EURHUF USDHUF BTCUSD BUX OTP MOL RICHTER MASTERPLAST MTELEKOM OPUS

Tartaléklángon a bankrendszer?

Portfolio

2011. április 06. 12:25

A 2009. évről szóló bankelemzésünkben egykor azt írtuk "A vártnál kedvezőbb teljesítmény ellenére még 2010-ben is lesz sok teendője a bankszektornak, többek között a meglévő problémás portfóliók kezelése és a hitelezés új alapokra helyezése." 2010 ténylegesen a meglévő problémás portfóliók aktív kezeléséről szólt - sokszor az üzleti tevékenység kárára is -, de a korábbi reményeinkkel ellentétben ez még 2011-re is tartogat jelentős feladatokat - írják elemzésükben Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ alelnöke és Kalfmann Petra, a Nemzetközi Bankárképző Központ igazgatója. A hitelezés új alapokra helyezése pedig szigorodó kockázati toleranciát, ezáltal csökkenő hitelezési aktivitást jelentett, különösen a vállalati szektorban. Mindezek már önmagukban is a jövedelmezőség csökkenését eredményezték volna, amit a bankadó csak tovább tetézett. Marsi Erika és Kalfmann Petra elemzését az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

1 2 3 ›

Összességében csökkenő aktivitás - eltérő intézményi tendenciák.

A teljes hitelintézeti szektor mérlegfőösszege forintban kifejezve 1,1%-kal csökkent egy év alatt. (Elemzésünkben hitelintézeti szektor alatt a hitelintézeteket és a bankfiókokat, míg bankszektor alatt az Rt formájú hitelintézeteket és a bankfiókokat értjük. A bankszektor adatai nem tartalmazzák az Exim, a KELER és az MFB adatait.) Amennyiben ezt a devizaárfolyam mozgások hatásával korrigáljuk, akkor a csökkenés egy év alatt 8,6%-os volt. Ugyanakkor azt, hogy reálértéken ténylegesen hogyan alakult a bankszektor aktivitása a tavalyi évben, csak egy további - a GDP-deflátorral történő - korrekció alapján kapjuk meg. Így számolva a hitelintézeti szektor aktivitása 2010-ben az előző évhez képest reálértéken 11%-kal csökkent, ami - különösen a gazdaság helyzetének enyhülő nehézségei között - egyértelműen olyan negatív fejlemény, amelynek hosszú távú, a gazdaság fejlődésére visszaható negatív hatásai lehetnek, amennyiben a feltételek nem változnak.

Az összesített aktivitáscsökkenés mögött az egyes intézménytípusok eltérő aktivitási tendenciát mutattak fel. A kereskedelmi bankok mérlegfőösszege - az árfolyamhatás figyelembe vételével - több mint 10%-kal csökkent, míg a bankfiókoké és a takarékszövetkezeteké 10, illetve 8%-kal emelkedett, bár ez utóbbi két intézménytípus részesedése a szektor mérlegfőösszegből csak 7 és 5,1%. A változó jelzáloghitelezési szabályok nyertesei a lakás-takarékpénztárak voltak, mérlegfőösszegük 17%-kal emelkedett.

A bankszektor szereplőinek sorrendjében csupán kisebb átrendeződések történtek. A piacvezető OTP Bank részesedése kisebb mértékben csökkent ugyan, de ez alapvetően nem a hazai hitelezési aktivitás csökkenésének, hanem az állami hitel visszafizetésének tulajdonítható. Ezután következik a piaci részesedését növelni tudó K&H Bank. 2009 során az MKB-t szorosan követte az Erste és a CIB; a helyzet a tavalyi évben annyiban változott, hogy az Erste átvette a vezetést az MKB-tól, míg a CIB jobban leszakadt a csoporttól, miközben a soron következő Raiffeisen tartotta piaci részesedését. Több öt százaléknál kisebb részesedésű bank, mint a BB, FHB Jelzálogbank és a bankfiókok növelni tudták piaci részesedésüket.