A zsírégetőtől az automatizációig – így épít előnyt a Tamási-Hús a hazai húsiparban

Az elmúlt években a hazai húsipar tartósan olyan működési környezetben dolgozott, amelyben az erős volatilitás és a jelentős külső nyomás egyszerre volt jelen. Az élősertés- és császárszalonnaárak ingadozása részben állatbetegségek, részben nemzetközi piaci hullámzások következménye, és költségoldalon olyan bizonytalanságot teremtenek, amelyet a feldolgozók nem képesek teljes mértékben érvényesíteni a fogyasztói árakban. A termelési oldalon a húsipar energiaigényes szerkezete tovább növeli a vállalati kitettséget:

a hűtési lánc, a sütősorok, a kompresszorpark és a csomagolási technológia folyamatos üzemet igényel,

így minden energiaár-változás közvetlenül megjelenik a költségekben. A munkaerőhiány és a fluktuáció szintén rendszerszintű probléma; a hűtött terekben, fizikailag megterhelő, gyakran monoton munkakörökben dolgozó szak- és betanított munkavállalókért éles verseny zajlik, miközben a bérköltségek, járulékok, a toborzási és betanítási ráfordítások folyamatosan emelkednek. A vállalatoknak úgy kell vonzó munkahelyet teremteniük, hogy egyszerre legyenek versenyképesek bérben és munkakörnyezetben, ugyanakkor megőrizzék az üzemi hatékonyságot is.

A hazai fogyasztás csökkenése, az étrendi szokások átalakulása, az egészségtudatos és környezeti szempontok előtérbe kerülése tovább árnyalja a képet. Egyre több fogyasztó kevesebb húst vásárol, tudatosabban választ, vagy növényi alapú alternatívák felé mozdul el. Mindezt kiegészítik az árplafonok, a kiskereskedelmi láncok erősen kontrollált árazása és az európai uniós szabályozási környezet (új élelmiszerek, alternatív fehérjék) változásai.

A császárszalonna feldolgozásának gazdasági logikája

A Tamási-Hús Kft. története strukturális piaci hiányból indult ki. A hazai és a nyugat-európai piacokon hosszú évekig tartós császárszalonna- és baconhiány mutatkozott, mivel sem Magyarországon, sem Nyugat-Európában nem működtek olyan üzemek, amelyek kifejezetten erre a technológiára specializálódtak volna. A császárszalonna gyártása ugyanis jóval összetettebb szakmai tudást és technológiai hátteret igényel, mint a karaj vagy a comb feldolgozása.

A vállalat alapítói éppen ebben a kihívásban látták meg a lehetőséget, és 2007-től Tamási-Hús Kft. néven működtették azt az üzemet, amely már a kezdetektől magas technológiai hozzáadott értékkel volt képes feldolgozni ezt a termékkategóriát. Már az induláskor hangsúlyos volt az innováció, hiszen a cég Magyarországon

elsőként vezette be a védőgázas csomagolást ezen a termékkörön, és transzparens fóliás kiszereléssel jelent meg a piacon

– mindkettő jelentős technológiai ugrást képviselt. A vállalat fejlődése a későbbi években fokozatos, de nagyon tudatos bővítési ütemben zajlott. A 2006 utáni időszak különösen meghatározó volt, ekkor kezdett kialakulni a ma ismert modern üzem, amely évről évre újabb technológiai fejlesztésekkel bővült.

2010-ben állt munkába az első sütősor, amely alapvetően változtatta meg a kapacitásviszonyokat, majd 2012-ben egy második sütő és egy korszerű csontozó részleg is megkezdte működését. 2014 újabb mérföldkövet jelentett: a szeletelővonalak technológiai fejlesztése a prémium minőség biztosítását szolgálta, és jelentősen javította a termékvonal pontosságát és egyenletességét.

A vállalat 2018-ban jelentős beruházással bővítette a gyártóüzem területét, megújította a szociális infrastruktúrát, a parkolókat és a logisztikai területeket, majd 2019 és 2022 között olyan komplex fejlesztési csomagot valósított meg, amely új szintre emelte a teljes gyártási struktúrát. A Tamási-Hús Kft. három beruházása keretében 14,1 milliárd forint összértékű kapacitásbővítést valósított meg. Magyarország Kormányának részéről – egyedi kormánydöntéssel (EKD) adható támogatás, valamint a VNT-2020-1 és a VNT-2020-2 támogatási programok keretében – összesen 3,56 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.

A fejlesztés során 12.577 m² új üzem- és raktárépület kivitelezésére, valamint új baconszeletelő és sütő gépsorok, szalonnaprés és levegőtisztító berendezés beszerzésére kerül sor. Ezzel párhuzamosan indultak el olyan további fejlesztések, a VP3-4.2.1-4.2.2.-2-21 Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése keretében, az 1,4 milliárd forintos beruházás során a cripsy és tepertőgyártás kapacitásbővítésére és új gépház építésére kerül sor. Így jött létre az a működési keret, amelyben a császárszalonna-alapú termékek feldolgozása magas technológiai színvonalon, nagy mennyiségben, mégis rugalmasan valósulhat meg. A Tamási-Hús Kft. 2025-ben várhatóan mintegy 

12000 tonna készterméket állít elő, ami kiinduló alapanyagban számolva kb. 15000 tonna szeletelt bacon feldolgozását jelenti.

“A fejlesztések nemcsak mennyiségi ugrást hoztak, hanem stabilabb minőségű, egyenletesebb technológiai hátteret biztosítottak, és érezhetően csökkentették a fajlagos költségeket is” – mondta el a Portfolio-nak Ments Gábor, a cég ügyvezetője.

A zsírból hőenergia lesz – fenntarthatóság és technológiai megújulás

Az elmúlt években a vállalat egyik legfontosabb törekvése az energiahatékonyság javítása és a körforgásos működés elmélyítése lett. A Gyármentő Program keretében megvalósuló napelemrendszer az éves energiafelhasználás mintegy 9%-át képes fedezni megújuló energiaforrásból kedvező körülmények között, ami már érdemi csökkentést jelent egy ilyen típusú, több műszakos élelmiszeripari üzem esetében. A program másik, talán még jelentősebb eleme a zsírégető rendszer kiépítése, amely a sütés során keletkező melléktermékből – vagyis a zsírból – állít elő hőenergiát. A zsír először egy ülepítési és szűrési folyamaton megy keresztül, majd finom szemcsékre porlasztva ég el, és olyan hőenergiát ad, amely képes visszafűteni a sütőket.

Szeretnénk a jelenlegi több mint 200 köbméter/óra gázfelhasználásunkat radikálisan csökkenteni, akár 50 köbméter alá, ami szinte önfenntartó működést jelentene

– hangsúlyozta az ügyvezető. A 2022-23-as extrém energiaárak megmutatták, hogy egy-egy ársokk akár 3-4 éves megtérülésű beruházásokat is azonnal racionálissá tud tenni. Bár az árak azóta visszarendeződtek, a kitettség továbbra is meghatározó, ezért a beruházási döntések nem alapozhatók kizárólag a rövid távú piaci árakra; gazdasági és geopolitikai kockázatok miatt az energiahatékonysági projektek relevanciája tartós.

Ipari környezetben, élelmiszeripari alkalmazásban ilyen technológia Magyarországon eddig még nem működött, így a projekt révén a hazai gyakorlatban elsőként valósult meg ilyen jellegű energiahasznosítás.

A fenntarthatósági törekvésekhez szorosan kapcsolódik az a vállalati gyakorlat, amely szerint a beérkező alapanyag több mint 99,6%-át hasznosítják valamilyen formában. Nem minden rész válik késztermékké, de minden elemnek megvan a maga funkciója, legyen az üzleti, energetikai vagy környezetvédelmi jelentőségű. A hűtéstechnológia folyamatos fejlesztése szintén kulcskérdés, hiszen az üzemben egész évben rendkívül alacsony hőmérsékletet tartanak fenn, ami különösen nyári időszakban jelent nagy terhelést.

A technológiai terekben keletkező hulladékhő hűtési célú visszaforgatása további energiamegtakarítást tesz lehetővé,

és érdemben hozzájárul az üzem energiahatékony működéséhez. Ezzel párhuzamosan a modernizáció másik pillére az automatizáció és a digitalizáció. A szeletelő- és sütősorok egyre nagyobb mértékű robotizációja, a kamerás minőségellenőrzés, a termelési adatok valós idejű követése nemcsak a minőséget stabilizálja, hanem a munkaerőhiány negatív hatásait is mérsékli és egyben hatékonyságnövelő értéke is van. 

A technológiai fejlődéssel intenzívebbé vált az exporttevékenység is: ma már szinte a teljes európai piacon vannak jelen, ami diverzifikálja a bevételi struktúrát, és csökkenti a hazai piac ingadozásaira való érzékenységet. A cég termékportfóliója ugyanazon alapokra épül, mint az indulás idején. A császárszalonna-alapú termékek továbbra is meghatározóak lesznek, de a következő években

új, magas hústartalmú készítmények, köztük karaj-, tarja- és grilltermékek is megjelennek a kínálatban, amelyekkel a kiskereskedelmi boltok polcaira kívánunk kilépni

– emelte ki Ments Gábor. A tervezett mennyiség 150-200 tonna, ami jelentős új lábat jelent a termékstratégiában.

Finanszírozás, partnerség és vezetői szemlélet: így áll össze a növekedési modell

A vállalat modernizációját és kapacitásbővítését olyan finanszírozási struktúra teszi lehetővé, amelyben a saját erő, a tulajdonosi háttér és a vissza nem térítendő támogatások mellett meghatározó szerep jut a banki partnerségnek. A nagy volumenű, több évre ütemezett fejlesztések stabil, előre tervezhető finanszírozást igényelnek, ezért az MBH Bank nem csupán hitelezőként jelenik meg, hanem olyan összetett konstrukciókat épít fel, ahol a beruházási hitelek, az előleglehíváshoz kapcsolódó garanciák és a támogatások előfinanszírozása egymást erősítve kapcsolódnak össze.

“A Gyármentő Program 6,78 milliárd forintos kerete jól mutatja ezt a logikát: a bank biztosítja a kivitelezéshez szükséges pénzügyi hátteret, miközben a vállalat jelentős saját forrást rendel a 3,05 milliárd forintos támogatás mellé. Számunkra ez a legfontosabb bizalmi jelzés, hiszen akkor fenntartható egy fejlesztés, ha a beruházó maga is érdemben viseli a kockázatot” – hangsúlyozta Boros Zoltán, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának nagyvállalati agrár- és élelmiszeripari ügyfelekért felelős igazgatója. Az energiahatékonysági fejlesztések – köztük

a zsírégető rendszer és a napelempark jól példázzák, hogy a támogatások és a kedvező finanszírozási feltételek milyen jelentős hatással vannak

a beruházások megtérülési idejére. Pusztán piaci környezetben ezek akár 10 évnél hosszabb ciklusra nyúlnának, ám megfelelő konstrukció mellett 7-8 évre rövidülhetnek, ami már reális időtáv egy élelmiszeripari nagyvállalat számára. Boros Zoltán szerint ez különösen akkor fontos, amikor az energiaárak nagyfokú volatilitása miatt a cég működésében a költségkitettség tartós tényező marad.

A bank számára legalább ilyen lényeges, hogy pontosan értse a vállalat jövőképét és üzleti logikáját. A stratégiai irányok, a technológiai fejlesztések hozama, a piaci kockázatok és az árazási környezet együtt határozzák meg, milyen finanszírozási megoldás tekinthető életképesnek. Ha a felek között megvan ez a szakmai szintű megértés, a döntéshozatal felgyorsul, a vállalat pedig korábban tud beszállítókkal és vevőkkel szerződni, mert számolhat a bank stabil háttérével. Ez csökkenti a holtteher-veszteséget: kevesebb idő és erőforrás vész el a bizonytalanság miatt, és a fejlesztések is kiszámíthatóbban haladnak előre.

“A közös gondolkodást erősíti az a vezetői szemlélet is, amely Gábor érkezésével vált még hangsúlyosabbá: a tudatos partnerkezelés, az új együttműködésekre való nyitottság és a kooperatív üzleti megközelítés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a bank pontos képet kapjon a vállalat működéséről és hosszú távú terveiről. Megközelítése a vevői és szállítói kapcsolatok stratégiai jelentőségét emeli ki, és arra épít, hogy a közös érdekek felismerése – akár versenytársak között is – képes fenntartható értéket teremteni. Ha ez a szemlélet következetesen párosul a vállalat precíz, kivitelezésorientált működésével, a Tamási-Hús Kft. stabil alapokról indulva állhat új növekedési pályára” – emelte ki Boros Zoltán.

8,8 milliárdos fejlesztési ciklus indul

2024. évben a vállalat olyan beruházási programba kezdett, amely teljes egészében megújítja a gyártási láncot. A KAP Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatás program keretében 8,8 milliárd forintos beruházást valósít meg, melyhez 4,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült Magyarország Kormánya és az Európai Unió társfinanszírozásával. A beruházási program keretében

új gépeket állít üzembe, energiahatékonyabb hűtőrendszereket vezet be, és digitális megoldásokkal teszi átláthatóbbá és gyorsabbá a termelést.

A robotizáció és a kamerás minőségellenőrzés erősíti a prémium kategóriánál elvárt minőségi stabilitást, miközben enyhíti a munkaerőhiányból fakadó nyomást is. A technológiai fejlesztéseket a dolgozók célzott képzése kíséri, hiszen a modern élelmiszeripar működése legalább annyira tudásintenzív, mint energia- és alapanyagigényes.

A két folyamatban lévő beruházás olyan fejlesztési ciklust rajzol ki, amely hosszú évekre meghatározza a vállalat növekedési pályáját és versenyképességét.

A cikk megjelenését az MBH Bank támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio