Mi történik a hazai kiskereskedelemben? - Megszólaltak a vezérek

A kiskereskedelem jelenlegi helyzetéről, kihívásairól volt szó a Portfolio Retail Day 2025 konferencia első szekciójában. A nyitóelőadást Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára tartotta, majd Madár István, a Portfolio vezető elemzője előadásában a magyar háztartások fogyasztási szokásait elemezte. Ismertette a jelenlegi évtizedre vonatkozó makrogazdasági kihívásokat, úgymint a gyenge külső konjunktúra, szenvedő exportpiac, elapadó uniós források, a munkaerőtartalék beszűkülése, költségvetési kiigazítási kényszer, valamint gyenge az üzleti és a lakossági bizalom.

Jelenleg az látszik, hogy a reálbérek némileg emelkednek, a háztartások fogyasztási kiadásai is kis mértékben, de a növekedést alapvetően a beruházások zuhanása és az export gyengélkedése fékezi.

Megbicsaklott a gazdasági bizalom, ami a növekedési kilátásokra is kihat.

Így nem a kiskereskedelem a nyertese a reálbérek emelkedésének. Az inflációs sokknak hosszú távú hatásai vannak. 2-2,5 százalékos GDP-növekedés várható idén, ami bőven elmarad a várakozásoktól egy feltörekvő gazdaság esetében, tehát továbbra is rögös pályán halad a magyar gazdaság.

A konferencia vezetői kerekasztal-beszélgetése során a résztvevők többek között a kiskereskedelmi szektor aktuális kihívásairól és a várakozásaikról beszélgettek. Bán Zoltán, a Net Média Zrt. (Portfolio Csoport) vezérigazgatója elsőként arról kérdezte a vezetőket, hogy tapasztalják-e a fogyasztás elmaradását.

A bizalmi válságot érezzük: Győr kereskedelmi szempontból kiürült, mindenki Szlovákiába jár vásárolni

 – kezdte Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország elnöke - ügyvezető igazgatója, majd hozzátette, hogy reakcióként folyamatos akciókat hirdetnek, amit kommunikálnak is. A fogyasztás kapcsán elmondta, hogy mennyiségi növekedés várható idén, ám

a forgalomnövekedés nagy részben függ az árrésstoptól, hogy az meddig fog valójában tartani.

Szerinte május végéig ez lehet még bírni, de tovább már nem. A beszállítók panaszkodnak, de Heiszler Gabriella szerint

egy szektortól, a kiskereskedelemtől várja a kormányzat, hogy csökkenjenek az árak, de ez egy sokszereplős társasjáték, amit mi egyedül nem tudunk megoldani

- emelte ki.

Németh Kornél, a Rossmann Magyarország ügyvezető igazgatója hasonló trendekről számolt be, bár esetükben kevésbé volt drasztikus a helyzet, szemben például egy élelmiszerüzlettel. A január és a februári időszak jobban teljesített fogyasztási szempontból, ugyanakkor a beszállítói áremelkedés nagy kihívást jelent - főleg, hogy a kereskedőkön kérik számon az áremelkedést.

Az építkezések elmaradása a lakberendezési termékek forgalmazására is hatással lehet, bár Szimeiszter Sándor, a JYSK Magyarországért, Ausztriáért és Görögországért felelős országigazgatója szerint a 2024-es évben náluk már érezhető volt a fellendülés.

Az iparági átrendeződésből jól jöttünk ki,

- mondta, majd a várakozásait illetően optimista szcenáriót vetített fel 2025-re: a másik két országához, Ausztriához és Görögországhoz viszonyítva is jól teljesít Magyarország. A költségoldal kiemelten fontos, azonban a vezető az áremelés helyett a hatékonyságnövelésben hisz.

Várkonyi Balázs, az Extreme Digital alapítója, a Vatera és a Jófogás ügyvezető igazgatója az infláció utáni "árnyékot", azaz a fogyasztói bizalmatlanságot látja jelenleg a legnagyobb problémának. Az online kínai e-kereskedelmi platformok, például a Temu kapcsán elmondta, hogy nagy részt vesznek el a piacból, már látható, hogy főleg a kisebb és közepes szereplőket csőd szélére kényszerítették, de a megjelenésüknek egy előnye is volt:

az erős marketing fellépésükkel elértek egy olyan társadalmi csoportot, főleg a nyugdíjasokat, akikről mindenki azt hitte, hogy sosem fognak internetezni, online rendelni. Mégis így történt.

- mondta el. Az új belépőkkel a többi e-kereskedelmi szereplő tortája is megnőhetett.

Címlapkép forrása: Portfolio