Lakások és lakáshitelek: nincs sok hátra, hamarosan itt a csúcs

A jelzáloghitelezésről szóló szekciót Felfalusi Péter moderálta. Az Intrum Zrt. vezérigazgatója felvezetőjében elmondta: cégük lakossági fedezetlen és fedezetes követeléseket is vásárol. Egy spanyolországi tanulmányúton érdekes tapasztalatokra tettek szert az értékbecslés ottani feltételeiről: a hirdetésekben fent van a pontos cím (míg Magyarországon csak az utcanév), pontosan kiderül belőlük, hogy magánszemély vagy valamilyen intézményi szereplő az eladó, rengeteg adat elérhető akár egy 500 méteres körzeten belül is, ráadásul a spanyol ingatlanpiac az egyes területeken sokkal homogénebb a magyarnál. E különbségek jelentős előnyt jelentenek az egyébként fejlődő magyar értékbecslési gyakorlathoz képest.

Milyen volument várhatunk a lakáshitelpiacon?

Ralf Cymanek (Raiffeisen) idén 30%-os bővülést vár a lakáshitelek új kihelyezéseiben, a következő években valahol 900-950 milliárd forint körül tetőzhetnek az új kihelyezések, a következő években igen magas aktivitás mellett. Rajna Gábor (K&H) szerint 20%-kal emelkedhetnek (750-800 milliárdra) az új szerződéskötések, évi mintegy 50 milliárddal kisebb folyósítás mellett. Szerinte nem kizárt, hogy teljesül az MNB friss jövőképe a lakáshitelezésben, ehhez azonban 4%-os gazdasági növekedés kell. Florova Anna (OTP) szerint idén mintegy 800 milliárdos lesz az új lakáshitelek piaca, változatlan gazdasági körülmények mellett 2-3 évig nőhetnek még a volumenek. Bánfalvi László (OCHC) elmondta: 15-20%-os idei növekedést számoltak év elején a hazai lakáshitelek új kihelyezéseiben, és nagyjából három évig még növekedhet a piac. A válság előtt főleg azok vettek fel hitelt, akik rá voltak szorulva a hitelfelvételre, most viszont már egy szélesebb réteg teszi ezt. A 40 millió fölötti ingatlanok esetében a vevők közel 90%-a készpénzes, és az Otthon Centrumnál is mindössze 20% körül van a hitellel vásárolt ingatlanok aránya.

Mit lehet tenni a kamatkockázatok enyhítése érdekében?

Rajna Gábor (K&H) szerint van egy ügyfélkör, amely csak azért választja a rövid kamatperiódust, mert a magasabb törlesztőrészletet már nem tudná vállalni, itt van a legnagyobb veszély. A negatív meglepetéseket teljesen csak a futamidő egészére fixált hitelekkel lehet elkerülni. Ralf Cymanek (Raiffeisen) szerint más az ügyfelek tudatossága, amikor bemennek a bankfiókba, és más, amikor kijönnek onnan. A 10 éven túli kamatperiódusú hitelek drágák lennének a tőkepiacok jellemzői miatt. Florova Anna (OTP) szerint viszont a viszonylag olcsó fix kamatozású, 10-20 éves kamatperiódusú hitelek bevezetésével tesznek a kamatkockázatok kivédése érdekében. Bánfalvi László (OCHC) szerint minden ügyfél más, ezért személyre szabott információt kell nekik adni erről is. A panelbeszélgetés résztvevői és a közönség 69%-a szerint egyébként megfelelő a jelenlegi adósságfék szabályozás, nincs szükség le lazításra, se szigorításra. Az ügyfelek döntő többsége nem használja ki a jelenlegi maximum kereteket. A hitelközvetítők 2%-os jutalékkorlátja Rajna Gábor (K&H) szerint differenciálható lehetne (pl. kockázatok alapján), Florova Anna (OTP) szerint azonban megfelelő a jelenlegi szabályozás. Bánfalvi László (OCHC) szerint az ügyfelek jelentős része inkább veszít, mint nyer a merev jutalékkorláttal.

Mi kell az end-to-end digitalizációhoz a jelzáloghitelezésben?

Rajna Gábor (K&H) nem ez a kérdés, hanem az, hogy mi automatizálható. Szerinte többek között a NAV- és tb-adatbázisba való banki hozzáférés és a videóhívás mint távoli azonosítási feltételtől (ami más országokban nem jellemző) való eltekintés nagy előrelépést jelentene. Ralf Cymanek (Raiffeisen) szerint az emberek egy része visszariad a nagy automatizáltságtól, és a személyes kapcsolatokat preferálja. Florova Anna (OTP) szerint az ügyfelek nagyon szeretik end-to-end személyi kölcsön rendszüket, ugyanakkor ez egy az egyben nem ültethető át a jelzáloghitelezésbe. Bánfalvi László (OCHC) szerint is szükségük van az ügyfeleknek szamárvezetőkre.

Statisztikai alapon automatizálható az értékbecslés?

"Mikor lesz értékbecslő automata a lakáspiaci adatözönből?" címmel tartotta előadását Horváth Áron, az Eltinga kutatóközpont vezetője. 2013 vége óta közel 60%-ot drágultak átlagosan a lakások Magyarországon, de a különböző elemzési eszközök alapján a reálgazdaságilag indokolt egyensúlyi szinthez képest országosan még nem túlfűtött a lakáspiac, csak Budapesten emelkedett az egyensúlyi szint fölé. Nagyjából hétéves ciklusok érvényesek a lakáspiacon, ennek a vége felé közelítünk, ez alapján 1-2 év van már csak hátra a tetőzésig. Nagy a divergencia: ahol eleve magasak az árak, ott jobban növekednek, ahol viszont alacsonyak, ott alig. A sok lakáspiaci adat az üzleti innovációknak is megnyitotta az utat, az árverseny mellett a szolgáltatási innovációban is egyre erősebb lesz a verseny. Hogy mennyire automatizálható statisztikai alapon az értékbecslés, azzal kapcsolatban kissé szkeptikusak voltak a hitelszakértők: minél homogénebb egy helyi lakáspiac, és minél kevesebb a tranzakciószám, annál nagyobb nehézségekbe ütközik ez.

• Címkék:
• raiffeisen,
• hitel,
• finanszírozás,
• ingatlan,
• lakáshitel,
• felfalusi péter,
• intrum,
• k&h,
• rajna gábor,
• hitelezés,
• otp