Harminc ügyvéd védi a Rubik-kockát - Nagy bajba kerülhetnek, akik nem áldoznak szabadalomra

,
2019. május 16. 06:34    
nyomtatás
 
A magyarok szívesen gondolnak innovatív nemzetként magukra, és valóban számos találmányt fel lehet hozni ennek igazolására, azonban az országok versenyképességét mutató egyik legmeghatározóbb innovációs mérőszám, ami a szabadalmi bejelentések számát mutatja, mégis 50 éves mélyponton van. A talán két leghíresebb magyar újítás, a Rubik-kocka és a GÖMBÖC jogvédelmét ellátó SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnökét, Dr. Szamosi Katalint kérdeztük, hogy mi állhat a gyenge eredmények mögött, miért jelent hatalmas fenyegetést a tervezett uniós szabadalmi rendszer a magyar vállalkozásokra és miért szinte lehetetlen felvenni a kesztyűt a kínai hamisítókkal.


Talán máig a legismertebb magyar találmány a Rubik-kocka, amely amellett, hogy a magyar innováció cégére, bőséges munkával látja el a szabadalmat védő ügyvédeket, rendszeresen lehet hallani ezzel kapcsolatos bírósági ügyekről. Mik a fejlemények, ki gyárthat ma Rubik kockát és mennyi munkával jár egy ilyen nemzetközileg is közismert brand védelme?

A Rubik-kocka védjegyét még a hetvenes években jegyezték be, azóta a mi irodánk képviseli a jogtulajdonost. A kockának nemcsak a neve áll oltalom alatt, hanem maga a 3x3-as forma, színesben és fekete-fehérben is. A most zajló legnagyobb perben a fekete-fehér oltalmat támadják, amivel azt szeretnék a versenytársak elérni, hogy más színben, például rózsaszín vagy lila árnyalatban, vagy akár figurális dizájnnal már a formát is gyárthassák. Jelenleg egy törlési eljárás van folyamatban az Európai Bíróságon, amiben az elsőfokú döntést várjuk, de egyelőre minden legyártott Rubik-kocka után a jogtulajdonos, Rubik's Brand Limited kap védjegy licencdíjat, a jogosulatlan gyártókat pedig folyamatosan figyeljük, pereljük.

Második védvonal


Arra az esetre, ha kedvezőtlen jogerős döntés születne az Európai Bíróságon az SBGK egy második vonallal erősíti meg a brand védelmét, amelyet arra alapoznak, hogy a New York-i MoMA-ban (Museum of Modern Art) ki van állítva egy Rubik-kocka, mint szerzői mű. Ha pedig szerzői műként oltalom alatt áll, akkor az a Berni Egyezmény alapján azt jelenti, hogy ha egy országban elismerik a szerzői jogot, akkor az az összes többi ország számára irányadó.


Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egy megbízott cég folyamatosan monitorozza online a jogosulatlan használatot és az üzemeltetők felé küldenek rutin felszólító leveleket, a gyártókkal szemben pedig komoly eljárásokat folytatunk. Jelenleg Indiában, Németországban, Hollandiában zajlanak nagy perek jogbitorlókkal szemben, az említett törlési eljárás pedig jelenleg Luxemburgban folyik, de a vámon elcsípett hamisítványok esetében zajló kisebb perekből is rengeteg van, de természetesen van egy költségvetés, amiből dolgozunk. Ezek a perek a helyi disztribútorokat védik a piacukon, akik fizetik a licenszdíjat. Minél erősebbek vagyunk egy piacon, annál indokoltabb beleállni egy perbe.

Harminc ügyvéd védi a Rubik-kockát - Nagy bajba kerülhetnek, akik nem áldoznak szabadalomra

Dr. Szamosi Katalin fotó:Bácsi Róbert László


Jogvédelmet nem lehet l'art pour l'art csinálni, milliókat lehet elkölteni percek alatt, csak egy átgondolt stratégia mentén van értelme a dolognak. Ezt hívják szellemi alkotás-menedzsmentnek, amit a Rubik Team néven futó munkacsoportunk végez, amelyben rajtam kívül még két ügyvéd dolgozik és egy adminisztrátor, akiknek napi szintű munkát adnak a beözönlő levelek, de világszinten több partnerrel működünk együtt. Minden évben tartunk egy találkozót, ahol átbeszéljük az aktualitásokat, ilyenkor több mint harmincan össze szoktunk gyűlni. Csak ennek az egy terméknek a védelme éves szinten legalább egymillió eurót felemészt, de természetesen ennek sokszorosát ki is termeli, különben nem lenne értelme.


Annak, hogy máig a Rubik-kocka a legismertebb magyar szabadalom van egy kevésbé hízelgő olvasata is, miszerint azóta nem sikerült felmutatni hasonló sikert. A statisztikák sem túl kedvezők: nem túlzás azt mondani, hogy a nemzeti szabadalmi bejelentések száma - ami az egyik legfontosabb innovációs mutatószám egy ország esetében - 50 éves mélyponton van. Mi ennek az oka? Kevés az ötlet, nem elég innovatívok a magyar vállalkozások, vagy valamilyen okból nem védetik le a találmányaikat?

Ez egy komplex probléma. A bejelentési számok valóban egyre rosszabbak, amíg a kétezres évek elején még ötezer fölött volt a számuk, addig tavaly már alig lépték át az ötszázat, vagyis egyre kisebb az az aktivitás, amit a kkv-k vagy a nagyvállalatok iparjogvédelemre fordítanak. Ennek elsődleges oka, hogy - főleg a kisvállalkozók - nem látják át ennek szükségességét. Meglehet, óriási mennyiségű ötletet halmoznak fel, de nem jutnak el addig a fokig, hogy ezt tudatosan megvizsgáltassák egy szakemberrel és levédessék, ha indokolt.

Harminc ügyvéd védi a Rubik-kockát - Nagy bajba kerülhetnek, akik nem áldoznak szabadalomra

fotó: Bácsi Róbert László


A másik probléma az a Magyarországra jellemző mentalitás, hogy "majd megcsinálom a bizniszt úgy, hogy az ötletet titokban tartom, nem költök fölöslegesen szabadalomra." A harmadik, hogy ha fel is ismerik a szabadalom szükségességét, azért nem szánnak rá pénzt, mert ha lemásolják a terméket, úgysem lenne pénzük, hogy bíróságon védjék meg az igazukat.

Pedig egy alapbejelentés nem olyan borzalmas összeg, persze ha már külföldi országokra is szeretnék kiterjeszteni a szabadalmat, ott megugranak a költségek, de a gyakorlat azt mutatja, hogy egy jó szabadalom talál magának befektetőt, tehát ideális esetben csak az első finanszírozási kört kell a magyar kisvállalkozásoknak fedezni. Jellemzően a piac eldönti, hogy van-e értelme egy termék külföldi védettségét finanszírozni.



A nagyvállalatoknál jobb a helyzet, ott viszont az utóbbi tíz év egyik legnagyobb problémája, hogy bár a szellemi alkotás a multinacionális cégek magyar leányvállalatainál születik, az anyavállalat azt elviszi és saját országában teszi meg a szabadalmi bejelentést, ahonnan ugyan majd visszatér jogi érvényesítés útján az országba, de nem jelenik meg a magyar portfólióban, amivel leromlik a versenyképességi minősítés egyik legmeghatározóbb sarokszáma.

Az világos, hogy statisztikai szempontból nem válik az ország előnyére, ha nem itt jelentik be a szabadalmat, de egy kisvállalkozás vagy startup számára, amely világpiaci ambíciókkal rendelkező innovációval bír, nem racionális, ha az egyébként is célpiacnak tekinthető országokban, mondjuk az USA-ban vagy Németországban jelenti be a szabadalmat?

Elképzelhető ilyen eset is, de egy kisvállalkozás esetében nem tartom életszerűnek, hogy Németországban vagy az Egyesült Államokban tegyen szabadalmi bejelentést, ahol ennek költsége 2-3 millió forintnak megfelelő euró vagy dollár. A díjakon túl stratégiailag is indokoltabb a magyarországi bejelentés, mert az itteni hivatal vizsgálata nagyon alapos, kap a cég egy olyan jelentést, amiből látja, hogy van-e már olyan szabadalom, amivel az ő találmánya esetlegesen ütközik, ezért vagy nem kap oltalmat, vagy át kell alakítania a bejelentést, hogy az ne ütközzön másnak a jogával.

Harminc ügyvéd védi a Rubik-kockát - Nagy bajba kerülhetnek, akik nem áldoznak szabadalomra

1976. október 28-án tették közzé a RU0158 ügyiratszámú "Térbeli logikai játék" című szabadalmi bejelentést, amely később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált, "Rubik-kocka" néven.


Másrészről van ennek egy olyan praktikus oka is, hogy csak olyan termék esetében érdemes milliókat áldozni egy innováció védelmére, ami vagy már bizonyított a piacon, vagy a kutatási jelentés alapján az adott területen értékes újdonságot fog jelenteni. Erre a magyar bejelentés alapján kiterjesztett nemzetközi érvényesítés alkalmas. Az sem elhanyagolható tényező, hogy ugyan a szabadalmi ügyvivőknek jellemzően nem okozna gondot a nyelvhasználat, akár külföldön is beadhatnák a szabadalmat, mégis könnyebb a műszaki tartalmakkal magyar nyelvi környezetben boldogulni.

Nézzünk egy gyakorlati példát: mi történik, ha egy magyar cég kitalál mondjuk egy új vízcsap mechanizmust, amire felfigyel egy nagy kiskereskedelmi hálózat, és Európa szerte forgalmazni szeretné?

Először érdemes felkeresni egy szabadalmi ügyvivőt, aki segít megtenni a magyar bejelentést, ami egyfelől a vevő felé mutatja, hogy ez az én szellemi termékem és jogvédelem alatt fog állni, mert a folyamat akár 3-4 évig is eltarthat. A magyar bejelentéstől számított 1 év áll rendelkezésre eldönteni, hogy van-e akkora potenciál a termékben, hogy megéri-e más külföldi országokra is kiterjeszteni az oltalmat, kitermeli-e a termék ennek a díját. Ha például kiderül, hogy más gyártó is képes hasonlót piacra dobni, egy kicsit eltérő műszaki tartalommal és még mondjuk olcsóbban is adja, akkor nem volt benne annyi többlet, hogy megérje más országokban is oltalmat kérni, sőt, lehet, hogy a magyar szabadalmat sem éri meg meghosszabbítani.

Ugyanis a legnagyobb problémája a szabadalmi rendszereknek, hogy az oltalmat országonként kell érvényesíteni, ahogy az éves fenntartási díjat is országonként kell fizetni, ami egy 10-20 országos szabadalom esetében komoly milliókat jelent. Ráadásul az évek előrehaladtával a fenntartási díjak emelkednek, azt a közgazdasági feltételezést követve, hogy szabadalom is egyre több értéket termel a feltalálónak, mondhatni leköveti a szabadalom életgörbéjét. Ezért érdemes évente felülvizsgálni a portfóliót, ha egy ország nem hozza az elvárásokat - például nem sikerül megfelelő kereskedelmi partnert találni - akkor azt el kell engedni.


SBGK - Kik állnak a név mögött?


A kommunista érában mindent államosítottak, jóformán csak az ügyvédi irodák élveztek némi függetlenséget, de azokat is kényszerközösségekbe terelték, amiket számokkal láttak el (pl. 21-es számú ügyvédi iroda). 1968-ban indult útjára az Új gazdasági mechanizmus és 1969-ben elsőként az SBGK alapítói - ügyvédek és szabadalmi ügyvivők - kezdtek egy önkéntes társulásban együttműködni. Ezen alapítók családnevének első betűje adta ki az SBGK-t és véletlenszerűen úgy alakult, hogy most, 50 évvel később is fedik a legtöbb, azóta már kicserélődött partner nevét, de van olyan ügyvédcsalád, amelynek már harmadik generációja dolgozik SBGK-nál. Bár az iroda a szabadalmi és jogvédelmi tevékenységével szerzett nevet magának, és ma is ennek a területnek a szakértőiként tartják számon a társulást, közel sem csak ezzel foglalkozik. Az ügytípusok közül kiemelkednek a szoftveres tevékenységekkel kapcsolatos jogviták, amelyeket az ágazat előretörése hozott magával, az adatvédelmi és a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyek.


A jelenlegi rendszer megreformálása szerepel az EU tervei között, az Egységes Szabadalmi Rendszerben megszűnnének az országonkénti díjak, de korántsem biztos, hogy ezzel a magyar vállalkozások járnak majd jól.

Az unió egy olyan rendszer felállítását szorgalmazza, ahol egy bejelentéssel - akárcsak a védjegynél - az unió összes országában érvényes lenne az oltalom.
Látszólag ez egy jó kezdeményezés, azonban félő, hogy a magyar kis-és középvállalkozások számára jelentős hátrányokat okozhat, ha - az új szabályozás keretében - elárasztják az országot a külföldi szabadalmak. A magyar vállalkozásoknak nagy gondot fog okozni, hogy feltárják, hogy a külföldi szabadalmak rájuk is vonatkoznak-e és az a reális veszély áll fenn, hogy a külföldi jogtulajdonosok külföldi bíróságok előtt fogják perelni őket.

Ez a rendszer pont a magyar cégek szabadalmi tájékozatlansága miatt rengeteg problémát fog okozni, nem beszélve arról, hogy gyakorlatilag megszűnik majd a magyar műszaki nyelv, mert a bejelentéseket csak angolul, németül és franciául lehet majd beadni.

Harminc ügyvéd védi a Rubik-kockát - Nagy bajba kerülhetnek, akik nem áldoznak szabadalomra

fotó: Bácsi Róbert László


Egyelőre éppen a kapcsolódó európai bíróság felállítása miatt a rendszer bevezetése késik, mert a német alkotmánybíróság vizsgálja, hogy mennyire összeegyeztethető az alkotmánnyal egy olyan bírói fórum, amely kívülállóként hoz döntéseket németországi ügyekben és a magyar Alkotmánybíróság is visszadobta hasonló indokkal az erre vonatkozó előterjesztést. Az azonban tény, hogy az EU tervei között ez szerepel, és előbb vagy utóbb meg fogják valósítani.

Mi az a cégméret, amitől érdemes már megvizsgálni, hogy milyen szellemi értékekkel, innovációkkal rendelkezik a cég és erősen ajánlott iparjogi - szabadalmi védelemmel biztosítani a működést?

Egymilliárd forintos árbevétel fölött már kifejezetten ajánlott ezt komolyan venni, de ha egy kis ruhabutiknak van egy jól csengő brandje, logója, akkor azt is célszerű már időben védelemmel ellátni.

Sok olyan történetet hallani, gondolok itt például kickstarteres - közösségi finanszírozású - találmányokra, ahol ugyan le van védve a termék, egy kínai gyártó mégis előbb piacra dobja, mint maga a jogtulajdonos. Hogyan lehet ez ellen védekezni?

A kínai hamisítókkal szemben azért nehéz fellépni, mert egy perc alatt eltűnik a cég, ami nagyon megnehezíti a jogérvényesítést.

Természetesen olyan esetben, amikor a hamisítók hamarabb vannak kint a piacon, mint a szabadalmi oltalommal védett jogtulajdonos, érdemes fellépni. A beadott szabadalmak között online látni lehet a meghirdetett szellemi alkotásokat, ilyenkor a kínai hamisítók a leírásából megalkotják és gyorsan piacra is dobják a terméket, miközben a jogtulajdonos még csak csiszolgatja, finomítgatja az eredetit. Azonban sok esetben a jogtulajdonos el fog gondolkodni, hogy érdemes-e időt, pénzt, energiát pazarolni rájuk.

Ugyanis az mindig a jogtulajdonostól függ, hogy mibe áll bele és kivel szemben. Gyakran elhangzik a perek során védekezésként, hogy más is hamisítja, őket miért nem perelik. Csak olyan jogbitroló ellen érdemes fellépni, akinek van saját vagyona, lehet tőle kártérítést kérni, meg tudja fizetni a perköltséget, vagy ha nem is tud fizetni, valamiért precedens értékű az ügy: sajtóvisszhangja lesz, ha valami jogsértést eltiltanak a bitorlástól és így egyfajta figyelmeztetést kapnak a versenytársak.

Sokan nem tudják, de egy szabadalom akár hitelfedezeti biztosíték is lehet. Hogy zajlik ez a gyakorlatban?

Valóban, a szellemi alkotások vagyoni értékkel bírnak, ezeket az immateriális javak között tartjuk számon, azon az értéken, amivel annak idején bekerültek a könyvbe, vagy ha közben felértékelték, akkor az aktuális piaci értékükön. Ez pedig ugyanúgy alkalmas hitelfedezetnek, mint a cég bármilyen másik értéke, a cégautó vagy az ingatlan. Ezt kevesen tudják, eleve sokan nem jól tartják nyilván a könyvelésben ezeket a szellemi alkotásokat, de az sem ritka, hogy teljesen hiányzik a könyvekből.

Harminc ügyvéd védi a Rubik-kockát - Nagy bajba kerülhetnek, akik nem áldoznak szabadalomra

fotó:Bácsi Róbert László


Pedig ma már nem ritka, hogy a bankok a hitelkihelyezésnél nem csak az ingatlanra jegyzik be a jelzálogot, hanem a szabadalom vagy a védjegy nyilvános lajstromszámára. Például, ha egy borászat fel akar venni hitelt, és van egy komoly brandje, akkor ez a név legalább annyit ér, mint a rakatáron lévő árukészlet.

A Rubik-kocka mellett egy másik híres magyar innovációnak, a GÖMBÖC-nek is önök szerezték meg az oltalmát . Ezzel kapcsolatban volt hír néhány hónapja az, hogy az Egyesült Államokban a cukorbetegeknek egy olyan kapszulát fejlesztettek, amely lehetővé teszi, hogy szájon át vegyék be az inzulint, amit aztán a speciális kapszula a gyomorfalba fecskendez. Ehhez azonban az kell, hogy a kritikus pillanatban megfelelő irányba álljon a tű, ezt az egyensúlyi helyzetet pedig a GÖMBÖC-ről másolt forma biztosítja. Ezután kapnak vagy kérhetnek jogdíjat a feltalálók?

A GÖMBÖC-nél már önmagában a formának az oltalma is kihívás elé állította a kollégákat, mert a hatóságok nem akarták elfogadni, hogy egy mértani formát egyáltalán ki lehet sajátítani. Itt lényegében a feltalálók kizárólagosságot formáltak egy, elméletileg akár a természetben is előfordulható formára, ezért itt nem is szabadalomról, hanem mintaoltalomról van szó. A kérdésre válaszolva, bár a konkrét esetről nincs információm, de a GÖMBÖC védelme az Egyesült Államokban is és Európában is megvan, így nincs kizárva a jogtulajdonos attól, hogy felléphessen minden olyan forma, beleértve gyógyszer, kapszula formája ellen is, amely a GÖMBÖC formájával azonos.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium