Magyar cégek ezrei húzhatják le a rolót 2013-ban

Gazdasági kilátások a 2013-as évre

Tavaly a világgazdaság mindössze 2,4 százalékkal bővült éves szinten, a növekedés pedig már az egymást követő második évben esett vissza, ami arra utal, hogy a válságból való kilábalás korántsem megy könnyen. A növekedés motorjai megkérdőjelezhetetlenül a feltörekvő piacok voltak, a legfőbb fejlett piacok között éles eltéréseket láthattunk, miközben Amerika növekedni tudott, addig például az eurózóna újra recesszióba süllyedt. A legfrissebb becslések szerint 2013-2014-ben a világgazdaság növekedése magára találhat, igaz a 2013-as esztendő csak minimálisan lesz jobb a 2012-es évnél, a folyamatok javulására az év második felétől lehet számítani.

Magyarország szempontjából a szoros gazdasági kapcsolatok miatt az eurózóna növekedési kilátásai a legfontosabbak, hiszen az exportpiacaink teljesítménye behatárolja a magyar gazdaság bővülésének lehetőségeit is, főleg olyan időszakban, amikor a belső fogyasztás és a beruházások nyomott szinten tartózkodnak. Az Euler Hermes hitelbiztosító friss gazdasági előrejelzései szerint nincs sok ok a bizakodásra ebben az évben, az eurózóna a 0,5 százalékos csökkenés után 2013-ban 0,1 százalékos mínusszal zárhat. Fordulatra 2014-től lehet számítani, amikor a becslések szerint 1,4 százalékos növekedés is bekövetkezhet, főleg a belső fogyasztás és a beruházások magára találása miatt.

A 2013-as év nehéz lesz a magyar gazdaság szempontjából, ezt jól mutatja, hogy az optimista előrejelzések szerint is mindössze 0,5 százalékos bővüléssel lehet számolni. A külső és belső gazdasági környezet tovább romlik, a vállalkozók emelkedő kockázatokkal néznek szembe. Csökken az export húzóereje a német gazdaság lassulása miatt, az emelkedő adóterheknek köszönhetően tovább csökken a belső fogyasztás. A vállalatok tartalékai kifogytak, banki finanszírozás továbbra sincs, a beruházások volumene a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt változatlanul rendkívül alacsony szinten marad. A forint még mindig instabil, az euró árfolyam várhatóan tovább romlik, ami az államadósság törlesztését drágítja, ez pedig újabb megszorításokat eredményezhet. A negatív spirálból nehéz kiszabadulni - véli Varga Gábor, az Euler Hermes magyarországi vezérigazgatója.

Romló tendencia vállalati oldalon

A hitelbiztosító szemszögéből a kihívásokkal teli gazdasági környezet hazánkban a fizetésképtelenségek számának növekedését jelenti, ami együtt jár a feltételek szigorodásával és a kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével. Magyarország egyre jobban leszakad nem csak Nyugat-Európától, de a térségbeli referenciaállamoktól is. A "papíron" rendben működő vállalkozások - vagyis azon cégek, amelyek nem állnak a cég megszűnéséhez vezető eljárás alatt (pl. felszámolás, végelszámolás, csődeljárás) - aránya jól mutatja, hogy hosszú távon mely ágazatok a stabilabbak.

A legkisebb hányadban a mezőgazdasági vállalkozások kerülnek bajba (83%-uk a túlélő), míg a legnagyobb mértékben az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások szűnnek meg (60%-uk marad talpon). Ez az indikátor azonban csak évtizedes időtávra értelmezhető, ami magában foglal nyugodt és válságos éveket is. A gazdasági krízisnél az arányok jelentősen eltolódnak: habár továbbra is a mezőgazdaság az egyik legstabilabb szektor, a logisztika, a feldolgozóipar és az építőipar az elsők között érzik meg a nehézségeket.

A bizonytalanság jó ideje fokozódik, a cégek egyre óvatosabbak a vevőikkel szemben, amit megfelelően tükröz az, hogy az Euler Hermes által biztosítással fedezett vevői követelések egyre nagyobb méreteket öltenek. Folyamatosan nőtt a kitettség 2011-ben és 2012-ben, ami 2012 végére 40%-kal magasabb összeget jelentett 2011 januárjához képest. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy a cégek egyre tudatosabban kezelik megnövekedett kockázatukat, egyre több vevőt vonnak be a biztosítási fedezetbe. A tavalyi évben a legnagyobb arányt az élelmiszeripar képviselte: a biztosított kintlévőségek értékének ötödét adta a szektor, míg a teljes kintlévőség közel felét a kiskereskedelem, az autóipar, a vegyipar, a fémipar és természetesen az építőipar adta. Ha ágazatonként nézzük a fedezett kintlévőségek, vagyis a kitettség trendjeit, akkor azt látjuk, hogy gyakorlatilag nincs eltérés az ágazatok között, mindenhol növekszik a kockázat - tette hozzá Varga Gábor.

Mivel külső finanszírozás alig van, a vállalatok egyre jobban rá vannak utalva a kereskedelmi hitelezésre, azaz egymás finanszírozására. Ez a szállítói hitelek emelkedéséhez vezet, ami tovább növeli a kockázatokat. Mivel a szabályozói környezet is nagyon rövid időn belül jelentősen változott, szinte semmilyen ágazatról nem mondható el, hogy hagyományos keretek között vág neki az idei évnek. A megváltozott keretek, játékszabályok pedig tovább emelik a kiszámíthatatlanságot, és ez által a kockázatokat. A közeledő választások előtt várható állami osztogatás talán generálhat némi belső keresletnövekedést, de ez a makrogazdasági helyzet miatt jelent hatalmas kockázatot az egész országra és az árfolyamokra nézve. A feketegazdaság a magas adóterhek és a romló közhangulat miatt egyre csak bővül a jelenleg is nagyon magas szintről, ami pedig további látványos lebukásokhoz, cégek bezárásához, azon keresztül szállítók bedőléséhez és munkahelyek megszűnéséhez vezet - vonta le a következtetést Varga Gábor vezérigazgató.

Az általános tendenciákkal ellentétben azért vannak jól prosperáló cégek is a szektorban, amelyek a válságból megerősödve kerültek ki, sőt az Euler Hermes adatai is azt bizonyítják, hogy egyre proaktívabbak a vállalakozások, és a kockázatkezelés részeként bebiztosítják magukat az esetleges negatív események bekövetkezése ellen. Manapság egyre fontosabbá válik, hogy a cégek biztonságos kereskedésük érdekében átgondolt, professzionális segítséggel végrehajtott követelésmenedzsmentet végezzenek, a hitelbiztosítás pedig egyfajta védelmet nyújt a cégeknek.