A digitalizáció tartja szinten a hazai vállalatok innovációs tevékenységét. Új termékek szolgáltatások bevezetésével kivárnak a vállalatok, inkább saját háttérfolyamataikat igyekeznek hatékonyabbá tenné. Ez mutatja a K&H innovációs indexe, amely ezúttal, a 2023 első félévében az előző időszakkal megegyező szinten marad.
Bár a gázellátás bizonytalanságát alapvetően téli problémának tartjuk, az aszályos nyár is okozhat problémákat - hívja fel a figyelmet Patrice Geoffron, a párizsi Geopolitikai és Energia-, illetve Nyersanyaggazdálkodási Központ igazgatója.
Infláció, magas energiaárak, szállítási nehézségek, az exportpiacok szűkülése, munkanélküliség: a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzetben folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük a magyar cégeknek. A válság kezelése, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások védelme és fejlesztése közös felelősségünk és érdekünk – ez a szándék hívta életre idén is a Portfolio és a KAVOSZ országos gazdasági rendezvény sorozatát, melynek harmadik állomása április 27-én Veszprém lesz.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen hatást gyakorolhat a magyar termelékenységre, ha megvalósulnak a tervezett akkumulátorgyárak, és milyen irányt vehet a magyar gazdaság, ha ezeket az üzemeket domináns helyzetbe hozzák. A témával kapcsolatban vendégünk volt Madár István, a Portolio vezető makrogazdasági elemzője. A második részben azt jártuk körül, hogy milyen változások zajlanak a hazai ingatlanpiacon, erről Futó Pétert, a Portfolio ingatlanügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük.
Évtizedek óta hallhatjuk, hogy okosabban dolgozzunk, és ne keményebben, de mi lenne akkor, ha egyszerűen csak kevesebb dolgoznánk? Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a világban a négy napos munkahét. Nemrég egy, a 4 Day Week Global nevű nonprofit szervezet által koordinált 2022-es kísérletsorozat keretein belül világszerte kipróbálták a négynapos munkahetet: a kísérletben ír, amerikai, ausztrál, és új-zélandi munkáltatók vettek részt, és igencsak meglepő eredmények születtek, amelyekről a Világgazdasági Fórum is beszámolt.
Noha rekordprofitot termelt az SK Innovation tavaly, az új magyarországi és amerikai akkumulátorgyárai jelentős veszteséget okoztak a cégnek. A termékek minősége jelentősen rosszabb, jóval több az elsőre selejtes termék, mint a rivális cégeknél. Új vezető javíthat a termelékenységen.
A rövidített munkaidős rendszerek nemcsak a foglalkoztatottságot – és ezáltal a vásárlóerő megfelelő szintjét – tartják fenn, de lehetőséget teremtenek a gazdasági válságok hatásainak tompítására is. Azoknál a cégeknél, ahol rugalmasságot biztosítanak az alkalmazottaknak, nemcsak elégedettebbek és hűségesebbek a munkatársak, hanem a termelékenység is növekszik – derül ki az ILO friss jelentéséből.
Magyarországon is elindította Best Managed Companies – Kiválóan Vezetett Vállalatok programját a Deloitte Private. A cél, hogy támogassák és elismerjék a hazai tulajdonú és irányítású magánvállalatokat: a tanácsadó cég szakértői szerint a program tapasztalatai alapján a hazai vállalatok jól felkészültek, hatékonyak, készen állnak a nemzetközi terjeszkedésre, és akár külföldről is tudnak szakembereket hazacsábítani. Ugyanakkor jól láthatóak azok a területeket is, ahol fejlődési potenciállal rendelkeznek.
Meglepő sikerekről számolt be az Atom Bank, miután az első brit bankként bevezette a négynapos munkahetet.
Az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása ellenére is az új építések számának csökkenését prognosztizálják az építőipari szakmai szervezetek, részben a kedvezményes finanszírozási lehetőségek megszűnése, részben az állami beruházások számának csökkenése miatt. Az építőipar egészét tekintve azonban vannak olyan részterületek, amelyek jelentősen bővülhetnek a következő években.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. A termelékenység mellett az úgynevezett szuperbruttó, a bruttó és a nettó bérek alakulását vizsgálva bemutatom, hogy Magyarországon szokatlanul élesen váltak el a nemzeti számláknak (NSZ) a termelékenységre és a nemzetgazdasági bruttó keresetek alakulására vonatkozó mutatói a munkaügyi (kereseti) statisztika (IMS) bruttó és nettó bérek alakulására vonatkozó jelzéseitől. Ha elfogadjuk, hogy az NSZ jól méri a nemzetgazdasági termelékenység dinamikáját, nem hihetjük, hogy az IMS-adatok jól tükrözik a nemzetgazdasági bérdinamikát. A fajlagos bérköltség és az infláció mutatóinak összehasonlítása alátámasztja a KSH szakértőinek azt a megállapítását, hogy az IMS túlbecsüli a bruttó bérek nemzetgazdasági szintű emelkedését, ám ennek a nemzetgazdasági nettó béralakulást érintő következményeit is indokolt végiggondolni. Emellett, a KSH kétféle bérstatisztikája közötti eltérést részben magyarázó tényező, a „fehéredés” becslését tekintve is okkal várnak el transzparenciát az adatok felhasználói.
A bérvitához kötődő számításaim, megjegyzéseim több részben jelennek meg, ez az első cikkem.
A magyar fejlesztéspolitika domináns részét teszik ki az uniós források. Ezen belül pedig a meghatározó súlyt az úgynevezett „gazdaságfejlesztés” teszi ki, amely a most induló új hétéves uniós fejlesztési időszakban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP Plusz) szerint zajlana. A szöveg végleges változatát még nem hagyta jóvá az Európai Bizottság. A Levegő Munkacsoport elvégezte a tervezet elemzését. A következőkben azt nézzük meg, hogy mit mond ez a tervezet alapvető kérdésekről: a foglalkoztatásról, a kkv-k termelékenységi és technológiai fejlesztésről, az oktatásról és szakképzésről, illetve a gazdaságfejlesztési program környezeti és klímahatásairól. Összességében az mondható el, hogy az uniós célokat megvalósítani kívánó fejlesztési terv egyrészt nehezen összeegyeztethető a magyar kormány sok intézkedésével, amelyek a jóléti állam leépítésének fogalmával foglalhatók össze. Másrésztől pedig szinte egyáltalán nem reflektál a gazdaságfejlesztés környezeti és klímahatásaira, miközben ezek Magyarországon az utóbbi években összességében kifejezetten negatívan alakultak.
A politikai stabilitás megőrzésén túlmenően csupán egyetlen csodafegyver áll rendelkezésünkre az összes kihívás leküzdésére - írja rövid jegyzetében a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György a jegybank Facebook-oldalán.
Számos előnnyel jár az Izlandon bevezetett „négynapos” munkahét, és ezért mostanra az izlandi munkavállalók 86 százaléka már szintén átállt a rövidebb munkahétre – derül ki a BBC összefoglalójából.
Ki ne örülne annak, ha 20%-kal nőne a fizetése egyik napról a másikra? A megdöbbentő válasz az, hogy alig valaki. Ilyen mértékű béremelésnek ugyanis három veszélye van a válság után: a megtépázott mérlegű cégeknél megjelenik vagy még jobban terjed a fehér boríték, a kevésbé termelékeny vállalatok csőd közelébe kerülhetnek, illetve a már most is vészesen magas infláció miatt ár-bér spirál alakulhat ki. Persze sokan szívesen aggódnának ezeken a problémákon 20%-kal magasabb fizetésért cserébe. Ugyanakkor ezek a feszültségek hosszabb távon a munkahelyeket és a megélhetést veszélyeztethetik, vagyis ha a bérek tartósan és gyorsan emelkednek, akkor abból kevesebbet profitálnak a dolgozók, mint gondolják.
Az irodapiacon egy nagyon pozitív trendet tört meg a koronavírus, az irodapiaci kihasználatlanság Európa legtöbb fővárosában lefelé haladt, ami a mostani egészségügyi krízis hatására emelkedni kezdett, de még mindig jelentősen alacsonyabb, mint a 2008-as válság után volt. Budapesten ez jelenleg 8,93 százalék. A piac jövőjét nézve indokolt az optimizmus, de a fenntarthatóság kérdése kapcsán még számos tennivaló akad. Hogy mi várható az irodapiacon a következő években és hogyan érvényesül a fenntarthatóság, arról a Portfolio FM & Hybrid Office 2021 konferenciáján Borbély Gábor MRICS, a CBRE kutatási igazgatója és Buday-Malik Adrienn, az ÉMI Nonprofit Kft. innovációért felelős vezérigazgató-helyettese beszélt.
A koronavírus-válságot megelőzően a kínálati korlátok domináltak az építőiparban, azóta azonban az elégtelen kereslet korlátozza a termelést. Az Európai Bizottság által közzétett felmérés keretében megkérdezett építőipari vállalatok az elmúlt években a munkaerőt tekintették leginkább szűk keresztmetszetnek, ami a koronavírus gazdasági hatásai következtében enyhült. Ezzel párhuzamosan relatíve jelentősebbé váltak a pénzügyi korlátok, az alapanyag- és felszereléshiány, valamint az elégtelen kereslet - olvasható az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentésében.
A versenyképesség növelésére irányuló újabb támogatási programot indít a kormány 30 milliárd forint értékben - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán vasárnap.
Az elmúlt időszakban élénk szakmai diskurzus alakult ki a multinacionális vállalatok hazai gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatban. Legutóbb Braun Erik és Sebestyén Tamás mutatta be a hazai gazdaság külföldi függőségével és az „összeszerelő üzemek” alacsony beágyazottságával kapcsolatos eredményeit, reflektálva Palócz Éva korábbi gondolataira. Jelen cikkben egy feldolgozóipari vállalat beszállítói körének elemzésére támaszkodva szeretnénk betekintést nyújtani, hogy mekkora a hazai szereplők lemaradása beszállítói hozzáadott értékben.
Az Egyesült Királyság piaci részesedést veszített az Egyesült Államokban, Németországban és Kínában a koronavírus-válság idején a globális kereskedelmi káosz, a brexit, valamint a romló termelékenység miatt - derül ki egy hétfőn publikált kutatásból.
Nézzük, mi a helyzet a leggyorsabban változó szakaszon.
Szerintük lehetséges, de még elkerülhető ez a forgatókönyv.
Emiatt nem csak Moszkvában fáj az emberek feje.
Sokan vizionálnak háborúkat a vízért, a diplomáciában már most kirobbant a konfliktus.
Hetek óta dúlnak az összecsapások a tüntetők és a rendőrség között.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
