A Fehér Nyúl sörei a címkék különleges látványvilágáról és extrém kísérleti főzeteikről az átlagos fogyasztó számára is könnyen megkülönböztethető, de az már kevésbé ismert, hogy az extravagáns felszín alatt jól végig gondolt és kivitelezett üzleti modell áll. A nyitás óta eltelt öt évben a cég bevétele évente átlagosan 29 százalékkal nőtt, és mára több mint tíz országban lehet kapni termékeiket.
Ez egy tőkeigényes iparág, főleg akkor, ha évente 30-40 százalékot nő a termelés
– mondta a Portfolio-nak Szuda János, az egyik társtulajdonos, aki három alapító-tulajdonos társával, Csepregi Andrással, Meiszner Péterrel és Sajgó Álmossal vezeti a soroksári úti főzdét. Szuda hozzáteszi, hogy az éves 29 százalékos átlagban benne van a covid alatti néhány százalékos bővülés, de a tavalyi 50 százalékos ugrás is, amely a jelenlegi kapacitások növelésére ösztönözte a társaságot. A növekedési potenciált ugyanakkor nemcsak a tavalyi intenzív növekedés, de covid alatti gyarapodás is jól mutatja, hiszen Szuda szerint a kisüzemi sörfőzdék 90 százalékának csökkent a piaca ebben az időszakban, elsősorban azért, mert az értékesítési csatornák közül az egyik legmaghatározóbb, a vendéglátóipari egységek jó időre lehúzták a rolót.
Nemcsak a magyar piacra támaszkodnak
Szlovákia, Csehország, Románia, Bulgária, Franciaország, Horvátország, Macedónia, Dánia, Belgium, Hollandia, Németország, Svájc, Olaszország – ez azoknak az országoknak a listája, ahol elérhetőek a Fehér Nyúl termékei. A legtöbb esetben ez nagykereskedőkön keresztüli jelenlét, de több kollaborációs sörük is van, amikor egy másik, külföldi főzdével együttműködésben készítenek egy-egy limitált szériás terméket. Jelenleg az értékesítés 10 százalékát adja az export.
Azonban ők azok közé tartoztak, akik a webshopon keresztül is fenn tudták tartani a növekedést, amikor pedig megnyíltak a kocsmák is, egyre közelebb kerültek a kapacitások maximális kihasználásához.
Jelenleg hetente körülbelül 10 ezer liter sört tudunk lefőzni, amit több műszakkal tudnánk növelni, azonban az erjesztőtartályaink kapacitása már nem tud többet befogadni
– mondta Sajgó Álmos. Ezért elsősorban itt szeretnének bővíteni, az ehhez szükséges tőke előteremtését pedig közösségi finanszírozással teremtenék meg.
Már 50 ezer forinttal is be lehet szállni
Akinek ismerősek a közösségi finanszírozási kampányok, egyből a Kickstarter vagy az Indiegogo nemzetközi platformjai ugorhatnak be, de ezeken az oldalakon jellemzően egy-egy tervezési vagy gyártáselőkészítési szakaszban lévő terméket előfinanszíroznak a támogatók. A Fehér Nyúl kampánya ettől lényegesen eltér, ennek megfelelően nem is az említett platformokat használják, hanem a magyar Tőkeportál közösségi finanszírozási oldalán elérhető kampányuk, ahol tulajdonrészt lehet vásárolni a főzdében, amiért cserébe különböző kedvezményekben részesülnek a befektetők, illetve a vállalkozás jövőbeni profitjából is részesedéshez jutnak.
Azért döntöttünk a közösségi finanszírozás mellett, mert így nemcsak tőkebevonás történik, hanem egy kötődés is kialakul a kisbefektetőkkel, akik ezután jobban kapcsolódnak a főzdéhez, egyfajta márkaképviselőkké válnak
– mondta Meiszner Péter.
A kampánnyal a kisebb összeget befektetni tudó sörbarátoktól a profi befektetőkig mindenkit igyekeznek megszólítani:
a legkisebb csomag, amivel be lehet szállni 50 ezer forint, innen pedig folyamatosan skálázódik a befektethető összeg 7-8 lépcsőn keresztül egészen 5 millió forintig. A tőkebevonás kitűzött minimum célja 50 millió, a felső pedig 120 millió forint.
A legkisebb összeggel beszállók egy részvényhez hasonlatos, névre szóló dokumentumot kapnak, amely a tulajdonosi státuszukat igazolja. E mellé kedvezmények is járnak, ez 50 ezer forint esetében 4 százalék a webshopos vásárlásoknál és a főzdében működő taproomban, amely az általános akciók mellett is érvényes, plusz évente legalább két olyan főzet lesz, amelyeket elsősorban csak a tulajdonosi kör számára tesznek elérhetővé. A legnagyobb összeggel – 5 millió forinttal –, beszállók pedig 20 százalékos kedvezményt kapnak a részvények vételárából.
„Mindenképpen szerettünk volna egy felső határt szabni a befektetési lehetőségnek, mert elsősorban a közösségépítés a cél, amihez inkább a kisebb összeggel befektetni tudó, de sörbarát embereket célozzuk. Nyilván meg tudnák valósítani a tőkebevonást egy vagy két angyalbefektetővel is, ami technikailag egyszerűbb is volna, de úgy nem lenne lehetőség a közösségépítésre, amely a fő célja a kezdeményezésnek” – tette hozzá Szuda János.
A befektetők tőkeemelés formájában egy zártkörű részvénytársaságban vásárolnak tulajdonrészt, és amennyiben a kampány eléri a 120 milliós célt, akkor ez a társaság jut 10 százaléknyi részesedéshez a Fehér Nyúl Kft-ben, tehát indirekt tulajdonossá válnak. Azért emellett a technikai lebonyolítás mellett döntöttek, mert a közösségi finanszírozás feltétele a részvénytársasági cégforma, de Szuda szerint a Kft. részvénytársasággá alakítása hosszadalmas és bonyolult procedúra lett volna.
Bár minden leendő tulajdonos részesedik majd a cég profitjából, Szuda szerint a legkisebb összeggel belépők esetében inkább az lehet motiváló tényező, hogy így ők is részesévé válhatnak egy főzde életének, működésének, míg a tovább skálázott befektetési egységeknél már megjelenik a pénzügyi tervezés és a várható hozamok motiváló ereje is.
Rövidtávon nem érdemes haszonnal számolni, hosszabb távon annál inkább
A leendő befektetőknek azzal kell számolniuk, hogy a következő három évben nem lesz osztalékfizetés, a profitot további fejlesztésre forgatnák vissza, utána viszont az új tulajdonosok is részesülnek majd a sörfőzde eredményeiből. Negyedévente számolnak be a tulajdonosoknak, hogy mire fordították a befektetett összeget és hogy hogyan áll a cég, melyek a rövidtávú tervek, teljesítések.
Arra kérdésre, hogy 3 éven belül lehet-e értékesíteni a tulajdonrészt, Szuda úgy válaszolt, hogy a Tőkeportálra bízzák, hogy megteremtse a tőzsdén kívüli kereskedés lehetőségét, ők a maguk részéről ez elé nem gördítenek akadályt. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy úgy gondolja, hogy a közösségi finanszírozásra olyan befektetők lesznek fogékonyak, akik részesei szeretnének lenni egy ilyen sörbarát közösségnek, és befektetési szempontból is hosszabb távon számolnak:
Három év intenzív növekedés után ésszerű lépés a tőzsdei piacra lépés lehetőségeit megvizsgálni.
Ezt egyelőre nem tudjuk megígérni, de egy bizonyos méret fölött számolunk a lehetőséggel, a BÉT Xtend platformja éppen az ilyen nagy növekedési potenciállal bíró kkv-k számára jött létre, mint amilyen a Fehér Nyúl is, de egyelőre a jelenlegi közösségi finanszírozási kampányra fókuszálunk” – tette hozzá.
Ugyanakkor az 1,2 milliárdos cégértéket nem a tavalyi, hanem 25-27 százalékos éves átlagos növekedés alapján számították, amely így Szuda szerint egy konzervatív becslés, figyelembe véve a tavalyi teljesítményt, és hogy a kisüzemi sörpiac Európa szerte, de Magyarországon is intenzív növekedés előtt áll.
„Ha megnézzük a nemzetközi példákat, azokban az országokban, ahol a kisüzemi sörök elterjedése 10-15 évvel megelőzi a magyarországi trendeket – ilyen Anglia, Dánia vagy az USA – akkor még jelentős tér nyílik a növekedésre. Az USA-ban már 25 százalékos részesedése van a sörpiacból a kisüzemieknek, amíg Magyartországon jó, ha a 2 százalékot eléri a mennyiség tekintetében, bevétel tekintetében pedig a 3 százalékot” – mondta Csepregi András, a negyedik ügyvezető.
A sörfőzdénél úgy látják, hogy a magyar piacban rengeteg tartalék van még, és lényegesen nagyobb azoknak a száma, akik megengedhetik a prémium söröket, csak éppen nem ismerik őket, mint azoké, akik ismerik a különleges sörkínálatot, csak éppen nem fér bele a keretükbe. „Recesszió idején is képesek lennénk növelni a fogyasztóink számát, mert még mindig sokan vannak, akiknek a prémium kategória a külföldi importsöröket jelenti. Itt nem arról van szó, hogy a piac elért egy telítettséget és egy általános visszaesés magával rántaná ezt a piacot. Éppen ellenkezőleg, a visszaeséssel ellentétes tendenciát lenne képes produkálni, mert egyrészt egy olyan termékkategóriáról beszélünk, melynek vásárlói nem árérzékenyek, másrészt látjuk a nemzetközi példákat, csak az információ, ez a fajta sörkultúra még nagyon sokakhoz nem jutott el, és éppen ez a célja a jelenlegi tőkebevonási akciónak is” – mutatott rá Szuda.
Véleménye szerint azzal, hogy a nagyipari sörfőzdék is reagáltak az új irányzatra és felvették a kínálatukba az olyan, hagyományosan kisüzemi fajtákat, mint az IPA vagy APA, éppen az ő szekerüket tolják, hiszen jól megtámogatott marketingkampányokkal viszik hírét, hogy van élet a lageren túl is, és ébresztik fel az igényt a fogyasztókban a másfajta termékekre is, ahonnan már csak egy lépés, hogy egy drágább kategóriájú kisüzemit is levegyenek a polcról.
