A német pénzügyminiszter, Christian Lindner kizárta az adóemeléseket és az adósságszabályok módosítását, ami megnehezíti a költségvetési válsággal kapcsolatos tárgyalásokat – írja a Reuters.
Németország azt tervezi, hogy 2023-ban "rendkívüli vészhelyzet" miatt felfüggeszti az adósságféket. Emellett Christian Lindner német pénzügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy pótköltségvetést terjeszt a kormány elé az idei év vonatkozásában. Egy interjúban pedig előrevetítette: szigorú költségvetési gazdálkodásra készül a koalíciós kormány.
Németország egyre mélyülő pénzügyi válsággal küzd, mivel a koalíciós kormány 60 milliárd eurós költségvetési hiánnyal küzd, amelyet az ország legfelsőbb bíróságának nemrégiben hozott döntése váltott ki. Az ítélet alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány zöld programra szánt pénzeszközök átcsoportosítására vonatkozó tervét. Mindez nemcsak az energia, az ipar és a mikrochipek támogatását veszélyezteti, hanem szélesebb körű gazdasági kezdeményezésekre is árnyékot vet.
Jelentős csapást mérve Németország éghajlat- és energiapolitikájára, Olaf Scholz kancellár kormánya elrendelte a központi Klíma- és Átalakítási Alapból (KTF) folyó összes kifizetés befagyasztását, miután az ország legfelsőbb bírósága jogellenesnek minősítette 60 milliárd euró elkülönítését. A német szövetségi alkotmánybíróság által hozott ítélet gazdasági és politikai zűrzavarba sodorta a kormányt, ami a következő évek energia- és klímaterveinek újraértékelésével járhat.
Költségvetési kiköltekezésbe kezdené, hogy mentse a német gazdaságot, leírja Kínát és Oroszországot, mint megbízható partnereket – mondta el egy interjúban Robert Habeck német gazdasági miniszter.
Nagy bejelentést tett szerdán az MNB az elsőlakás-vásárlóknak: esetükben a hitelfedezeti mutató valamikor jövő év első felétől akár 90%-ra is emelkedhet, ami azt jelenti, hogy 20% helyett 10% önerő is elegendő lesz a kiszemelt ingatlan megvásárlásához. Ennek kapcsán kíváncsiak voltunk arra, hogy mi jellemzi azokat a hitelfelvevőket, akik kisebb önerővel (és így nagyobb hitelösszeggel) igénylik a lakáshitelüket. Az MNB Makroprudenciális jelentéséből szemezgettünk.
Mint ahogy arról már mi is beszámoltunk, a kormány nemrégiben bejelentette, hogy jövő év januárjától elindul a CSOK Plusz. Bár számos tekintetben ez szigorodást jelent, az első lakást vásárló családalapítók számára a rendszer bőkezűbbé is válhat, ami kifejezetten jól is jöhet nekik, ugyanis e társadalmi rétegnél sokszor probléma, hogy a hitelfelvételhez nem rendelkeznek a minimálisan előírt 20 százalék önerővel. Így bár a gyorsan növekvő jövedelmük mellett képesek lennének a törlesztőrészletek fizetésére, a adósságfék-szabályozás miatt nem, vagy csak sokkal nehezebben tudnak hozzájutni a kiszemelt ingatlanhoz A Hitelintézeti Szemle júniusi tanulmányából csipegetve megnéztük, hogy mit tudunk jelenleg az első lakásvásárlókról.
Olaf Scholz német kancellár az ország feszes költségvetési helyzetére hivatkozva elutasította a további nagyszabású gazdasági támogatásra vonatkozó felhívásokat - írja a Reuters.
Német pénzügyminiszter, Christian Lindner olyan szövetségi költségvetést fog javasolni 2024-re, amely 16,6 milliárd eurós nettó új adósságot és rekordösszegű védelmi kiadásokat tartalmaz - közölték pénzügyminisztériumi források.
Ritkán fordul elő, hogy annyi szabályozási változást hoz egyetlen nap a pénzügyeinkben, mint 2023. július 1-je. A hét legfontosabb, ma élesedő változás közül 2 a megtakarításainkat, 2 a hiteleinket, 3 pedig a számlaszolgáltatásainkat érinti, ezeket foglaljuk most össze.
Futótűzként terjed a Skipton nevű lakás-takarékpénztár (building society) által meghirdetett jelzáloghitel, melynek segítségével akár önerő nélkül is lehet lakást venni – írja a FT Adviser.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében az adósságfék szabályok módosításáról volt szó, amely érinti az átlagbér környékén kereső háztartásokat. Vendégünk volt Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben a friss GDP-adat volt a téma, amely alapján Magyarország már a harmadik egymást követő negyedévben technikai recesszióban van. Erről Madár Istvánt, lapunk vezető makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
A hitelpiac hatékony és zökkenőmentes működése érdekében az MNB rendszeresen felülvizsgálja az adósságfék szabályozás előírásait. Az idei évi felülvizsgálat eredményeként a jegybank az inflációs folyamatokra és az elmúlt évek bérdinamikájára tekintettel 2023. július 1-jétől a magasabb jövedelemarányos eladósodottságot engedő jövedelmi küszöbérték, valamint kisösszegű hitelekre vonatkozó, az adósságfék szabályok alkalmazhatósága alóli kivételszabály küszöbérték megemeléséről döntött - olvasható az MNB közleményében.
Harmadára esett vissza a lakáshitelek új kihelyezése az év első hónapjaiban az egy évvel korábbihoz képest. Arról, hogy mit okozhat ez a bankok és a hitelközvetítők működésében, tetőztek-e már a hitelkamatok, és mi vár a lakáspiacra, valamint a jelzáloghitelezésre, arról a Hitelezés 2023 konferencia második szekciójában részletesen beszéltek a szakértők.
Sokszor felvetődik a kérdés, miért lehetséges az, hogy a bankok akár a felvett hitelösszeg dupláját is visszakérik, holott a kamat csak 8-10 százalék körül mozog. Bár észszerű lenne azt gondolni, hogy ilyenkor a hitel teljes költsége száz százalék, ami nem igazán van összhangban a kamattal, a valóságban ez a dolog nem ilyen egyszerű. Ebben a cikkben azt vesézzük ki, hogy mitől függ a hitelek teljes visszafizetendő összege, és miként tudjuk azt csökkenteni – még ha nem is mindig éri meg igazán.
A jegybanktörvény év végi módosítása újabb jogosítványokat ad a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a hitelezési feltételek szigorítására. Ha a magas kamatok miatt hosszabb futamidőt választanak az ügyfelek, a jegybank bevetheti az új fegyvert – derült ki az MNB Bank360.hu-nak adott válaszából. Személyre szabott lakáshitelkalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?