Magyarok százezrei vannak a milliomosklubban, ahova 400 ezres fizetéssel te is bekerülhetsz

A Portfolio prémium banki piacra kiterjedő, féléves gyakoriságú felmérésének célja, hogy a hazai nagybankokat és prémium szolgáltatókat megszólaltatva bemutassa az egyik legdinamikusabb növekedést mutató lakossági szegmens fontosabb jellemzőit. Az idei féléves felmérésünkben a hazai prémium szolgáltatók döntő többsége képviseltette magát, cikkünkben csak azok a szolgáltatók vannak név szerint feltüntetve, amelyek az ügyfélszámlák számáról és/vagy a kezelt vagyonról adatokat szolgáltattak.

Private Investor Day 2021

Van némi megtakarításod, de nem tudod, mibe érdemes fektetni? Akkor jelentkezz a Portfolio február 24-ei online rendezvényére, ahol piaci szakemberek adnak ötleteket! Részletek itt:

Információ és jelentkezés

4000 milliárd felett a prémium banki vagyon

Egyre több pénzt kezelnek a hazai prémium banki szolgáltatók, az adatokat közlő intézmények december végén 4231 milliárd forintot kezeltek, ami tavaly június végéhez képest több mint 30%-os bővülés, egy év alatt pedig több mint 37%. 

Mindez azt is mutatja, hogy a privátbanki vagyonhoz hasonlóan a prémium banki is ütésállónak bizonyult a koronavírus-válsággal szemben, sőt, még talán jobban is. A fél év alatti ezermilliárd forintos bővülés oka azonban inkább abban keresendő, hogy a mostani felmérésünkhöz további szolgáltatók is közöltek vagyonadatot.

a prémium banki szegmensben rejlő üzleti potenciált mutatja, hogy a 4200 milliárd feletti kezelt vagyon egyre közelít a privátbanki szegmens 6500 milliárdjához.

Az adatokat szolgáltatók közül

• továbbra is az OTP kezeli a legnagyobb prémium vagyont 1150 milliárd forinttal, ami több mint 17%-os féléves és 22% feletti bővülés egy év alatt,
• ezt követi nem sokkal lemaradva a második helyen az Erste, ahol a prémium és a World szegmensben összesen közel 1100 milliárdot kezeltek december végén, ami féléves szinten közel 13%-os, éves viszonylatban több mint 22%-os vagyongyarapodás,
• a harmadik helyre pedig a Raiffeisen került 636 milliárddal, ahol 8%-os féléves, és több mint 17%-os éves vagyonnövekedést láthatunk.

A legnagyobb éves vagyonnövekedést az alacsony bázisnak is köszönhetően az SPB mutatta fel közel 32%-kal, itt 7 milliárdról 9,3 milliárdra ugrott a kezelt vagyon tavaly. Az SPB-t követően a Budapest több Bank mint 30%-os és az Erste több mint 22%-os vagyonbővülése volt a második  és harmadik legnagyobb a sorban (az OTP esetében is 22% feletti vagyonnövekedés volt).

A megugró kezelt vagyonnal párhuzamosan az egy ügyfélszámlára jutó átlagvagyon is nőtt, meghaladva a 10 millió forintot. A képet ugyanakkor torzítja, hogy a K&H a vagyonra vonatkozóan nem közöl adatot, az ügyfélszámlák kapcsán pedig a szolgáltató esetében becsléssel élünk.

További érdekesség, hogy ehhez képest egy átlagos privátbanki számlán 144 millió forint van, és abban a szegmensben ez a szám évről évre nő, tehát jól látszik, hogy a privátbanki szegmensben a vagyonnövekedés üteme sokkal gyorsabb, mint az ügyfélszámlák bővülése, ezzel szemben a prémium banki szolgáltatóknál az ügyfélszámlák bővülése egyelőre többnyire lépést tud tartani a vagyonnövekedéssel.

400 ezer feletti prémium ügyfélszámla

December végén az adatot közlő prémium szolgáltatók összesen közel 402 ezer ügyfélszámlát kezeltek, tehát több mint 18%-os féléves és több mint 22%-os éves bővülés volt. Ahogy a vagyonnál, úgy az ügyfélszámláknál is megdobta a számokat, hogy a tavalyi második félévre az MKB és a Takarék is közölt adatokat (a K&H esetében 2,5%-os féléves növekedéssel kalkuláltunk).

Új szolgáltatók ide vagy oda, az adatok azt mutatják, hogy a koronavírus-válság nem volt látható hatással a szektorszintű ügyfélszerzésre, egyedül a Budapest Banknál látható kisebb visszaesés az ügyfélszámlák számában, a többi szolgáltató viszont nagyot ment tavaly.

Közülük is kiemelkedik

• az SPB, ahol egy év alatt közel 56%-kal 700 közelébe nőtt az ügyfélszámlák száma (az alacsony bázis okozza a jelentős ugrást),
• a Diófa, ahol közel 19%-kal 247 közelébe nőtt a prémium ügyfélszámlák száma (szintén alacsony bázis),
• és a Raiffeisen is, ahol közel 14%-kal 53 ezer fölé nőtt a számlaszám.

Az adatokat közlő szolgáltatók között ügyfélszámlákat tekintve OTP, K&H és az Erste az első három sorrendje (a K&H-nál becslést alkalmaztunk).

Már havi 400 ezres fizetéstől prémium ügyfél lehetsz

A prémium szolgáltatók adatközlése alapján 5-30 millió forintos megtakarítás vagy havi szinten 400 ezer- egymillió forintos jóváírás kell ahhoz, hogy valaki prémium ügyfél lehessen.

Tavaly csak a Budapest Bank limitjénél történt változás, a szolgáltató a korábbi 5 milliós limitet 8 millióra emelte. Az OTP-nél már 2019-ben életbe lépett az új limit, ezzel eltörölve a korábbi megbontásokat.

Új a szolgáltatók listáján az MKB és a Takarék a felmérésünkben, az MKB esetében 10 millió forintos megtakarítás vagy havi szinten 600 ezer forintos jóváírás szükséges a prémium ügyféllé váláshoz, a Takaréknál pedig ugyanezek a számok 5 millió és 400 ezer forint.

Egyes prémium banki limitek egy-két esetben elérik a privátbanki szolgáltatók által alkalmazott belépési küszöböket (a Takarékbanknál és a Generalinál például már 30 millióval, privátbanki ügyféllé lehet válni), igaz, 50 millió forint alatti limittel egyre kevesebb privátbanki szolgáltató rendelkezik a piacon, sőt, egyre inkább terjed a legalább 100 milliós belépési küszöb.

Egyre több a vidéki ügyfél

Jelentősen nőtt a vidékiek túlsúlya a prémium banki ügyfelek körében a szolgáltatók tavalyi második félévre vonatkozó adatközlése szerint. Jelenleg a vidéki ügyfelek adják a prémium ügyfélbázis 56%-át, a fennmaradó 44%-ot pedig a fővárosiak (ez az arány tavaly négy százalékpontot változott a vidékiek javára).

A készpénz volt az úr tavaly

December végére a prémium banki ügyfélportfóliók több mint 35%-át tette ki a készpénz és bankbetét, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a pénz harmada szinte semmit sem hoz a konyhára. Ebben nyilván szerepet játszott a koronavírus-válsággal kapcsolatos bizonytalanság is, sokan inkább a kivárás mellett dönthettek.

Mindeközben tovább csökkent a befektetési alapokban lévő pénz, a 2019 december végi 35,5%-ról 32,3%-ra, a kötvények részaránya is 13% alá csökkent. A részvények azonban jelentősen megugrottak az átlagportfólión belül, az egy évvel korábbi 7,3%-ról közel 12%-ra, amiből arra lehet következtetni, hogy a prémium banki ügyfelek válságra adott válasza kettős volt: amellett, hogy megugrott a készpénztartás, többen láttak jó beszállási pontot a kockázatos eszközökben is.

Optimista a szektor

Megkérdeztük a prémium szolgáltatókat arról is, hogy a saját, illetve a piaci vagyont tekintve milyen növekedésre számítanak 1 és 3 éves időtávon. A vélemények a saját és a piaci vagyon tekintetében is megoszlanak: egyéves időtávon 8% vagy a feletti növekedést várnak a szolgáltatók saját vagyon tekintetében, de bizakodó a szakma a piaci vagyon növekedésével is, amelytől a többség 4-12% közötti bővülésre számít.

Hároméves időtávon nagyobb a szórás, a válaszok szerint a piaci vagyon valahol a 0 és 12% közötti igen széles sávban fog bővülni, míg a saját vagyon növekedése kapcsán szinte mindegyik forgatókönyv felmerült, de a 8% feletti bővülési lehetőség tűnik uralkodóbb nézetnek.

A prémium szektorra leselkedő kockázatok közül a lakosság és a vállalatok jövedelmi helyzetétől tartanak leginkább a szolgáltatók, de nem sokkal marad el a sorban a pénz- és tőkepiaci környezet sem. A harmadik legnagyobb kockázatként a magyar gazdaság általános helyzetét azonosították a válaszadók, ami nem meglepő a koronavírus árnyékában.

A Portfolio kérdésére a szolgáltatók kifejtették, hogy

• A jelenlegi vírushelyzet átalakíthatja a lakossági jövedelmi helyzetét, melyben a vagyonfelhalmozás helyett a vagyon felélése történhet. Ennek kapcsán még kiemelik, hogy számos vállalkozás, így azok vezetői is nehéz helyzetbe kerültek a pandémia alatt, emellett a nagy piaci mozgások is befolyásolták az ügyfelek portfólióit.
• A vírushelyzetből adódóan folytatódhat a volatilitás a pénz- és tőkepiacokon. Ez a helyzet bizonyosan hatással lesz a befektetési kedvre, a portfólió kialakításokra és a kockázat vállalásra vagy kerülésre.
• Kockázatként emelték még ki a pandémia által okozott gazdasági károk és transzformáció hatásait, a jövedelemeloszlás koncentrálódásának felgyorsulását.

Címlapkép: Getty Images