10% feletti hozam - na jó, de manapság?
Az alacsony hozamkörnyezetben többek között a biztosítóknak is kihívást jelent a reálhozam elérése, amelyek viszonylag magas költségeikkel jó esetben is csak 10-20 év alatt tudnak használható nyereséget produkálni megtakarítási típusú termékeikkel. Ez az időtáv azonban sokakat elijeszt, a legtöbb ember rövidtávon akar nagy nyereséget elérni, ezért tudnak a Cirmosok és Marcsikák még a brókerbotrányok ellenére is százmilliókat elcsalni a hozaméhes befektetőktől. Érthető, hiszen pár éve még a mára abszurdnak hangzó 10 százalékos éves kamatot kapott az ember a bankbetététjére, ehhez túl sokan hozzászoktunk. A konzervatívabb kockázatvállalók pénzét pedig bekasszírozza a kiemelkedő kamatokkal kecsegtető, a biztosításoknál rugalmasabb feltételekkel dolgozó állampapírpiac. Valahol a kettő között foglal helyet a Timberland Capital szolgáltatása, amely konzervatív és hozaméhes ügyfeleknek egyaránt nyújt befektetési lehetőségeket, viszont várható hozamaiban a versenytársainál jóval bátrabb számokat vállal fel. A befektetési lehetőség 3,75 százalék és 12 százalék közötti várható hozamokat tüntet fel weboldalán attól függően, hogy mibe fektet a három alap közül az öt portfólió, sőt még 6,5 százalékos "hozamelőleget" is kivehet ügyfelük a rendszerből évente. A termékbe legalább hét évig kell befektetni. Nem lehet pontosan tudni, hogy milyen népszerű a Timberland hazánkban, a cég képviselője szerint a 100 millió eurós befektetési csomag körülbelül fele kelt el eddig. Mi most azért foglalkozunk vele, mert sok biztosítótól és közvetítőtől halljuk, hogy egy "szabályozatlan termék" elmarja előlük a piac egy részét.
Nincs olyan, hogy túl magas hozam
A 8-12 százalékos várható hozamok manapság igencsak kecsegtetően hatnak az emberre, a biztosítóknak komoly nehézséget okoz az, hogy egy ilyen ajánlatot lenyomjanak egy versenytárgyaláson. Egy biztosítós vezető szerint a helyzet ugyanolyan, mint amikor anno a 8,5-9 százalékos kamatot ígérő Quaestor kötvények feladták a leckét az ügynökeinek, egy másik vezető szerint inkább a Capital Partners esetéhez hasonlít a külföldi cég ajánlata. Még a terméket forgalmazó egyik biztosításközvetítő szerint is irreális a weboldalon feltüntetett várható hozam, az értékesítő szerint célszerűbb inkább alacsonyabb, 6-7 százalékos éves hozamot előre jelezni a befektetőnek. A Timberland kezdőlapján feltüntetett indulás óta mért hozamok szintén nem igérnek gigászi éves várható nyereséget, az öt portfólió közül legjobb teljesítményű OptiMix A 52,5 százalékot hozott 2009 májusi indulása óta idén szeptemberig, amely a 12 százalék helyett körülbelül 6,7 százalékos éves hozamot jelent, de hasonló a helyzet az összes többi befektetés teljesítménye kapcsán is. Megkérdeztük az MNB-t is arról, hogy mit szólnak a gyönyörű számokhoz:
"A tőkepiacokon a hozamelvárás publikálása, amennyiben az kellően alátámasztható, egzakt és objektív ismérveken alapul, nem tiltott. Ez a fogalom a hazai jogi szabályozásban - ellentétben a tőke és hozamgarancia kifejezésekkel - nem szabályozott fogalom, de természetszerűleg a Bszt. szabályrendszerében szereplő egyes szabályok (pl. befektetési elemzés) vagy a gazdasági reklám szabályai e körben is értelmezhetőek lehetnek."
A nagy titok: a részesedési jog(hézag)
Az igazán izgalmas rész most következik.
A Timberland konkurensei a leginkább azt nehezményezik, hogy az MNB őket szigorúan szabályozza, ellenőrzi, és néha bírságolja is, míg a Timberland tevékenysége fölött teljes mértékben szemet huny.
Mindez úgy lehetséges, hogy a Timberland egy olyan sajátos jogi formát használ, amit csak hazájában, Németországban tudnak a jogászok értelmezni, itthon, vagy más EU-tagállamban nem. A Timberland Capital AG ugyanis hiába hivatkozik magára mint "befektetési alap", nem befektetési jegyeket forgalmaznak, hanem részesedési jogokat (németül: Genußrecht), ami hazánkban egy teljesen ismeretlen és szabályozatlan jogi fogalom.
Mivel jogszabály hiányában nem minősül pénzügyi tevékenységnek, amit a Timberland csinál, függetlenül attól, hogy lényegében ugyanúgy pénzt gyűjtenek, és ezt valahova befektetik, ezért a hatályos felügyeleti szabályok rájuk nem vonatkoznak.
Egyébként a működésük engedélyezett; mint határon átnyúló szolgáltatás vannak jelen hazánkban, Németországban pedig a helyi felügyeleti szervek (egyebek mellett a BAFIN) szabályozzák működésüket. Sajnos az utóbbival nem sokat tudunk kezdeni. Vannak egyébként más cégek is, amelyek kihasználják ezt a joghézagot, de az ő jelenlétük egyelőre elenyésző. Egyébként egy "részesedési jog" azt jelenti gyakorlatilag, hogy jogunk van egy adott vállalat, ez esetben a Timberland Capital AG nyereségéből és veszteségéből részesedni. Ennek működését egy egyszerű példán keresztül érdemes szemléltetni:
- A történetnek négy szereplője van: a Befektető (Te), a Pénz(ed), a Vállalat (Timberland Capital AG) és az Alapkezelő (Timberland Capital S.A., egy cégcsoporthoz tartozó, de függetlenül működő luxemburgi alapkezelő). A Vállalat részesedési jogainak megvásárlásával a Befektető odaadja a Pénzt a Vállalatnak, amely ezután már nem a Befektetőé, hanem a Vállalat vagyonát képezi. Ezt a Vállalat saját belátása szerint arra használja, amire akarja, ebben az esetben a Pénzt az Alapkezelőbe befekteti, és ezen hozamot ér el. A hozam, ugyanúgy ahogy a Pénz is, a Vállalatot illeti, a Befektető a Vállalat működésének nyereségéből részesül, nem pedig az Alapkezelő befektetésének nyereségéből.
- Egy befektetési alap esetében ez úgy működik, hogy ha nyitok egy számlát "A" cégnél, amelyen keresztül "B" alapkezelő befektetési jegyeit megvásárolom, nem a számlavezető "A" cég lesz a jegyeim tulajdonosa, hanem én, mint befektető.
Van miért aggódni?
A termék jogköre, valamint a szabályozás hiánya sajátos kockázatokat eredményez: Kié a pénz?
- A befektetés "blind pool" jellegű, vagyis lényegében átadom a pénzemet egy vállalatnak, ami gyakorlatilag azt csinál vele, amit akar. Így hiába van a befektetésnek egy meghatározott költségszerkezete, a járulékos költségek miatt érhetnek csúnya meglepetések: a Timberland prospektusában felhívja a figyelmet arra, hogy ha a cégnek nyereségességének megőrzése érdekében olyan "tetemes" költségeket jelentő intézkedéseket kell bevezetnie, mint a marketingkiadásainak növelése, vagy az értékesítési jutalékok emelése, a részesedési jogok kifizetései a járulékos költségek miatt jelentősen csökkenhetnek. Magyarul: akár az összes pénzedet is felhasználhatja a vállalat arra, hogy a költségeit fedezze.
- Persze ha veszünk például egy biztosítást, ugyanúgy komoly költségeket von le a biztosító, de ebben az esetben határok közé van szorítva az, hogy mennyit vehet el tőlünk a cég a szolgáltatásért cserébe, a "járulékos költségek"-et a biztosító viseli.
A hazai szabályozás teljes hiánya Itt az MNB-t is érdemes idézni:
[...] kiemelt kockázatként említhető abból fakadóan, hogy Magyarországon e befektetési forma de jure nem létezik az, hogy a befektetés székhelye szerinti jogi szabályozás lesz irányadó, így a hazai befektetővédelmi garanciák nem élnek, a hazai felügyelet nem terjed ki ezen szolgáltatók és termékeik felügyeletére, illetőleg egyáltalában nem biztos, hogy az adott szolgáltató a székhelye szerinti tagállamban felügyelt intézménynek minősül, így a termék jellemzőinek függvényében (pl. nem minősül pénzügyi eszköznek) az adott tagország felügyeletének hiányával is számolni lehet.
Az egyik biztosítási vezető egyébként felhívta a figyelmet arra is, hogy az MNB-szabályozás hiánya miatt gyakorlatilag minden előképzettség nélkül lehet értékesíteni a Timberland befektetési termékeit, a Timberland képviselője viszont hangsúlyozta, hogy figyelnek arra, hogy csak olyan értékesítői hálózatokkal szerződjenek le, amelyek szakképzett ügynökökkel dolgoznak és a német cég dedikál oktatókat is, akik az értékesítőket betanítják. Ennek ellenére a hibás értékesítés előfordul, de tekintve azt, hogy hazánkban két hetes képzés után bárki értékesíthet 20-30 éves futamidejű pénzügyi termékeket, a helyzetért egyáltalán nem a Timberland felelős. A német cég képviselője is egyébként elismeri, hogy az MNB szabályozásra szükség van és elmondása szerint többször is kértek már a felügyelettől állásfoglalást a részesedési jogokra vonatkozóan, ilyen olvasható a weboldalukon is. Befektetővédelem: Ha csődbe mehet a Lehman Brothers, csődbe mehet jóval kisebb jegyzett tőkével rendelkező cég is. Befektetőként ez, hasonlóan ahhoz, ha egy részvénycsomagot birtokolunk, azt jelenti, hogy a teljes tőkénket bukjuk. Sem az OBA, sem a BEVA, sem a magyar állam nem fog odaállni mellénk, hogy az adófizetők pénzéből kimentsen minket egy rossz befektetési döntés miatt, mehetünk Németországba pereskedni. A gond ezzel csak az, hogy a cég a tőkét egy különálló, luxemburgi alapkezelőben tartja, ahova a cég a saját nevében fektette be a pénzt, így a Timberland Capital AG csődje esetén hiába van meg az alapkezelőben a pénzünk, erre nem vagyunk jogosultak, ugyanis ebben az esetben a pénz nem képezi csődkövetelés részét. Az MNB szerint ez teljesen korrekt, akkor minősülne ugyanis vagyon elleni bűncselekménynek ez az eshetőség, ha nem tüntetné fel ennek kockázatát a Timberland, ezt azonban megteszi.
Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy amennyiben a konstrukcióban résztvevő társaságok a leendő befektetőket a befektetett tőkeösszeg elvesztésének kockázatáról egyáltalán nem, vagy nem megfelelően tájékoztatják, illetve esetlegesen ezzel kapcsolatban megtévesztő információkat közölnek, akkor képviselőik a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) XXXVI. fejezetében felsorolt vagyon elleni bűncselekményeket valósíthatják meg.
A csábító hozamelőleg
A részesedési jogok attraktív része a hozamelőleg: a Timberland esetében 6,5 százalék előleget (ők ezt alaposztaléknak hívják) kivehetünk befektetőként minden évben a termékből. Futamidő végén viszont ha nem ért el a Timberland akkora nyereséget, hogy ezt az előleget kitermelje, a különbözetet a tőkéből vonják le. Ennek működését egy mintaszámítás alapján könnyen megérthetjük:
- Fogok 10000 eurót és egy 10 éves szerződést aláírok a Timberlanddal.
- Az optimális verzió: a befektetés elér 100 százalék hozamot 10 év alatt, vagyis 10000 eurót. Minden évben kérem a 6,5 százalékos hozamelőleg kifizetését, így a cég 10x650 eurót, vagyis 6500 eurót kifizet nekem minden évben. A fennmaradó 3500 eurót, plusz a 10000 euró tőkét a tizedik év végén lévő elszámolásnál a cég kifizeti nekem.
- A szomorú verzió: a befektetés csak 50 százalék hozamot ér el 10 év alatt, a nyereségem tehát 5000 euró. Ezt előre nem láthattam, úgyhogy kértem a 6,5 százalékos előleg kifizetését minden évben, így a cég 10 év alatt ebben a példában is kifizetett 6500 eurót. A gond ezzel csak az, hogy a befektetésem nem termelte ki az előlegeket, így a hézagot a Timberland a tőkémből pótolja, ami azt jelenti, hogy az elszámolásnál nem 10000, hanem 8500 eurót kapok csak vissza.
- A modellszámítás költségekkel nem számol.
Ez a rendszer kifejezetten előnyös lehet, ha van egy fix kiadásunk, amit fedezni akarunk minden évben, nem nevezhető unfairnek az sem, hogy a cég az előleget, amit kifizetett, levonja a tőkéből, a semmiből ugyanis nem lehet hozamot fizetni. Két gond lehet csak a rendszerrel:
- A termék múltbeli hozamai alapján, illetve a jelenlegi hozamkörnyezetben nem túl reális az, hogy a befektetésünk 6,5 százaléknál nagyobb hozamot fog elérni, persze sem ezt, sem az ellenkezőjét nem lehet biztosan megjósolni.
- Több pénzügyi közvetítő cég vezetője is kihangsúlyozta, hogy vannak, akik hibásan, garantált hozamként értékesítik a hozamelőleget. A Timberland felhívja a figyelmet arra, hogy semmire sincs garancia és a teljes tőkét is elvesztheti a befektető.
Drága mulatság, mint egy biztosítás
A Timberland a költségei szempontjából is a biztosítókkal konkurál, ők is a "win-win" helyzet azon formáját használják, ahol a mindkét "win" a szolgáltatót illeti, mivel akkor is elveszik az összes költséget, ha benn tartja az ügyfél a pénzét a rendszerben a futamidő végéig és akkor is, ha nem. A Timberland minden befizetésből 5 százalék költséget von le, a futamidő alatt pedig a teljes tőkére vonatkozóan 10 százalékot, amit akkor is elvesz a cég, ha menet közben az ügyfél a szerződést felmondja és a befektetését visszaváltja. Ez nagyon leegyszerűsítve egy visszavásárlási táblázat működéséhez hasonló, amely esetben a biztosító mindenképp elvonja azokat a költségeket, amelyeket a szerződésben foglalnak, akár dobom a befektetést a futamidő közben, akár tartom lejáratig. Hátránya a terméknek a konkurenseivel szemben, hogy ellentétben egy biztosítással, itt nincs kockázati szolgáltatás, tehát ha meghalok, a gyerekeim mehetnek a bíróságra az örökösödési eljárás miatt, míg egy biztosító még fizet is néhány millió "vigaszdíjat". Cserébe a Timberland OptiMix csomagján belül díjmentesek és adómentesek a váltások, amely ritkábban biztosítások esetében is előfordul. Az egyetlen izgalmas dolog mindezzel kapcsolatosan inkább az, hogy a cégnek is engedélyt kell adnia ahhoz, hogy a szerződésünket felbontsuk lejárat előtt, a Timberland képviselője szerint eddig ezt minden esetben engedélyezték és ez a kikötés csak prevenciós célzattal van jelen a termékben.
Amit érdemes végiggondolni
Mielőtt a fentiek olvasása után a telefonhoz nyúlnánk és feltárcsáznánk az ügynököt, aki eladta nekünk a Timberland befektetést, visszakövetelve a pénzünket, üljünk le és olvassuk végig a cég 140 oldalas prospektusát, amelyben a fentiek mellett számos előnyt és hátrányt felsorol a cég. A dokumentummal kapcsolatosan azt fontos észben tartani, hogy a német jognak megfelelően készült el és ezt fordították le magyarra, német jogszabályokra és kifejezésekre utal, amelyek közül számos a magyar jogban nem értelmezhető. Amit végig kell gondolnod a prospektus elolvasása után:
- Rendben van neked az, hogy külföldön kezelik a pénzedet külföldi jogszabályok betartása mellett és így nem a magyar jog védi a befektetésedet?
- Megéri az esetleges hozam az ebből fakadó kockázatot, vagy ugyanezt a hozamot kevesebb kockázat mellett máshol is megkapod?
- Megfelel a befektetési időtáv, hozzáférhetőség és a kitűzött célösszeg a céljaidnak? Ezért hajlandó vagy a költségeket is megfizetni?
Ha több az igen, mint a nem, akkor jó döntést hoztál.
