1. A bankadó alapjából (módosított mérlegfőösszeg) a tavalyihoz képest levonásra kerülnek bizonyos tételek (döntően az EU-s leányvállalatok felé fennálló követelések), ezek azonban a bankok jó része esetében nem jelentenek számottevő változást az adófizetési kötelezettségben és a várható költségvetési bevételben sem. Ahol viszont könnyebbséget jelent (OTP, MKB), ott a kulcs növekedése ezt jórészt elviszi.
2. Az adó kulcsa a tavalyihoz hasonlóan sávos maradt, 50 milliárd forintos adóalapig 0,15%, efölött azonban a tavalyi 0,50%-ról 0,53%-ra nőtt az adó kulcsa. Ezt a változást vélhetően az indokolta, hogy a korábban várt 187 milliárd forinttal szemben 181,8 milliárd forint bevételt jelentett a pénzügyi szervezetek különadója a költségvetés számára.
3. A tavalyi két egyenlő részlettel (határidők: szeptember 30. és december 10.) szemben idén négy egyenlő részletben (határidők: a negyedévek utolsó hónapjának 10. napja) kell befizetniük a bankadót.
4. Egy 30%-os eredményarányos ún. hitelintézeti különadót is kivet az idei évtől az állam a bankokra, ez azonban nem lehet nagyobb az eddig érvényben lévő különadónál, és levonható is belőle. A hitelintézeti különadó ezért csak számviteli és jogi értelemben releváns, a különadófizetési kötelezettség összegére nincs hatása az egyes bankoknál. A banki különadóhoz hasonlóan levonható az adó összege a társasági adó alapjából.A Portfolio.hu felméréséből kiderül: a változások a legtöbb nagybank esetében néhány százmillió forintos növekményt okoznak az adófizetési kötelezettségben. A legtöbbet idén is az OTP fizeti, ám a nagybank kötelezettsége vélhetően nem nő számottevően (ezzel kapcsolatban pontos adatot még nem adott ki a bank), köszönhetően az adóalapban bekövetkezett változásnak. Tavaly a bankcsoport 36,1 milliárd forintos banki különadója mellett további 6,6 milliárd forintot fizetett be járadék formájában.
