Egekben a banki költségek - Adószedővé silányították a bankokat

A bankszektor és a hitelezés helyzetéről is szó lesz a Portfolio.hu csütörtökön megrendezésre kerülő Budapest Economic Forum konferenciáján. Még nem késő regisztrálnia!


Látványosan drágulnak a pénzügyi szolgáltatások

A múlt héten közzétett inflációs adatokban szembetűnő volt, hogy szeptemberben a pénzügyi szolgáltatások inflációja előző hónaphoz képest közel 14 százalékkal megugrott, ami az augusztusban 2 ezrelékről 3 ezrelékre (készpénzfelvétel esetén 3 ezrelékről 6 ezrelékre) megemelt tranzakciós illeték áthárításának következménye. Ugyanis a bankok a megemelt illetékre reagálva július eleje környékén hirdették meg az új díjtábláikat, amelyek 60 nap után lépnek életbe. De nem ez az első eset, hogy az egyébként amúgy is sok esetben veszteségesen működő bankok a kormány által rájuk helyezett terhet részben áthárítják.

2010 eleje óta 13,7 százalékkal emelkedett annak a kosárnak az ára, amely alapján a maginflációt számolják, ehhez képest a pénzügyi szolgáltatások jóval drasztikusabban, közel 70 százalékkal drágultak. Ez elsősorban a tranzakciós illeték év eleji bevezetésének, majd év közepi megemelésének következménye. Bár a bankadó és a végtörlesztés nem áll szoros összefüggésben a pénzügyi szolgáltatásokkal, mindkét intézkedést díjemelések követték.

Az MNB adatai szerint összességében 2010 óta 17 százalékkal, az idei második negyedévhez képest egy év alatt pedig közel 30 százalékkal nőtt a bankszektor pénzügyi szolgáltatásokból származó díj- és jutalékbevétele. Ebből azonban a legnagyobb növekedés éppen a pénzforgalmi szolgáltatásból és a kártyaüzletágból származó bevételeknél jelentkezett, mivel a tranzakciós illeték ezeket a szolgáltatásokat terheli a legnagyobb mértékben. Ezen időszak alatt nem következett be érdemi változás az ügyfelek számát, illetve a szolgáltatások minőségét vagy mennyiségét tekintve, vagyis vélhetően nem egy természetes folyamat részeként nőttek a díjszintek, hanem az illetékfizetési teher miatt. Ráadásul a rendelkezésre álló adatokban még nem látható a tranzakciós illeték megemlésének hatása.

A pénzforgalmi szolgáltatásoknál a leglátványosabb a növekedés, ezen a soron 3 év alatt 43 százalékkal, 2012 második negyedéve óta pedig 42,5 százalékkal nőtt a bankok bevétele. Ugyanakkor a kártyaüzletágból származó bevételek is nagymértékben, 3 év alatt 26, 2012 második negyedéve óta 26 százalékkal emelkedtek.

Eddig 96 milliárd forintnyi tranzakciós illeték folyt be a költségvetésbe a legfrissebb adatok alapján, ami a tervben időarányosan szereplő 191 milliárd forinttól lényegesen elmarad. Mint ismeretes ezt a kormány az első négy hónapja után befolyt tranzakciós illeték
összegének 208 százalékára rúgó különadóval részben pótolja, ezt az általunk 75 milliárd forintra rúgó összeget 4 részletben kell megfizetniük.

Az átutalásokon alig látszik az illeték hatása

A jegybank legfrissebb adatai szerint a pénzintézetek (lakossági és vállalati) ügyfelei összességében alig változtattak tranzaktálási szokásaikon. A forint átutalások értéke (+2%) és darabszáma (+2,6%) kis mértékben nőtt 2013 második negyedévében az egy évvel korábbihoz képest.

A deviza-átutalásoknál viszont valamelyest érződik az illeték hatása, a jegybank és a bankok várakozása is az volt, hogy a könnyebben mozgatható deviza-tranzakciók költözhetnek inkább külföldre az intézkedés következményeképpen. A deviza-átutalások értéke valamivel több mint 6 százalékkal esett vissza az idei második negyedévre az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanakkor a tranzakciók darabszáma ezen időszak alatt 4,5 százalékkal nőtt.

A munkavállalók zsebbe kérik a fizetésüket

A bankolás drágulásának következményeképpen a munkavállalók egyre többen kérik a fizetésüket készpénzben. Erre a jog szerint van lehetőségük, de a cégek számára ez jelentős többletterhet jelent. Megoldást jelenthet, hogy a munkáltató, legalább átmeneti időre, megtéríti a banki költségeket, de ezt csak adókötelesen teheti meg.

A borítékokban lapuló bankjegyekkel való fizetés a szürkegazdaságot támogatja. A készpénzes fizetések a kártyás vásárlásoknál, átutalásoknál jóval kevésbé követhetőek, ellenőrizhetőek. Ráadásul a jegybank becslése szerint a készpénzhasználat össztársadalmi szinten 100 milliárd forintos költséget jelent évente. Ez a költség elsősorban a bankjegyek előállításából, szállításából származik, ehhez adódik hozzá például az áfabevételek eltitkolásából fakadó nehezen becsülhető költségvetési bevételkiesés.

További drágulás várható

A fentiekből is látszik, az adó- és illetékterhek legalábbis egy jelentős részét a lakosság és a vállalkozások fizetik meg. A havi kétszeri, 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvételről szóló javaslatot már a héten beadhatja a kormány a parlamentnek. Arról egyelőre nem tudni, hogy az így elmaradó banki bevételt az állam, vagy a bankok fizetik-e meg, de valószínű, hogy a pénzintézetekre hárul a becsléseink szerint közel 40 milliárd forintos teher (ez az összeg csak a tranzakciós adó át nem háríthatóságból fakad, ehhez jön hozzá a bankok által "saját jogon" szedett díjak kiesése).

Ahogyan arról Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese egy másfél héttel ezelőtti interjúban is beszélt, az ingyenes készpénzfelvétel miatt kieső banki bevételeket máshol kell megfizetniük az ügyfeleknek. Vagyis arra lehet számítani, hogy az intézkedés nyomán a bankolás tovább drágul majd.

A bankszektor és a hitelezés helyzetéről is szó lesz a Portfolio.hu csütörtökön megrendezésre kerülő Budapest Economic Forum konferenciáján. Még nem késő regisztrálnia!

• Címkék:
• bankok,
• bankolás,
• tranzakciós illeték,
• pénzügy,
• áthárítás