Hódít az új tőkeprogram: így kaphatnak újra lendületet a hazai vállalatok

Magyarországon ugyan nincs gazdasági válság, azonban tagadhatatlan, hogy a nemzetgazdaság teljesítménye elmarad a kívánatostól: az elmúlt néhány évre inkább a stagnálás jellemző, a külső konjunktúra gyenge, az exportpiacok nem növekednek dinamikusan, sőt. A magyar ipari teljesítmény szinte kivétel nélkül követi a német ipar kilengéseit, Európa legnagyobb gazdasága pedig komolyan megszenvedi a vámháború, az ázsiai konkurencia erősödése és az energiaárak növekedésének hatásait: 3 éve nem tud kilábalni a gazdasági gödörből. Leginkább az autóipar szenved, de a vegyipari üzemek is csak 72 százalékos kapacitáskihasználtsággal működtek a 2. negyedévben, ami 1991 óta a legalacsonyabb érték.

Ennek hatásai pedig elkerülhetetlenül begyűrűznek a hazai gazdaságba is,

ráadásul az autóipar versenyképességi problémái különösen érzékenyen érintik a magyar gazdaságot, amit emellett számos egyéb külső, kedvezőtlen tényező is sújt.

A kis- és középvállalkozások fejlesztési támogatása ebben a környezeteben a gazdaságélénkítés egyik fő feladata, mert az ebbe a kategóriába sorolható 900 ezer vállalkozás a magyar gazdaság motorját jelenti, 3,3 millió főt foglalkoztatnak és az éves nemzetgazdasági hozzáadott érték felét állítják elő. Ha a külső tényezők nem segítik a fejlődésüket, akkor azt belső ösztönzőkkel, programokkal kell támogatni.

Tőkehiányosak a magyar vállalkozások?

A vállalkozások alacsony mértékű tőkefinanszírozottsága nem magyar specifikum, európai szintű probléma: amíg az Egyesült Államokban átlagosan 50% feletti a vállalkozások tőke oldali finanszírozása – technológiai iparágakban akár 70-80% – addig Európában mindössze 10% körüli, Magyarországon még ennél is kisebb. Ezt a problémát azonosította több stratégiai jelentés – például a Letta- vagy a Draghi-jelentés – is, kiemelve, hogy az innovatív, gyorsan növekvő vállalatok támogatása csak erős, likvid tőkepiacok működése mellett hatékony, ezeket ugyanis a hagyományos bankrendszer nehezen tudja finanszírozni,

mert nincs elég fedezet, nincsenek megfelelő referenciák, túl intenzív a növekedés.

A tőkepiaci alapú pénzügyi rendszer jellemzően az angolszász országokra volt jellemző korábban, míg a kontinentális európai országokban a bankrendszer dominált, de azóta a két rendszer konvergálódott, egy nyugat-európai bank mérlegének jelentősebb hányadát ma már jellemzően tőkepiaci eszközök teszik ki,

nem döntően betéteket gyűjt és hitelez, mint ami például a magyar piacon jellemző.

Pedig a tőkefinanszírozás általános elfogadottságának növekedése számos gyakorlati előnnyel kecsegtethetne egy kis európai ország, mint Magyarország vállalatai számára:

• a tőkefinanszírozással a kisebb vállalatok erős banki függősége csökkenhet azzal, hogy alternatív forrásokhoz jutnak
• saját tőkéből, kevesebb kötöttség mellett valósíthatnak meg beruházásokat
• egyszerűbbé válhat a vállalatoknak új piacokra való belépése
• a startupok könnyebben találhatnak nemzetközi kockázati tőkéseket és más forrásokat
• bankhitelhez is könnyebben juthatnak, hiszen nagy eredménytartalékkal és saját tőkével a fedezeti mutatóik is erősebbek

A magyar vállalati szektorban - az európaihoz hasonlóan - jellemzően a banki hitelezés a forrásbevonás uralkodó formája, ugyanakkor az utóbbi években egyre több cégtulajdonos fedezte fel, hogy a tőke sem ördögtől való, főleg akkor, ha a befektető nem kizárólag a pénzügyi eredmény elérésében érdekelt, hanem gazdaságfejlesztési célja is van.

Ezt felismerve, a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) partnerségben, a Demján Sándor-program részeként meghirdette

a Demján Sándor Tőkeprogramot (DSTP), melynek célja éppen a hazai kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatása: a 100 milliárd forintos keretösszegű program 2025. március 9-től 2026. június 30-ig, vagy a forrás kimerüléséig tart.

Kik pályázhatnak a Demján Sándor Tőkeprogramra?

A programban olyan mikro-, kis- és középvállalkozások vehetnek részt, amelyek gazdálkodási formája Kft. vagy Zrt., legalább két teljes lezárt üzleti évvel rendelkeznek, minimum 2 főt foglalkoztatnak, és az utolsó két lezárt üzleti év nettó átlagárbevétele eléri a 300 millió forintot. Fontos feltétel még, hogy a vállalkozásnak nem lehet lejárt tartozása sem az adóhatóság, sem más hatóság, közigazgatási szerv vagy harmadik fél felé, kettős könyvvitelt kell vezetnie, és üzleti tervvel alátámasztott beruházási vagy befektetési céllal kell rendelkeznie.

A pályázók minimum 100 millió forint, maximum 200 millió forint közötti összegre pályázhatnak.

A tőkeprogram nem sablonmegoldás, hanem a vállalkozások saját stratégiájához igazítható forrás

„A Demján Sándor Tőkeprogram előnye, hogy a forrás nem sablonmegoldás, hanem a vállalkozások saját stratégiájához igazítható. Egyesek új piacokra lépnek vele, mások termelési kapacitást bővítenek, technológiát korszerűsítenek vagy zöld beruházásokat valósítanak meg. Van, aki új terméket vezet be, és olyan is, aki a működését teszi hatékonyabbá. Mi abban segítünk, hogy mindenki a saját üzleti jövőjére szabottan használhassa fel.” – mondta dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatója.

A kapott forrást számos célra fel lehet használni:

• gyártási és egyéb termelési kapacitás bővítésére,
• hatékonyságot és profitabilitást növelő beruházásokra,
• digitalizációs fejlesztésekre,
• zöld beruházásokra és energiahatékonysági fejlesztésekre,
• akvizíciókra,
• forgóeszközfinanszírozásra,
• tulajdonosi vagy vezetői kivásárlásokra.

Sőt, a tőkeprogram összege más hitelből megvalósuló fejlesztés önerejének biztosítására is felhasználható.

A program operatív végrehajtására az MKIK az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-t jelölte ki, amely a portfóliók menedzseléséért, a befektetési döntések meghozataláért és a tulajdonosi jogok képviseletéért felelős. Feladata, hogy a vállalkozások számára világossá tegye a tőkeprogram céljait, feltételeit, és aktívan segítse a cégek jelentkezését, felkészítését. 

Kiemelt szerep jut a területi kamaráknak is, amelyek részt vesznek a pályázatok értékelésében, és a sikeres elbírálást követően is támogatást nyújtanak a vállalkozások számára.

A pályázati folyamat egyszerű és átlátható: a Demján Sándor Tőkeprogram honlapján lehet regisztrálni, ezt követi egy előszűrés, az alapfeltételek ellenőrzésére, majd a kapcsolatfelvétel után pénzügyi előminősítés, ezt követően kell elkészíteni a pályázati dokumentációt, amiről a kamarai minősítés után döntés születik. A szerződéskötés után, a megfelelő igazolások és dokumentumok megküldése esetén az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. két részletben folyósítja az összeget. 

Hogyan működik?

A program különlegessége, hogy alárendelt kölcsöntőke formájában biztosít forrást, támogatott hozammal. A finanszírozási szerkezet 1% tőke formájában, ázsiós tőkeemelésen keresztül (maximum 2 millió Ft) történik, vagyis a vagyoni hozzájárulás egyik része a jegyzett tőkébe, a másik (általában a jelentősebb) része pedig tőketartalékba kerül, 99% -a pedig tulajdonosi (tagi) kölcsön formájában valósul meg. (Tagihitel, melyet az 1% tulajdonostól az MKIK Tőkealap-kezelőtől kap a vállalkozás)

A konstrukció számos előnnyel rendelkezik a hagyományos hitelekkel szemben:

• nem szükséges fedezet,
• nincs havi törlesztő,
• szabadabb a felhasználás,
• nem szükséges önerő,
• és mindössze 5% a hozamelvárás a piaci hitelkamatokkal vagy más tőkebefektetők által elvártakkal szemben

Mintaszámítás:
A tulajdonosi (tagi) kölcsönre számított kamat 5%, amely évente, a naptári év utolsó napján esedékes, tehát 100 milliós összegnél ez közel 5 millió Ft. A 200 milliós maximum összegnél ennek a duplája. A tőkére számolt elvárt hozam a visszavásárláskor kerül a vételárba beszámításra: a kölcsön futamideje 6 év, azaz a folyósítástól számítva a kölcsön tőkeösszegét és a tőkét 5% hozammal a 6 év után egyösszegben kell visszafizetni. Emellett bármikor lehetőség van a hitel előtörlesztésére és az Alap részesedésének visszavásárlására is.

A fejlesztés megvalósításának határideje a szerződés megkötésétől számított 12 hónap, amely indokolt esetben legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható.

„A DST célja nem csupán forrást biztosítani, hanem erősíteni a hazai vállalkozói kultúrát, növelni a magyar tulajdonú cégek tőkevonzó képességét és elősegíteni a technológiai megújulást" – mondta Szabados Richárd, Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára a program bejelentésekor.

Ha a pályázónak szakmai segítségre van szüksége a dokumentáció elkészítésében, igénybe veheti a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) által minősített tanácsadók támogatását.

Akár 150 óra tanácsadás is igényelhető, 50–80%-os támogatással.

Emellett a pályázó folyamatos operatív támogatást kap az MKIK Tőkealap-kezelő regionális képviselőjétől és a székhelye szerinti területi kamara munkatársaitól.

A cikk megjelenését a Demján Sándor Tőkeprogram támogatta.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images