyon kedvező, 2-3 éves megtérüléssel is számolhatnak.

A cégeknek jelenleg pályázat nélkül is megéri napelemes HMKE-beruházásba kezdeniük, főként azoknak, amelyek zsinórfogyasztók, azaz a villamos energiát leginkább nappal használják fel, akkor amikor a napelem is termel – mondta el Székely András, az Optimum Solar Home System ügyvezetője.

Nem tudta tartani a lépést a hálózat

Az Energiaügyi Minisztériumnak a rendelet megjelenése apropóján kiadott közleménye hangsúlyozza: az állami támogatásoknak köszönhetően nemzetközi összevetésben is kimagasló ütemben bővült a napenergia hazai hasznosítása. A beépített kapacitások csak tavaly újabb 1100 megawattal növekedtek, mára meghaladták a 4200 megawattot Magyarországon. A rendkívüli tempójú felfutást nem tudta azonos gyorsasággal lekövetni a villamosenergia-hálózat korszerűsítése, rugalmasságának fokozása. Ősszel ezért kellett átmeneti korlátozást életbe léptetni a helyben fel nem használt áram közcélú hálózatba betáplálására.

A naperőművek időjárásfüggő, ezért ingadozó és bizonyos mértékben kiszámíthatatlan termelésük miatt több szinten kihívást okoznak a villamosenergia-rendszerben. A gondot egyrészt a kiegyenlítő-szabályozási kapacitáshiány rendszerszinten jelentkező problémája jelenti, másrészt a helyi szintet érintő feszültségtartási kihívások, amihez áramlási torlódási problémák is adódnak - a két szinten jelentkező problémákat pedig egyszerre kell kezelni.

Címlapkép: Getty Images