Egyetlen meghökkentő ábra arról, mit okozhatott a Mol tűzesete a magyar biztosítóknál

Tűz- és elemi kárra bruttó kárráfordításként

• 2025 egészében 320 milliárd forint,
• csak a negyedik negyedévben 240 milliárd forintot

számoltak el a magyar biztosítók, előbbi több mit háromszorosa, utóbbi csaknem tízszerese az elmúlt két év hasonló időszaki átlagának.

A nettó kárráfordítás viszont egyáltalán nem volt kiugró:

• 2025 egészében 76 milliárd forint,
• csak a negyedik negyedévben 15 milliárd forint volt,

időarányosan tehát még el is maradt a tavalyi átlagtól az év utolsó három hónapja.

A bruttó kárráfordítás az a teljes kárköltség, amit a biztosító egy adott időszakban elszámol minden levonás nélkül. Ez tartalmazza például a kifizetett károkat, a még ki nem fizetett, de becsült károkat (kártartalékok), kárrendezési költségeket. Tehát ez a teljes kárteher összege, mintha a biztosító egyedül viselné a felmerült károk egészét.

A nettó kárráfordítás a biztosítónál ténylegesen maradó kárköltség, miután levonjuk azokat az összegeket, amelyeket mások, leginkább a viszontbiztosítók megtérítenek. A bruttóból levonjuk például a viszontbiztosítók térítését, a megtérüléseket (pl. regressz, visszakövetelés), a roncsértéket stb.

Biztosítási titok, hogy kizárólag a

Mol 2025. októberi tűzesete

okozza-e ezt a kiugrást a hosszabb távú átlaghoz képest, és hogy mely biztosító állt helyt a konkrét esetben, de azt gyanítjuk, hogy ez az egy tűzeset áll a kiugró MNB-adatok háttérében, és egy vagy több olyan biztosítóról van szó, amelyek viszontbiztosítással fedezték magukat az ilyen kockázatokkal szemben. A tűzesetről a Mol december 18-ai tájékoztatása alapján azt tudjuk, hogy

• a százhalombattai Dunai Finomító AV3 nyersolaj desztilláló egységében történt,
• a kezdeti kárfelmérés alapján a tüzet műszaki meghibásodás, valamint egy szivattyú ebből következő szerkezeti sérülése és szétrepedése okozta,
• a belső vizsgálat eredményei szerint kizárható a súlyos gondatlanság, szándékos károkozás vagy egyéb külső hatás a lehetséges kiváltó okok közül,
• a Mol arra számít, hogy a javítási munkálatok befejeződnek 2026 harmadik negyedéve során, és a Dunai Finomító ezt követően visszaáll a teljes kapacitásra.

A MOL rendelkezik biztosítással az ilyen eseményekre, amely kiterjed mind műszaki károkra, mind pedig a kiesett nyereségre. A kárfelmérési folyamat zajlik

- emelték ki akkor, hozzátéve, hogy a károk felmérése ekkor még folyamatban volt. Utóbbi alapján elképzelhető, hogy a bekövetkezett kár nagysága akár jelentősen is eltérhet a biztosítók december végi állapotot mutató statisztikájából kikövetkeztethető akár 200 milliárd forint feletti összegtől.

Mire terjedhet ki ilyenkor a biztosítás? Egy ipari vállalat, például egy olajtársaság finomítójában bekövetkező súlyos tűzeset esetén a vagyonbiztosítás többféle kártípust fedezhet. Az alap vagyonfedezet rendszerint kiterjed a tűz-, robbanás-, villámcsapás-, valamint a füst- és hőkárokra, továbbá az oltás és mentés során keletkező károkra is. Emellett gyakori kiegészítő a géptörés-biztosítás, amely a finomítói berendezések – például turbínák, kompresszorok, reaktorok vagy csővezetékek – mechanikai vagy technológiai meghibásodásából eredő károkat fedezi. A biztosítás kiterjedhet a készletekre is, beleértve a nyersolajat, a félkész termékeket és a kész üzemanyagokat, amelyek értéke egy nagy finomítóban akár több tízmilliárd forint is lehet. Sok esetben a fedezet tartalmazza az oltási és kárenyhítési költségeket, például a tűzoltás, a mentési munkálatok, a romeltakarítás vagy a veszélyes hulladék elszállításának kiadásait is. A jelentős ipari károk esetében kiemelt szerepe van az üzemszünet-biztosításnak, amely a termelés leállásából eredő gazdasági veszteségeket fedezheti, például a kieső árbevételt, a továbbra is felmerülő fix költségeket és az újraindításhoz szükséges többletkiadásokat. Egyes szerződések kiterjedhetnek a környezetszennyezésből eredő károkra is – például olaj vagy vegyi anyagok kiömlése, talaj- és vízszennyezés, illetve a környezet helyreállításának költségei –, illetve külön fedezetként megjelenhet a szabotázs vagy terrorcselekmény kockázata is. Nagy ipari létesítményeknél gyakori az úgynevezett „all risks” vagyonbiztosítás, amely minden hirtelen és váratlan fizikai kárt fedez, kivéve azokat, amelyeket a szerződés kifejezetten kizár. Az ilyen létesítmények biztosítása rendszerint több biztosító együttműködésével és viszontbiztosítással valósul meg, gyakran több százmillió dolláros biztosítási limitekkel.

A vállalati vagyonbiztosítások helyzete is kiemelt téma lesz a Portfolio Biztosítás 2026 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a rendezvényről! A rendezvény 2.B szekciójában Berecz Andrea, a Groupama Biztosító vállalati vagyon- és felelősségbiztosítási termékmenedzsment vezetője fog előadást tartani, és Nemes Csaba, meteorológus, környezetpolitikai szakértő, valamint Pomázi István, geográfus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi magántanára előadásában arról is sok szó esik, hogy a klímaváltozás miként változtatja meg a biztosítótársaság üzletmenetét, árazását, kockázatvállalását.

Az ebéd előtt zajló vagyonbiztosítási szekciót a lakásbiztosítási kerekasztal-beszélgetés zárja, amelyben Besnyő Márton, Netrisk Csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője, Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem-életbiztosítási üzletág vezetője, valamint Vámos Levente, az Allianz Hungária Biztosító értékesítési és hálózatirányítás divízió vezetője fog beszélni a lakásbiztosítási kampányról, a 2026. június 30-án lejáró lakásbiztosítási díjstop, illetve az Otthon Start Programnak köszönhetően bővülő lakásállomány biztosításpiaci hatásairól.

Biztosítás 2026

Hasonló témákkal foglalkozunk március 17-én a Portfolio Biztosítás 2026 konferenciáján, amelyen a biztosítási és a közvetítői szektor kiváló szakértői adnak elő, érdemes regisztrálni a rendezvényre!

Információ és jelentkezés

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ