Riasztó hatásait igazolták a Covidnak: rendkívül súlyos rendellenességekhez vezethet a vírus

A nagyléptékű, korábbi kutatási eredmények metaanalízisével készített anyag szerint a koronavírus-fertőzést követő hetekben háromszorosára,

influenzafertőzést követő hónapban pedig átlagosan négyszeresére is nőhet a szívroham kockázata.

Ziyad Al-Aly, a St. Louis-i Washington Egyetem klinikai epidemiológusa elmondta, hogy a kutatás eredményei alátámasztják azt a képet, amelyet már évek óta sejtenek a kutatók, miszerint az ilyesfajta fertőzések általában nem ártalmatlanok.

Lehet, hogy légúti vírusként indul, de ez csak a jéghegy csúcsa: a következmények több szervrendszerre kiterjednek, különösen a szív- és érrendszerre.

A szerzők célja az volt, hogy rendszerezve mutassák be a vírusfertőzések és a szív- és érrendszeri betegségek kapcsolatát, különös tekintettel a koronavírus korábban is vizsgált kardiovaszkuláris hatásairól felhalmozott bizonyítékokra - számolt be Kosuke Kawai, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) orvosi karának adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője.

Az áttekintés több mint 150 vizsgálat eredményeit foglalta össze. Bár a mintanagyság és a módszertan eltért,

az összefüggés a vírusfertőzések és a szívbetegségek, illetve a sztrók között következetesen megjelent.

Számos kutatás igazolja, hogy a Covid–19 növeli a kardiovaszkuláris betegségek – köztük a szívinfarktus és a sztrók – kockázatát. A rizikó az akut fertőzés időszakában és

a legsúlyosabb esetekben a legmagasabb, és egyes adatok szerint évekkel a kezdeti fertőzés után is fennmaradhat.

Az influenzáról szóló összegzés hasonló mintázatot mutat: a fertőzést követő első hónapban négyszeresére nő a szívinfarktus, és ötszörösére a sztrók kockázata.

A bizonyítékok arra is utalnak, hogy a krónikus vírusfertőzések – például a hepatitis C, a HIV és az övsömört is okozó varicella zoster-vírus (VZV) – hosszabb távon emelik a szív- és érrendszeri betegségek és a sztrók kockázatát. A kutatók továbbá a légúti syncytialis vírus (RSV), a humán papillomavírus (HPV), a dengue- és a csikungunya-fertőzések esetén is azonosítottak kardiovaszkuláris kockázatokat, bár ezeknél a bizonyítékok korlátozottabbak.

A vírusok szívre gyakorolt káros hatásai esetén a mechanizmusok fertőzésenként eltérhetnek. Az akut kórokok – köztük a bakteriálisak is – lázat és felgyorsult szívverést okozhatnak, ami fokozza a szív terhelését.

Előfordulhat, hogy a szívizom a megnövekedett igénybevétel mellett nem jut elég oxigénhez, ez pedig szívinfarktust válthat ki.

– magyarázta Daniel M. Musher, a Baylor College of Medicine és a houstoni Veterans Affairs orvosi központ professzora.

A hosszabb távon nézve a helyzetet a krónikus gyulladás okoz problémát. Az elmúlt öt év intenzív Covid-kutatásai feltárták, hogy a vírus közvetlenül károsíthatja az erek belső hártyáját (endotélium) a szívben és a tüdőben.

A helyi gyulladások fokozzák a vérrögképződést a szervezetben.

Ha a rögök megnőnek vagy leszakadnak, elzárhatják a szívet vagy az agyat ellátó ereket, szívinfarktust vagy sztrókot okozva. A rögök a tüdőbe is eljuthatnak, tüdőembóliához vezetve– ez a Covid egyik ismert szövődménye.

A kutatók szerint a legjobb védekezés a fertőzések megelőzése, amelyhez számos vírus esetén rendelkezésre áll védőoltás, többek közt az influenza, a Covid–19 és az övsömör ellen is. Az oltások a betegség súlyosságát is csökkentik, ami közvetve mérsékelheti a kardiovaszkuláris szövődmények és a sztrók kockázatát.

Fontos ugyanakkor, hogy egyetlen vírusfertőzés sem jelenti automatikusan a szívbetegség kialakulását. A fő kockázati tényezők továbbra is a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, és a dohányzás. Ezek nagy része életmóddal vagy gyógyszeres kezeléssel mérsékelhető.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio