Családi napközinek indult, végül a nyelvoktatásba hozott új szemléletet

A turizmus-közgazdaságtant végzett frissdiplomás Orsolya mindenképpen külföldön szeretett volna tapasztalatot szerezni, ezért számoltalanul küldte az internetkávézókból az e-maileket ázsiai szállodákba, hátha alkalmazzák valahol.

Körülbelül kétszáz helyre írtam, és végül Thaiföldről kaptam választ, hogy szeretettel várnak, így kerültem Koh Samui szigetére

– mondta a Portfolio-nak Orsolya, akinek a szálloda vendégeivel való kapcsolattartás lett a feladata, de közben kiváló angoltudását más módon is kamatoztatta: a személyzetének kezdett nyelvtanfolyamokat tartani.

Később egy ausztráliai és új-zélandi kitérő után visszatért, de nem haza, csak Európába, Írországba, ahol családot alapított, és többek között egy nyelviskolának is dolgozott helyi menedzserként Corkban, az európai fiatalok oktatását, családoknál való elhelyezését szervezte.

Akkor döntött a Magyarországra való hazatérés mellett, amikor a 2008-as válság Írországot a többi tagországnál is jobban sújtotta, családi oldalról pedig két kislányának neveléshez – akik ekkor 4 és 6 évesek voltak – hiányzott a nagyszülői támogatás. A lányok azonban lecsúsztak az óvodai beiratkozásról, ezért nem jöhetett szóba egy napi nyolcórás elfoglaltság, így jött a kéttannyelvű családi napközi ötlete, amit édesanyjával közösen indítottak el Budaörsön.

Az előzetes várakozásoknál is nagyobb volt az érdeklődés, sok olyan tudatos szülő íratta be gyermekét, aki az iskolai nyelvoktatást nem érezte elégnek vagy megfelelőnek. A külföldi háttér és a jó tapasztaltok miatt aztán egyre több diák került ki nemcsak az óvodás, kisiskolás korosztályból, de a felnőttek köréből is: híre ment, hogy gyakorlatias, versenyképes nyelvtudást lehet szerezni.

„A volt férjem ír, a lányokkal angolul beszélt, ami teremtett egy olyan kétnyelvű közeget otthon, amit a nyelvórákra is át sikerült vinnem. Ez a hitelesség mellett megadta annak az érzését is, hogy egy élő nyelvet tanulnak, nem pedig a szótárból magolnak” – mondta a vállalkozó. Ez a gyakorlatias megközelítés később még tudatosabbá vált, és egy egészen új módszer bevezetését eredményezte Magyarországon.

Biflázás helyett projektalapú nyelvtanulás

A családi napközi lassan átadta a helyét a nyelviskolának, ahogy nőtt a tanítványok száma, egyre világosabbá vált, hogy az angoltudásra nemcsak nagyobb az igény, de oktatása hosszútávon jövedelmezőbb alternatívát is kínál, így született meg a Kids and Teens English Club.

„Eleinte a gyermekeim baráti társaságából kerültek ki a tanítványok, aztán az óvodában is elkezdtem foglalkozásokat tartani, később az iskolában, majd iskolákban, amíg már el kellett kezdeni a tanítást kiszervezni más tanároknak is” – mondta Orsolya, aki szerint a sikeres indulásban annak az üzleti modellnek is fontos szerepe volt, hogy nem bérelt vagy vett üzlethelyiséget, amivel egy állandó fix költséget el tudott kerülni: a magánórákat otthon, a csoportos foglalkozásokat az adott intézményben tartotta meg. A Covid pedig még inkább ráerősített erre a trendre és behozta az online kurzusokat, amelyek kellőképpen hatékonynak bizonyultak, és a járvány lecsengése után is maradtak.

Az első munkatársak a cégben egyetemisták voltak, akik diákmunkásként segítettek be. „Ez volt az a generáció, amelynek tagjai már tényleg nagyon jól tudtak angolul, viszont a szemlélettel nem mindig voltam elégedett. Az oktatás akkor működik igazán, ha valaki örömét leli abban, hogy a tudását átadhatja, és ezt nem mindig éreztem.” Ezért idővel anyanyelvi oktatókat kezdett keresni, akiknél szintén nem a szakirányú diploma volt az elsődleges, hanem a megfelelő személyiség. „A nyelvtanári végzettség természetesen előny, de vannak olyan tanáraink, akik 10-15 éve tanítanak, úgy, hogy teljesen más területen végeztek” – tette hozzá Orsolya.

A csoportos oktatás első évtől kezdve nyári táborokkal, tanfolyamokkal egészült ki, ami idővel a cég egyik fő profiljává vált, ahol már anyanyelvi oktatók tanítottak.

Minden oktatásnál az elsődleges, hogy a tanuló figyeljen, nálunk pedig számos országból származó tanárok dolgoznak, tehát igazából már az a kultúra is egy figyelemfelkeltő egzotikum, amit egy-egy oktató magával hoz, nem beszélve arról, hogy élő, naprakész angoltudást adnak át.

A már említett gyakorlatias oktatás akkor kapott még nagyobb jelentőséget, amikor egy ilyen nyári tábor alkalmával Orsolya látta, hogy az amerikai, kanadai tanárok egy filctollal, egy flipchart tábla mellett pár kartontábla segítségével órákig lekötötték a gyerekeket, akik végig aktívan vettek részt és nemcsak tanultak, de mindezt örömmel tették. Később maga is utána járt, és kiderült, hogy

az úgynevezett projektmódszernek a fejlett országokban már jelentős szakirodalma van, lényege pedig az, hogy a gyerekek felfedezés útján tanuljanak.

A hagyományos oktatási módszernél a tanár frontálisan leadja az anyagot, a gyerek pedig megtanulja, rosszabb esetben bemagolja, majd egy teszt vagy felelt formájában visszamondja, az oktató pedig a hibái alapján értékeli. A projektmódszer ezzel szemben egy felfedezésen keresztüli, sikerélményt adó tanulás, ami a nyelvoktatásban úgy működik, hogy nem szavakat magoltatnak be, hanem egy napjainkat érintő kihívást dolgoznak fel csapatokban, például a környezetvédelem vagy a mesterséges intelligencia témakörében. A tanár inkább mentorként vesz részt az oktatásban, figyelmet fordítva arra, hogy nyelvileg támogassa a gyerekeket, hogy érdemben tudjanak egymás között ezekről a témákról beszélni. A foglalkozás pedig egy prezentációval zárul, ahol a nyelv mellett gyakorolják a előadói prezentációs technikákat is. Így a gyerekek figyelme folyamatosan fenntartható, érdekli őket a téma, folyamatos sikerélményt élnek meg, így a tudás is sokkal mélyebben bevésődik.

Sokan vágnak bele második vagy akár harmadik karrierként a vállalkozásba, mert hisznek magukban és hisznek a piaci ötletükben. A Magyarországon működő közel 900 ezer vállalkozás 99 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak, amelyek a gazdaság gerincét adják és a magyar munkavállalók kétharmadát foglalkoztatják, számos család egzisztenciáját biztosítják. A magyar kkv-szektor stabilitása kulcsfontosságú tényező a magyar gazdasági növekedés helyreállításához.

Az Erste Bank többek között digitális fejlesztésekkel támogatja a kisvállalkozókat: személyre szabható digitális platformján (George) a pénzügyek átláthatóbbak, a kiadási és bevételi kimutatások könnyen áttekinthetők, nemrég elérhetővé vált benne a Számlázz.hu Autokassza szolgáltatása is, amellyel a bankszámlára érkező összegeket automatikusan a megfelelő számlához rendeli a rendszer. Folyamatosan fejlesztjük pénzügyi platformunkat, rendszeresen érkeznek speciálisan a kisvállalkozói ügyfeleknek szóló fejlesztések George-ra” – mondta a Portfolio-nak Csajtai Andrea, az Erste kisvállalkozásokkal foglalkozó területének vezetője, aki egyébként szintén külföldről hazatelepülve -
egyetemi tanulmányai végezetével - épített karriert és alapított családot Magyarországon.

Kis cégként rugalmasan tudnak igazodni az igényekhez, így az egyéni oktatástól a csoportos tanfolyamokig sok mindenre van lehetőség, de a legjobb eredményt a rendszerességgel lehet elérni.

Azt ígérjük a szülőknek, hogy ha alsó tagozattól heti rendszerességgel, akár csak egy órát járnak hozzánk a gyerekek, akkor 8. végére teljesen reális cél a középfokú nyelvvizsga.

Felnőtteknél is működik

A gyerekeknél tapasztalat hatékonyság a szüleik érdeklődését is felkeltette, akik behozták a cégeket is, ahol dolgoztak, így került fókuszba a felnőttoktatás. „A külföldön szerzett turisztikai tapasztalatok itt nagyon jól jöttek, olyan üzleti közegben dolgoztam angol anyanyelvű országokban, ahonnan konkrét példákat, valós szituációkat tudtam átemelni az oktatóanyagba, amit a gyakorlati munkájuk során is alkalmazni tudtak a céges tanulóim.”

Orsolya a gyerekeknél nagy sikert aratott projektmódszert átültette a felnőttoktatásba is, ahol bár mások a célok, hiszen sokan már rendelkeznek nyelvvizsgával is, mégis

az a tapasztalat, hogy nem mernek megszólalni a meetingeken, nem mernek kiállni prezentálni, aminek az oka, hogy ezeknek a XXI. századi készségeknek Magyarországon nem csak a gyerekek vannak híján, hanem a felnőttek is.

Ezért a projektnapok keretén belül, akár cégre szabott témában olyan foglalkozásokat tartanak, ahol csapatokban dolgoznak, és gyakorolják az érvelés technikáját, megjelenik a kritikus gondolkodás, és egyéb olyan készségek, amit aztán a nyelvismereten túl is használni tudnak a kollégák.

A Kids and Teens English Club mögött bejegyzett cég, a KITEC Educations Kft. így elindította a cégeket célzó EnglishLabet is, amely jelenleg 5 céggel dolgozik együtt, és a két üzletág összesen 10 nyelvtanárnak ad munkát. A további bővülést pedig már nemcsak saját tőkéből, hanem szakmai magánbefektetők bevonásával tervezik, akikkel már zajlanak a tárgyalások. 

A stratégia változhat, de kell egy erős vízió

A már külföldön is vállalkozás beindítását tervező cégalapító szerint a magyar vállalkozói környezet nem a legbarátságosabb Európában, de bárhol indít valaki egy céget, biztos, hogy számtalan akadállyal fog szembesülni, amiket Orsolya szerint kitartó munkával, jó alkalmazkodóképességgel és elkötelezettséggel sikerült legyűrni. „Visszatekintve, úgy látom, hogy kezdettől fogva volt egy nagyon erős vízióm, és ennek a víziónak az egyik része az volt, hogy értéket adjak. A másik hajtóerő az volt, amikor sok óra tanítás után esténként leültem, hogy weboldalt szerkesszek vagy egyéb céges háttérmunkát végezzek, hogy elképzeltem, hogy egy nap majd minden területnek külön felelőse lesz” – mondta a vállalkozó.    

A vállalkozás bővítésén túl a jelenlegi vízió egy olyan ökoszemléletű oktatókert létrehozása, ahol a gyerekek kétkezi ismereteket is szerezhetnek a fenntarthatóság és a környezetvédelem témakörében.

Az egész ökokert ötletét a projektmódszer hozta, ami megmutatta, hogy képesek vagyunk élményalapú oktatást nyújtani úgy, hogy párhuzamosan a résztvevők több készségét is fejlesszük. Ezek a már említett XXI. századi készségek, de azt gondolom, hogy most nagyon nagy szüksége van a gyerekeknek és a felnőtteknek is arra, hogy egy kicsit elszakadjanak a finom technológiától és újra felfedezzék a természetben lelhető örömöket.

Az ökokertben a gyerekeknek – de akár a céges ügyfeleknek is – lehetősége nyílna a nyelvtanulás mellett olyan természetközeli élményekre, mint a palántázás, metszés, fűrészelés, zöldhulladék újrahasznosítás, amire a felgyorsult digitális világban jellemzően egyre kevésbé van lehetőségük.

A cikk megjelenést az Erste Bank támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio