Rezsidémon kering Magyarország felett
A kormányfő tegnapi beszéde egyértelmű üzenet volt az energiaszolgáltatók számára, hogy a kormány semmilyen ellenállást nem tűr a rezsicsökkentési akciókkal szemben, mi több, bármilyen jellegű ellenlépést meg is torol. A tegnapi beszéd azonban több szempontból is negatív üzenetet hordoz magában. Semmiképpen sem előremutató, ha a kormány képviselői az Országgyűlés előtt minősítik a független magyar igazságszolgáltatás működését és ítéleteit, hiszen egy ilyen kijelentés alapvetően változtathatja meg a gazdasági szereplők (és a társadalom) bíróságokba vetett bizalmát és hitét.
A bíróság jogalkalmazó szerv, vagyis ha a Fővárosi Törvényszék (első fokon) azt állapította meg, hogy a gázelosztó társaságok számára meghatározott januártól érvényes rendszerhasználati díjakban nem szerepel minden olyan elszámolható költség, amelyet az ágazati törvény elismerhetővé tesz, akkor nem a bíróság, hanem a jogalkotó (kormány, Országgyűlés), illetve felügyeleti szervként a MEH a hibás. Ez nagyon leegyszerűsítve felvethet egy olyan értelmezést is, miszerint a konkrét esetben nem a szolgáltatók, hanem a kormány, a MEH próbált "trükközni" (az adott jogszabályok mellett). És ebben a megközelítésben hiába adunk plusz jogosítványokat, rendeletalkotási jogkört az energiahatóságnak, ha az nem a hatályos jognak megfelelően jár el. A kormánynak kétség kívül komoly érdemei vannak abban, hogy politikai és szabályozói eszközök által a 2010-et követő időszakban képes volt megakadályozni az energiahordozók árának további emelkedését, azonban a meghirdetett rezsivágási program már alapvetően egy olyan kampányakciónak minősíthető, amelynek költségeit az energiaszektor fizeti meg, és ami mellé a tegnaptól még egyértelmű ellenségkép is társul. A meghirdetett rezsivágásvédő-aláírásgyűjtési kezdeményezés ezeken felül már csak színjátékként értelmezhető. Az alkotmány újbóli módosításával kapcsolatos belföldi és nemzetközi ellenállás mellett mindenképpen meglepő momentum volt, hogy a kormányfő tegnap napirend előtti felszólalásában az energiaszolgáltatókat vette zárótűz alá, és nem is érintette az alaptörvénnyel kapcsolatos kritikákat. Lehetséges, hogy a beszéd csak figyelemelterelés volt, de lehetséges az is, hogy a kormány az energialobbi tevékenységét sejtette a nemzetközi kritikai visszhangok mögött, és a heves beszéd ennek tükrében vizsgálandó. Felvethető annak lehetősége is, hogy mind az alkotmánymódosítás által kiváltott ellenállás, mind a 10%-os rezsivágást keresztülhúzó bírósági döntés kellemetlen helyzetbe hozta a kormányzatot, amelynek a könnyebben megnyerhető (és kommunikálható) kérdésben erőt kellett demonstrálnia. Nem tudni.
Egy biztos, az ország gazdasági szereplőinek biztonságérzetére komoly csapásként hat, hogy a kormány azonnal, egy konkrét esetre reagáló, a bírósági eljárásba beavatkozó, részint visszamenőleges hatályú jogalkotásba (törvénykezésbe) kezdett. A lépésnek egy üzenete van: felesleges bármilyen jogorvoslati lehetőséghez fordulni a jövőben, hiszen azt a kormány bármikor felülvizsgálhatja, így a cégek működésének és beruházásainak jogi-szabályozói kockázatainak (nemzeti szintű) kezelése ellehetetlenül. Amennyiben ezeket a lépéseket úgy tekintjük, mint a szakmában rendre felmerülő "bújtatott államosítási kísérletek" része, akkor a kérdés megközelíthető abból a szempontból is, hogy mennyiben várhatunk el hatékony működést majd az állami tulajdonú szereplőktől, amennyiben azok a kormányzati akaratnak meghajolva nem indítottak hasonló bírósági eljárásokat, annak ellenére, hogy a hatályos jog szerint (és a bírósági ítélet ismeretében) a nem elismert költségelemekre jogosultak lettek volna. Egy jól működő, hatékony állami vállalat osztalékot termel és nem a politikai lépések költségeit fedi el. És ez így van a sokszor hivatkozott Franciaország esetében is, ahol nem az (állami tulajdonú) szolgáltatók által a kormánnyal szemben indított perek kimenetelét minősítette a kabinet, hanem elismerte a bíróság döntését.
Jelen szabályozói viszonyok mellett a magántársaságok, szolgáltatók bizonyosan nem fognak érdemi energetikai beruházásokat végrehajtani Magyarországon, amelynek jelei már az elmúlt években tapasztalt beruházási visszaesésekből is tetten érhető. Ez azonnali ellátási zavarokhoz ugyan nem vezet, de közép- és hosszútávon, amennyiben a megújító és fejlesztő beruházások elmaradnak, a gazdasági fejlődést gátló tényezővé válhat, hiszen egy leromlott állapotú alapinfrastruktúrára már nem lehet olyan könnyen ipari egységeket, gyárakat telepíteni, mint ahogy azt az elmúlt években tapasztalhattuk. A 2010 óta történt eseményeket követően mostanra már bizonyosan több külföldi cégnél felmerült az ország elhagyásának gondolata is, azonban nem szabad elfeledni azt sem, hogy a magyar energiaiparba befektetők külföldi cégek többségének befektetési horizontja túlmutat a választási ciklusokon.
Tortával próbálta engesztelni a pápát a vatikáni nagykövet
Korábban Ferenc pápát sokat bírálta.
Harci járművek lepik el az utakat, sokszor helikopteres kísérettel
Figyelmesen kell vezetni.
Bíróság döntött: jogellenesen bocsátották el tízezreket az Egyesült Államokban
A visszahelyezésükről ugyanakkor nem döntött.
MÁV: nem siklott ki a mentődaru, de a kerekei leugrottak a sínről
Ez a cáfolatok napja a vasútnál.
Mennyire emelik meg az inflációt a vámok?
A vámemelések hatása fokozatosan és közvetetten épül be a gazdaságba.
Két éves a bejelentővédelmi törvény
2023 nyarán lépett hatályba a 2023. évi XXV. törvény, - a panasztörvény - amely a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről szól. A bejelentővéd

Top 10 osztalék részvény - 2025. szeptember
Szeptember másodikán kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőz
Az energetikai dekarbonizációban is szerepet kaphat a hidrogén
Miközben a hidrogénmeghajtás fontos eszköze lehet a közlekedés kizöldítésének, arról lényegesen kevesebb szó esik, hogy a hidrogén az ipar dekarbonizációjában is sz
Ezek a befektetések aranybányák - szó szerint!
Közel két évvel ezelőtt, az árfolyam kitörése előtt pár hónappal azt írtam elemzésemben, hogy az aranyárfolyam radikális emelkedése szinte garantált, akár háromszorozhat is a sárga... Th

Amikor a rosszabb befektetés is megéri
Korábban már írtam arról, hogy mennyire nem szeretem a béren kívüli juttatásokat. Teljesen feleslegesek, elvesznek egy csomó időt, és végeredményben csak azért léteznek, mert adókedvezmény
Milton Friedman és az MMT
Milton Friedman: From Modern Monetary Theory to Monetarism címmel ma cikkem olvasható a Naked Capitalism oldalon. Innen is köszönöm Yves Smith szerkesztőnek a közlést, aki egy rövid felvezetést i
Otthon Start kamatok, kedvezmények: meglepő különbségek a bankok között!
Az Otthon Start program elrajtolt, a bankok pedig - szinte versenyt futva - igyekeznek rálicitálni egymásra nem csak kamatokban, de kedvezményekben és extra jóváírásokban is. Mutatjuk, mit kínál
Elérhetőek-e az EU-s zöldítési célok?
Az IRENA 2025 júniusi jelentése átfogó képet ad az EU energiaátállási kilátásairól, szektoronkénti bontásban, valamint ismerteti a dekarbonizáció várható társadalmi és gazdasági hatása


Mi lesz a kormány ötezermilliárdos tervével? Szaporodnak a kérdőjelek
Portfolio Checklist: mikor lesz Paks II-es áram a konnektorunkban?
Erre kevesen számítottak: ő most a világ leggazdagabb embere
Újra hasít az AI-sztori.
Mi lesz veled, magyar búza? Drasztikus váltás kell
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.