A Gránit Bank 2010 májusában kezdte üzleti tevékenységét, akkor alig több, mint 7 milliárd forintos mérlegfőösszeggel alapította meg Demján Sándor. A tavalyi év végén a bank mérlegfőösszege már közel 400 milliárd forint volt, 2020 első félévében a mérlegfőösszeg meghaladta a 420 milliárd forintot, november végén pedig már az 500 milliárdot. A múlt évet közel 1,5 milliárd forint adózás előtti eredménnyel zárta a bank, miközben folyamatosan növelte lakossági és vállalati ügyfelei számát, betéti- és hitelállományát.
„Természetesen alapvető célunk volt, hogy megkülönböztessük magunkat a piac többi szereplőjétől, és 2010-ben, a bankszektor helyzetét értékelve láttuk, hogy másképpen kell felépíteni a bankot, mint azt korábban tették, és mivel magánbefektetők voltunk, a megtérülés sem volt mellékes” – mondta Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, többségi tulajdonosa. A részvényesek ezért már induláskor egy olyan innovatív üzleti modellben gondolkodtak, amellyel a magyar piacon új fogyasztói igényeket teremtve, növekvő üzleti potenciált lehet kiaknázni, és ezzel minél hamarabb nyereségtermelő pályára állítani a bankot.
A 2010-es évektől a netbanki szolgáltatások már elkezdték átalakítani az emberek bankolási szokásait, az internetpenetráció gyorsan fejlődött, és egyre jelentősebb arányt képviselt egy olyan fogyasztói réteg, amely fogékony volt a digitális megoldásokra és egyszerűen, kényelmesen, gyorsan, ugyanakkor nem extra költségekkel szeretett volna pénzügyi szolgáltatást igénybe venni. A nagyvállalati ügyfelek és a kkv szektor középvállalati szegmense mellett tudatosan a lakossági szegmensre is épített a bank, stratégiai célként megjelölve a diverzifikált betétállomány kiépítésének szükségességét.
„A 2008 utáni válság azt eléggé egyértelműen megmutatta, hogy azok a bankok lettek leginkább válságállóak, amelyek diverzifikált forrásstruktúrával, döntően lakossági betétekkel rendelkeztek és nem kötvényekből, nagyvállalati betétekből finanszírozták magukat” – tette hozzá az elnök-vezérigazgató.
A digitális alapú üzleti modell eltérő és újszerű működési megoldásokat eredményezett a banknál, kezdetben fiókot sem nyitottak, ügynökhálózatokkal dolgoztak, és létrehoztak olyan netbanki megoldásokat, amelyeknél az ügyfélkiszolgálás folyamatát teljesen digitális alapokra helyezték.Elindult a VideóBank is, és a Gránit Bank lett az első magyar pénzintézet, ahol fizikai jelenlét nélkül lehetett számlát nyitni. Az akkori jogszabályi háttér miatt a kezdeti folyamatban a számlát nyitó ügyfél azonnal kapott egy, az átutalások fogadására képes bankszámlát, azonban a számláról utalást indítani csak azután lehetett, miután megtörtént a személyes ügyfélazonosítás. Ez természetesen ma már évek óta egy, a VideóBankon percek alatt elintézhető folyamat.
„A kezdetektől tudtuk, hogy a vállalati hitelezés mellett szükséges a lakossági üzletág kiépítése ahhoz, hogy a diverzifikált betétszerkezet mellett megteremtsük azt az ügyfélbázist, amelyre alapozva a későbbiekben egyéb termékek keresztértékesítésével is elindulhatunk. A 2010 előtti devizaalapú hitelezés és a gazdasági visszaesés nagyon sok vállalkozásnak jelentett nehézséget, és azok számára, akik sikerrel küzdöttek meg a válságos időszakkal, különösen fontos volt a partnerség, a bizalom és a gyors döntéshozatal. Erre alapozva és ezeket a képességeket biztosítva fókuszáltunk elsősorban a kkv szektor középvállalati szegmensére”– mondta Hegedüs Éva.
Ezzel a modellel a Gránit Bank már a negyedik évtől nyereséget tudott termelni, ami egy zöldmezős banknál ritkaságnak számít.
Hegedüs Éva szerint a nemzetközi térben újonnan létrejött challenger bankok inkább a pénzforgalmi szolgáltatásokra és/vagy kifejezetten standardizált hitelezésre koncentrálnak, vagyis kevés az olyan pénzintézet a globális piacon is, amely a Gránit Bankhoz hasonló üzleti modellben működik.
A Gránit Bank ma több, mint 70 ezer számlát kezel, a növekedés dinamikus, éves átlagban több mint 50 százalékos a mérlegfőösszeg növekedése az elmúlt 10 évben. A vállalati hitelezésben 2,5 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a bank, ami a magyar piacon már figyelemreméltó nagyságnak számít, tekintettel arra, hogy a vállalati hitelezésben élen járó bankok sem rendelkeznek 13-14 százaléknál nagyobb részaránnyal.
„Azt tapasztaljuk, hogy van egy, a digitális megoldásokra fogékony lakossági ügyfélkör, amelynek aránya folyamatosan növekszik, akik egyszerűen, kényelmesen szeretnének bankolni, és szimpatikus számukra az évente új innovációkkal megjelenő Gránit Bank. Lakossági ügyfeleink jelentős része nem csak tranzaktáló bankként használ minket, mint az néhány fintech cég esetén megfigyelhető, hanem a rendszeres jövedelmük is a bankhoz érkezik és a megtakarításaikat is a Gránit Banknál helyezik el” – véli Hegedüs Éva, aki szerint az utóbbi hónapok vírushelyzete csak megerősítette az ügyfelek bizalmát a pénzintézet iránt.
A banknál jellemzően több, mint 500 lakossági számlanyitás történik havonta, ami márciusban 800-ra emelkedett, ennek 90 százalékát videóbankon keresztül bonyolították.
Hegedüs Éva kiemelte, a digitális üzleti modell jelentős költségelőnyt is biztosít a hagyományos bankokhoz képest: a Gránit Banknál a működési költségek aránya a mérlegfőösszeghez viszonyítva 0,9 százalék, amely jelentős hatékonysági előnyt jelent a bankrendszer 2,3 százalékos átlagához képest.
A hatékony működés mellett a bank kiemelt hangsúlyt helyez a vállalati ügyfélkiszolgálásra, a vállalati eszközkihelyezés nagysága meghaladja a 200 milliárd forintot. Az MNB NHP Hajrá Hitelprogramjának indulását követő negyedévben a Gránit Bank helyezett ki a legnagyobb volumenben NHP Hajrá hitelt, amelyért az MNB Kiválósági Díjjal jutalmazta a bankot. A vállalati hitelezés terén a bank konzervatív kockázatkezelési standardokat alkalmaz, amelynek köszönhetően a hitelportfólió minősége kiváló (az NPL arány 0,1 %).
Hegedüs Éva szerint ma már minden banknál alapvetés, hogy mobiltelefonos applikációval rendelkezzen, és az ügyfeleik digitális megoldások használatával tudják intézni pénzügyeiket. A piacon ma hasonló szlogeneket látnak, mint amelyekkel tíz éve a Gránit Bankot kezdték reklámozni, de ezt akkor még a szakma egy része megmosolyogta. Az elnök-vezérigazgató ugyanakkor azt is elismeri, hogy egy építkező bank az induláskor sokkal bátrabban tud újítani, mert a nagyobb pénzintézetek már rendelkeznek egy kialakult üzleti és működési struktúrával, fiókhálózattal, ami megnehezíti az üzleti modellváltást.
Hozzátette: nem kérdés, hogy a digitális platformok jelentik a jövőt, és előbb-utóbb minden bank ebbe az irányba fog továbblépni.
A cikk eredetije a Budapesti Értéktőzsde kiadványában, a BÉT50-ben jelent meg. A BÉT50 médiatámogatója a Portfolio Csoport.
Címlapkép: BÉT50
