Terjed az újabb őrület - Erdő nőtt a felhőkarcolón

Zöld falakat és épületeket beborító függőleges kerteket már az ókorban is terveztek, a technológia modern adaptációját Patrick Blanc alkotta meg. Blanc - akit állítólag a trópusi fák törzsén élő növények ihlettek meg - első zöldfalát 1988-ban építette (Museum of Science and Industry) Párizsban. A technológiát azóta számtalan országban alkalmazzák mind belső, mind külső terek, sőt egész épületegyüttesek, felhőkarcolók beborítására.
A vertical gardening másik eklatáns európai példája a párizsi Musée du Quai Branly, de növényzettel, fákkal bokrokkal, virágokkal beborított épületek Párizstól Milánón át Szingapúrig világszerte épülnek.

Az éppen építés és "növénytelepítés" alatt álló milánói Bosco Verticale két felhőkarcolója a tervek szerint év végén kerül átadásra, és az üveg és acél felület helyett egy egész hektárnyi erdő, 730 különleges fa és 5000 bokor fedi majd az épületet. A szingapúri Park Royal on Pickering hotel pedig szép példája a már élő és működő zöld épületeknek.

Az élőfalak azon kívül, hogy dekoratívak, rengeteg előnnyel rendelkeznek: levegőtisztító, klímajavító, szigetelő, hangszigetelő, takaró hatásuk van, hozzájárulnak az épületek energiahatékonyságához, és az épületben lakók, dolgozók életminőségének javításához, és szerepük a várostervezésben is egyre nő. A technológia alkalmazásával egy csapásra erdőnyi zöldfelületeket teremthetnek akár egy központi üzleti negyedben is, hosszútávon pedig a nagyvárosok légszennyezettségére is megoldást jelenthetnek.