Hegedüs Éva: a bankszektor elmúlt évtizede a digitalizációról szólt, a következő 15 év az AI-ról fog

A bécsi The Central & Eastern European Forum 2026 konferencián Hegedüs Éva előadását Hérakleitosz 2500 évvel ezelőtti gondolata keretezte, miszerint: „Semmi sem állandó, csak a változás maga”. Ennek aktualitása a mai korban különösen igaz, amikor a technológia gyors ütemű fejlődése folyamatosan változásokat okoz a mindennapokban.

A globális bankszektort az elmúlt két évtizedben három jól elkülöníthető korszak jellemezte, amelyek alapvetően meghatározták a pénzügyi szolgáltatások fejlődését. A 2008 előtti időszak a bankszektor aranykorának tekinthető, amikor erős gazdasági növekedés zajlott, a bankok gyorsan terjeszkedtek, a kockázatokat azonban gyakran alábecsülték, és a szabályozás viszonylag enyhe volt. Ebben az időszakban kezdett igazán elterjedni az internet- és okostelefon-használat, a globális bankszektorban pedig a price/book value (P/BV), ami a részvény könyv szerinti értékét viszonyítja a részvény árfolyamához, 2.0 fölé emelkedett.

A globális pénzügyi válság aztán 2008-ban éles fordulópontot hozott a bankszektor életében, a subprime adósságválság világszintű gazdasági visszaesést okozott, és a price/book value mutató 1.0 alá esett. A pénzügyi rendszer súlyos veszteségeket szenvedett el, a bizalom jelentősen megingott. Ezt a „gyógyulási szakasz” követte, ebben az időszakban a bankszektort egy új meghatározó erő kezdte átalakítani: a digitalizáció. Az ügyfelek egyre inkább a mobil- és online csatornák felé fordultak, az új digitális szereplők pedig arra kényszerítették a hagyományos bankokat, hogy a fiókhálózat mellett a digitális fejlesztésekre is komoly erőforrásokat fordítsanak.

A harmadik korszak 2022-ben, a mesterséges intelligencia berobbanásával indult. Ebben az időszakban a magasabb kamatkörnyezet javuló kamatmarzsot eredményezett, miközben a fenntarthatóság, a kiberbiztonság és az adatvédelem a stratégiai gondolkodás központi elemmé vált.

„A digitalizációban rejlő lehetőségek és a mesterséges intelligencia együtt új szintre emelték az ügyfélélményt és a működési hatékonyságot. Bár a globális bankszektor P/BV értékeltsége még nem érte el az aranykor szintjét, ismét 1.5 fölé emelkedett” – mondta a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, és hozzátette, hogy a digitalizáció számos területen hozott látványos változásokat. Az informatikai kiadások számottevően nőttek, miközben a bankfiókok száma drasztikusan csökkent. A digitális bankolást és a mobilalkalmazásokat használó ügyfelek aránya folyamatosan emelkedik. Világszerte új szereplők jelentek meg a pénzügyi piacon, amelyek a hagyományos bankok bevételeiből egyre nagyobb részt hasítanak ki, de arányuk a jelentős emelkedés ellenére is még relatív alacsony. A technológia gyors ütemű változása pedig teljesen új dimenzióba emeli az ágazat működését.

Ma a globális bankszektor informatikai kiadásai 600-650 milliárd dollárt tesznek ki, más iparágakkal összevetve ez rendkívül magas érték, ugyanakkor közelebbről vizsgálva árnyaltabb a kép: a kiadásoknak mindössze körülbelül 10 százaléka jut valódi innovációra, 20 százalék fejlesztésre, a fennmaradó 70 százalék pedig a régi rendszerek fenntartására és működtetésére megy el

– mutatott rá Hegedüs.

Bankfiókok zárnak be, évszázados tabuk dőlnek meg

A bankszektorban a digitalizáció következtében az elmúlt 10 évben a fizikai fiókok száma a felére csökkent. Az Európai Központi Bank adatai szerint Európában több mint nyolcvanezer bankfiókot zártak be, Magyarországon a bezárt fiókok aránya 54%-ot tett ki az elmúlt tíz évben. „Végérvényesen megdőlt az a korábbi tabu, hogy bankolni csak személyes megjelenéssel, bankfiókban lehet. A mobilbankolás a lakossági ügyfelek mellett a vállalati szegmensben is egyre inkább elterjed. Az új digitális szereplők mind a felhasználói élmény, mind az árazás terén komoly kihívást jelentenek a hagyományos bankok számára” – tette hozzá a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója.

A technológiai változás minden iparágban, így a bankszektorban is új lehetőségeket teremtett, ami nemcsak az ügyfélszolgálatban, hanem a kockázatkezelésben, a háttérműveletekben, a jogi területen és a csalásmegelőzésben is kulcsszerepet kap. A mesterséges intelligencia alkalmazása jelentősen javítja a költséghatékonyságot, miközben jóval személyre szabottabb szolgáltatásokat tesz lehetővé, persze tekintettel kell lenni a kockázatok kezelésére.

A szelfis számlanyitás esetén, amit 2020-ban elsőként a hazai bankok közül a Gránit Bank vezetett be, az ügyfélazonosítás is a mesterséges intelligencia segítségével történik

– mondta a Portfolio-nak Hegedüs Éva és hozzátette, hogy több mint egy évvel ezelőtt vezették be a Gránit Gurut, amely a lakossági termékek esetében kiemelt privátbankára az ügyfeleknek a nap 24 órájában, hiszen folyamatosan rendelkezésre áll, és kommunikál az ügyféllel. A bevezetés óta több mint 60 ezer kommunikáció történt ezen a felületen, az ügyfelek több mint 80%-a kiválóra értékeli a Guruval való kommunikációt” – tette hozzá Hegedüs.

A cikk megjelenését a Gránit Bank támogatta

Címlapkép forrása: Portfolio