Jó referenciák
A Széchenyi Alapok (SZTA) stratégiája szerint nem fektet közvetlenül korai fázisú startupokba, hanem inkább olyan alapokba száll be, amelyek kifejezetten ilyen fókuszúak.
Ezért aztán kapóra jött, amikor megkeresést kaptak az egyik legismertebb amerikai alapkezelő, az 500 Global franchise cégétől, az 500EE-tól, amely forrást gyűjtött tevékenysége régiós kiterjesztésére, és az SZTA-ban partnerre is lelt: a magyar alapkezelő 10 millió euróval szállt be.
Bár a makrogazdasági körülmények miatt most a szektorban a forráshiány jellemző, ugyanakkor Mencsik Gergely, a Széchenyi Alapok befektetési menedzsere szerint az alapkezelők és ezek közül kiemelten az 500EE, a csapatuk szakértelmének köszönhetően befektetési stratégiájukat a piaci környezethez úgy alakítják, hogy az még ilyen körülmények között is hozamtermelő legyen. Úgy véljük, hogy az 500EE ebben kifejezetten tehetséges.
A fő motiváció az volt, hogy 500EE képessége és hozzáadott értéke nagyon egyedi: az első tőkealapjuk, 2016-ban, 40 céggel indult melynek jelenlegi piaci értéke az induló érték több mint 5-szöröse, ami kimagasló eredmény az iparágban.
Ilyen leginkább csak a korái fázisú startup befektetésekre jellemző, az ennek megfelelő magas kockázat mellett" – mondta a Portfolio-nak Mencsik.
A hozzáadott érték pedig az, hogy az 500 Global leányvállalataként az 500EE hozzáfér anyacége kapcsolatrendszeréhez, ezáltal nagyon könnyen be tudja csatornázni portfóliócégeit az Egyesült Államok piacára, ami egy sokkal gyorsabb növekedési tempót tud jelenteni portfóliócégeinek, mint más, kevésbé jó kapcsolatrendszerrel rendelkező alapok.
Az 500EE stratégiájának kulcsa, hogy kihasználják az amerikai hátteret és korai fázisú startup portfólió cégeiknek segítenek kijutni az észak-amerikai piacra és a legjobban teljesítő vállalkozásokban series A fázisig részt vesznek a tőkeemelési körökben.
Az első alap kapcsán már feltérképezték a régiót, mesterséges intelligencia, gépi tanulás, SaaS területen működő cégekre fókuszálnak főleg, eddig több mint 200 magyar céggel tárgyaltak. A jelenlegi együttműködés része, hogy a befektetésnek megfelelő összeget az alapkezelő a régióban/Magyarországon fektet be és egy három éves terv keretében
irodát nyitna Budapesten, ahol helyi alkalmazottakat foglalkoztatna, startup és VC eseményeket szervezne, és magyar tehetséggondozó programot indítana.
„Az amerikai háttérnek köszönhetően olyan típusú befektetéseket tudnak becsatornázni, amelyet Magyarországról mi nem érhetnénk el. Partnereinket, befektetési céltársaságainkat így olyan területekre tudjuk eljuttatni, ami a mi működési körünkön egyébként kívül esne. Egyszerre üzleti lehetőség ez az SZTA-nak és kivételes növekedési lehetőség a startupoknak” – ezt már Deme Géza, a Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatója mondta, aki szerint az ilyen jellegű társbefektetések az SZTA kockázatait is megosztják, miközben az 500EE magas megtérülési hozamokkal rendelkezik, megfelelő, moderált kockázatok mellett.
500 cégre jut egy befektetés
Enis Hulli, az 500EE egyik alapítója szerint, ami különleges a régióban, hogy az innen induló sikertörténetek globálissá tudtak nőni, szemben Dél - Amerikával, Afrikával, Dél-Kelet-Ázsiával, de még Nyugat-Európa is ide sorolható, ahol jellemzően inkább lokális sikersztorik a jellemzőek. „Magyarországon – és a régióban általában – a tehetség helyben adott, azonban a sikeres vállalkozások későbbi tőkebevonása, tőzsdére lépése vagy akvizíciója gyakran már az Egyesült Államokban történik, ami számunkra kiváló befektetési lehetőséget kínál.
Az 500EE erre a „talent arbitrage”-ra építi a stratégiáját, megkeresi azokat a tehetséges fejlesztőket, vállalkozókat, akik rendelkeznek a megfelelő technológia szakértelemmel és vállalkozói képeségekkel és lehetőséget adunk nekik az érettebb technológiai piacokon való megjelenésre. Ehhez az kell, hogy az adott régióban meg kell találni a startup cégalapítók top 1 százalékát, ezért kell együttműködni a lokális tőkealapokkal, mint a Széchenyi Alapok, amelynek helyismerete révén elérése van ehhez a top1 százalékhoz” – mondta a Portfolio-nak Hulli.
Amíg korábban az amerikai alapok számára nem annyira volt csábító ez a piac, a digitalizáció megjelenésével ezek a technológia fejlesztések egyre könnyebben skálázhatóvá váltak, ami lebontotta azokat az akadályokat – kis piacok, kulturális különbségek, nehéz skálázhatóság, politikai korlátok – amelyek korábban távol tartották az amerikai VC-ket, amelyek inkább problémát láttak a régióban, mint lehetőséget.
„Tíz évvel ezelőtt Magyarországra, de a régió más országaira, Romániára vagy a Balti országokra is az volt a jellemző, hogy lokális fókuszú vállalkozásokban gondolkodtak, amelyek a helyi igényekre specializálódtak. Aztán az elmúlt 10 évben rohamosan átalakult a világ és megjelentek az első globális sikersztorik, amelyek kitaposták az utat, és teret adtak azoknak a második generációs startuppereknek, akik részesei voltak az első sikereknek, és látták, hogy kell egy globális céget felépíteni, ma pedig már egy sokszereplős piacról beszélhetünk, ami az említett stratégia mentén az 500EE érdeklődését is felkeltette – mondta az alapkezelő másik alapítója Arin Ozkula, aki szerint a nagyobb lakossággal rendelkező piacokon több lokális sikersztori van, ilyen a régióban Lengyelország, de még Románia is idesorolható, Magyarország azonban már nem ilyen, inkább mutat hasonlóságot a Balti-országokkal, ahonnan szintén globális sikercégek nőttek ki.
A kedvezőtlen makrogazdasági körülményekkel kapcsoltban az alapítók megosztották, hogy ezekben az időkben jellemzőek leginkább a felvásárlások, az alapok kisebb portfolióra törekszenek, a források szűkössége miatt egyre jellemzőbekké válnak a társbefektetések, amikor több alap együtt invesztál egy vállalatba.
A jelenlegi tőkebefektetéssel a Széchenyi Alapok vált az Emerging Europe legnagyobb befektetőjévé, majd az EBRD következik 5 millió euróval, míg a befektetők 75 százaléka magánbefektető.
Címlapkép: Kaiser Ákos
A cikk megjelenését a Széchenyi Alapok támogatta.
