
Nem tapossák egymás nyakát a vevők Európában a bankfelvásárlások és fúziók piacán. A felpörgő infláció hírére a bankok árfolyama ugyan átmenetileg megugrott a tőzsdéken, de a tőzsdei kapitalizációjuk a legtöbb helyen még mindig messze elmarad a saját tőkéjüktől. Ez mindig azt mutatja, hogy a jövőben várható nyereségük nem biztosít elegendő megtérülést a bennük rejlő kockázatokhoz, és főképp nem a piaci kamatkörnyezethez képest.
A nemzetközi gazdaság helyzete ugyanakkor nagy általánosságokban épp inkább kedvez a felvásárlásoknak és fúzióknak. A jegybankok kiugró mérlegfőösszege és az élénkítő költségvetési politikák miatt ugyanis soha nem látott mennyiségű pénz keresi a jobb hozamokat és a kockázatmentes hozamoknál (azaz 1-2 százaléknál) magasabb megtérülést. E mellett a járvány és lezárások egyes vállalatokat relatíve előnyös, másokat hátrányos pozícióba hozott és ilyenkor a megnő a szerencsésebbek étvágya a meggyengült versenytársak iránt.
Más területeken ezek a hatások jól tetten érhetők: 2021 első negyedévében a teljes globális felvásárlási piac 1200 milliárd dollár körül mozgott, ami nemcsak a gyenge bázishoz, azaz a tavalyi COVID sújtotta első negyedévhez képest jó eredmény, de 2019 első negyedévéhez képest is növekedés. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy a lezárások után sok olyan tranzakciót újítottak fel a felek, amelyeket éppen a nagyfokú bizonytalanság akasztott meg, de minden bizonnyal szerepet játszik benne az is, hogy a következő néhány évre jók a konjunkturális kilátások.
Kevésbé érvényesül azonban ez a hatás a bankok határokon átnyúló tranzakciós piacán.
A jelenség nem mai, és nem COVID- specifikus. Az európai nagybankok között lényegében 2008 óta nem látunk nagy - határokon átívelő - felvásárlásokat és fúziókat. Ez részben annak számlájára írható, hogy kiderült, a szektor mennyire kitett a dekonjunktúrának és az emiatt romló hitelportfólióknak, és milyen hosszú ideig tart, amíg a bankok feldolgozzák a veszteségeket és megszabadulnak az értéküket vesztett fedezetektől.
Ennél azonban fontosabb okok is meghúzódnak a háttérben. A korábbi felvásárlásokról ugyanis kiderült, hogy az ilyen tranzakciók legfőbb vonzereje, a szinergiák kiaknázása, vagyis megtakarítás nem, vagy csak részben érvényesíthető. A vevők nem tudtak komoly megtakarításokat elérni, mivel ők maguk nem voltak kellő súllyal jelen a célpiacon, a szinergiák viszont csak ott aknázhatók ki igazán, ahol a két bank fiókhálózata részben átfedésben van, a határokon árnyúló összeolvadásokban pedig ilyesmi ritkán adódik.
De rontja a több államot érintő tranzakciók esélyeit az is, hogy a szabályozói környezetnek való megfelelés országonként eltérő (még Európán belül is) követelményeket támaszt a pénzintézetekkel szemben, és egyre nagyobb költségtételt képvisel a bankok mérlegében. További nehézségeket okoz pl. a banki IT-rendszerek összehangolása, ami ilyenkor kötelező feladat, de roppant költségigényes és kockázatos – ez is visszatartó erő, ha egy bank egy külföldi célpont megszerzésével akar betörni egy másik, nagy európai piacra.
Az okok egy része azonban még ennél is messzebbről eredeztethető. Az egész világot behálózó óriásbankok – mint a Citibank, a HSBC, vagy a Deutsche Bank, amelyek a 80-as, 90-es években lázas terjeszkedésbe kezdtek a globalizálódó világban, a 2000-es években számos kisebb piacon feladták pozícióikat. Ekkorra vált egyértelművé, hogy a nem stratégiai piacokon történő jelenlét költséges, de az egész operációhoz képest marginális haszonnal kecsegtet, és ugyanez igaz azokra a leánybankokra is, amelyek ugyan nagyobb piacokon működnek, de nem tudnak komoly piaci részesedést elérni.
Válogatóssá teszi a vevőket továbbá az is, hogy a konjunkturális helyzet ugyan javul, de a közép és hosszabb távú kilátások korántsem egyértelműek.
A bankok nyereségtermelő képessége az infláció miatt növekvő marzsokkal feltehetőleg erősödik, de az emelkedő kamatok növelik a hitelezettek törlesztési kötelezettségét is, azt pedig a bankok 2008 után alaposan megtanulták, hogy az ilyesmi nem tesz jót a hitelportfóliók minőségének. Más kérdés lenne, ha egyértelművé válna, hogy egy viszonylag magas, 3-4 százalék körüli inflációs szint stabilizálódna, és tartós konjunktúrával párosulna, az ugyanis a bankok ideális működési terepe lenne: a marzsok szélesednének, de a cégeket nem fenyegetné a fizetésképtelenség. Ha ez bekövetkezik, a piaci árazások ismét megközelíthetik, sőt meghaladhatják a saját tőke értékét.
Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy az alszegmensekben, pl. a privátbanki szolgáltatások piacán, a fizetési szolgáltatóknál vagy éppen a nemteljesítő portfóliók terén folyamatosan zajlanak a tisztes méretű nemzetközi adás-vételi ügyletek.
Ez a folyamat Közép-Kelet-Európában le is zajlott. Azok a bankok, amelyek a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején divatból jöttek a térségbe, de nem értek el megfelelő üzemméretet eladták a bankjaikat. A vevők olyan pénzintézetek voltak, amelyek mély gyökereket eresztettek a régióban, mint pl. az OTP, a KBC, vagy az osztrák és észak-olasz kereskedelmi bankok. Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban - és a legutóbbi OTP felvásárlás óta - Szlovéniában ezután nemigen maradt olyan piaci részesedését tekintve TOP5-be tartozó bank, ami eladó lenne.
Magyarországon csaknem pontosan ugyanez történt. A globális csoportok, és azok a nemzetközi szereplők, akik nem tudtak megfelelő üzemméretig eljutni már kivonultak vagy kivonulóban vannak. A Takarékbank, Budapest Bank, MKB hármas fúzióval hamarosan létrejöhet az OTP mögött a második legnagyobb hazai bank, amely azonban régiós szinten nem szereplő. A vetélytársak a régióban erős osztrák, olasz és belga bankcsoportokhoz köthetők. Ők tartós jelenlétre rendezkedtek be, így a hazai legnagyobb bankok körében további tulajdonosváltások a közeljövőben nem várhatók, de a kisebb pénzintézeteknél lehetnek még átrendeződések.
A szerző a KPMG szenior igazgatója.
Címlapkép: Getty Images.
Orbán Viktor a kórházi WC-papírral kapcsolatban hozott határozatot
Megjelent a Magyar Közlönyben.
Robbantásos merényletkísérlet Olaszországban – megszólalt a kormányfő
A maffia állhat a háttérben.
Megszólalt az orosz nagykövetség Putyin budapesti látogatásáról
Készen állnak az együttműködésre.
Fagy és záporok: hétvégére fordulat jön az időjárásban, vasárnap kicsit jobb lesz a helyzet
Aki kirándulni szeretne, inkább ne szombaton tegye.
Reagálnak a tőzsdék a Trump-Putyin találkozóra, ütik a védelmi cégek papírjait
Nagyot zakóztak a védelmi részvények.
Magyarország és az Egyesült Államok újratárgyalja a felmondott adóegyezményt
2022-ben mondták fel.
Megtorpant a brit lakáspiac, alig fogynak az ingatlanok
Jó okuk van az embereknek a kivárásra.
Trump tanácsadója nem vallotta magát bűnösnek
Naplóírás miatt kerülhet börtönbe Trump egykori embere: iráni hackerek is megszerezhették a minősített anyagokat.
Marathon Digital Holdings - kereskedés
Szerdán eladtam a csomagom felét 23 dolláron, ez kb. 60% hozamot jelent. Azóta esik, a maradék hozama már 40% alá ment. Volt előtte pár hír, miszerint már több mint 50 ezer bitcoinja van a
Első lakásvásárlás 2025-ben? Ezekre készülj fel!
Az Otthon Startnak köszönhetően sokan jutnak hozzá első lakásukhoz. A lakásvásárlás folyamata azonban nem egyszerű feladat, és a hiteligénylés és a papírmunka útvesztője is ijesztőnek t
Zsiday Afrikában (HOLD After Hours)
Az e heti vendég Zsiday Viktor, jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple Podcast, Google Pod

Maradt a befektetési fokozat: az S&P nem változtatta Magyarország besorolását
Az S&P péntek este (2025.10.10.) nem változtatott Magyarország szuverén adósbesorolásán: maradt a BBB-, negatív kilátással. Külön részletes értékelést ezúttal nem adtak ki. Regős Gá
Hogyan lesz a zöld megawattból megbízható kilowattóra?
A megújuló energiaforrás alapú villamosenergiatermelés önmagában nem garantál biztos ellátást, és ez nem csupán az időjárástól függő termelők természetén múlik,
Egyre nehezebb TAO-felajánlással élni
Hosszú évek óta hatékonyan működött Magyarországon az a rendszer, amely lehetővé tette, hogy a gazdasági társaságok társasági adójuk egy részének felajánlásával támogassák a látván

Sokkoló: nőttek az árak az otthonstart hatására, de van, akinek jobb lett
Mindenki, aki nem a propaganda által festett alternatív valóságban él, pontosan tudhatta, hogy az Otthonstart program által tüzelt keresleti sokk növekedést eredményez az ingatlanpiacon. Ha valak
Zsiday Viktor: Nem lehetetlen egy komoly hozamcsökkenés Magyarországon
A hazai hosszú állampapírok elmúlt egy, öt vagy akár tízéves hozama elég kiábrándító, emiatt nem is nagyon fektet ebbe a hazai lakosság, pedig ha jól... The post Zsiday Viktor: Nem lehetetle


Váratlanul megszólalt a kamatról Nagy Márton, gyengült is a forint
A Budapest Economic Forum 2025 konferenciáról jelentkezik a keddi Portfolio Checklist.
Ötéves mélyponton a cégvezetők növekedésbe vetett bizalma - Kijött a KPMG új globális felmérése
Rózsai Rezső ismertette a kutatás eredményeit a Portfolio konferenciáján.

Budapestre jön Trump és Putyin: ennél nagyobb realitása még nem volt a békének
Bár maradtak még kérdőjelek.
A garantált veszteség
Feltörhetetlen pénztárcák, elvesztett tízmilliók, fiktív kriptodevizák – új évaddal folytatódik a Préda
Egészen váratlan ajándék készül a nyugdíjasoknak - Ebbe beleremeg a költségvetés
Milyen hatásai lesznek a 14. havi nyugdíjnak?
Divat vagy okosság? ETF-ek és a passzív befektetések világa
Fedezd fel az ETF-ek izgalmas világát, és tudd meg, miért válhatnak a befektetők kedvenceivé!
Tőzsdei adrenalin vs. nyugodt hozam – te melyiket választod?
Tőzsdéznél, de nem tudod, merre indulj? Ismerd meg egy aktív trader és egy alapkezelő gondolkodását a Portfolio Investment Services online előadásán Vidovszky Áronnal!