Az arany árfolyamát, befektetésekben való szerepét jellemzően világpiaci események és inflációs várakozások határozzák meg, azonban az elmúlt hetekben nagy visszhangot kapott egy magyar vonatkozás, mégpedig a Börzsöny alatt található, a hírek szerint akár több ezer tonnás arany készlet. Mennyire bizonyított ez, és mennyire megvalósítható az itt található nemesfémek kitermelése?
Komolyabb aranykutatások tudtommal a 90-es években voltak a Börzsönyben, ekkor mintegy 100 tonna arany jelenlétét lehetett igazolni a szóban forgó területen. Másodlagosan üledékes kőzetekbe került, úgynevezett Carlin aranyat kutattak Korpás László vezetésével sokfelé a Dunántúli-középhegységtől egész Gömörig. Noha bőven találtak ilyen lelőhelyeket, nem hiszem, hogy bármi értelme volna feltúrni az ország legszebb természetvédelmi területeit a Balaton-felvidéktől a Bükk hegységen át azért, hogy várhatóan extrém magas költségek és környezeti terhelés árán termeljék ki az aranyat.
Fontosabbnak tartom, hogy hogyan tudunk bekapcsolódni a már felszínen lévő 200 ezer tonna arany kereskedelmébe, elosztásába, illetve, hogy a hazai befektetők minél több fizikai aranyat birtokoljanak a portfóliójukban, annál is inkább, mert az arany jelenlegi árfolyamában még egyáltalán nincs figyelembe véve, hogy a közeljövőben milyen kihívások várnak a világgazdaságra és az egész pénzügyi rendszerre.
Az arany klasszikus menekülőeszköz, ha szétnézünk a világban rengeteg konfliktust és pénzügyi nehézséget látunk, az árfolyam mégsem emelkedett túl sokat az elmúlt 1 évben. Mi lehet ennek az oka?
Távolabbról indítanék: 1998-ban a pár nap alatt kirobbanó orosz válság a teljes tőzsdei szakmát és befektetői kört megrendítette, én abban az időben határidős devizakereskedőként testközelből figyeltem, hogyan temették maguk alá az akkori árutőzsdén tartott hatalmas méretű spekulatív devizapozíciók a teljes elszámolási rendszert, amit aztán az MNB segítségével kellett stabilizálni.
Hasonló, de már az egész világra kiterjedő válság lett a 2008-2009-es pénzügyi válság, aminek a következményeit hurcoljuk azóta is magunkkal az extrém magas adósságállomány és most már az inflációval folytatott küzdelem formájában is. Ehhez hozzá jön még a világ polarizálódása, a geopolitikai szembenállás.
Mégis azt látom, hogy a befektetői szakma időhorizontja túl rövid, ami valahol érthető is, hiszen a portfóliókezelők, privátbankárok negyedévente vagy még sűrűbben be kell mutassák az ügyfeleiknek a teljesítményt, a hozamokat, ami, ha nem kedvező, akkor az ügyfél már megy is át a másik szolgáltatóhoz. Az elemzők, a nemzetközi pénzügyi sajtó szinte csak a napi hírek bűvöletében él, meddig emel kamatot a FED stb., és közben elvész a lényeg, hogy
most már az előszobájában vagyunk egy nagy átalakulásnak, aminek a FED is csak egy szereplője és nem feltétlenül az irányítója lesz.
Úgy gondolom, hogy szükség lesz egy sarokpontra, egy geopolitikai blokkoktól, kormányoktól, fogatlan oroszlánná vált „tartalék” devizáktól független értékre, amit az egész emberiség elfogad, kellően likvid, használható fedezetként, elszámolási egységként és egy esetleges „pénzügyi rendszerváltás” időszakában a vagyont az egyik állapotból a másikba konvertálható eszköz funkciójának betöltésére is alkalmas. Erre a pozícióra pedig az egyik legesélyesebb jelölt a fizikai arany, amiből most még jó áron be lehet vásárolni.
Az aranynak kétségkívül vannak olyan tulajdonságai, amelyek stabilitást nyújthatnak, volt is erre példa a történelemben, talán vissza kellene térni az aranystandardhoz? Vagy inkább a blokklánc lesz az, ami új alapokra helyezi a pénzügyi rendszert?
2006-ban a New York-i FED összehívott egy konferenciát, amelyre a vezető közgazdászokon kívül nyílt rendszerekkel, hálózatokkal foglalkozó mérnököket, fizikusokat, ökológusokat, társadalomtudósokat, vírusfertőzések terjedését vizsgáló kutatókat hívtak meg, hogy ötleteket adjanak a pénzügyi rendszerekkel foglalkozó szakembereknek. A közös nevezőt a matematikai alapok és az általános rendszerelmélet alkotta.
Érdekes utólag visszatekinteni arra, hogy 2006-ban mennyire tudatában voltak annak, hogy addigra milyen komoly problémák gyűltek fel az aranystandardról levált, úgynevezett „fiat” pénzügyi rendszerben, amit aztán szűk 2 éven belül mindenki meg is tapasztalhatott a saját bőrén.
Komoly tanulmányok azóta is megjelentek a nemzetközi bankrendszer és a pénzügyi elszámolások stabilitásával, illetve a digitális jegybanki pénzekkel kapcsolatban, elég egy pillantást vetni a svájci BIS, a „jegybankok jegybankja” honlapjára, számos példát találni. Hogy miként alakulhat át a rendszer, arra számos forgatókönyv létezik, és sok minden megtörténhet, ami ma elképzelhetetlennek tűnik, például (állam)adósságok leírása, vagy azok reálértékének csökkenése, a társadalmi zavargások megelőzésére a kismegtakarítók mentesítése, és sok más egyéb, ezt ma nehéz megítélni. De személy szerint
nem vagyok róla meggyőződve, hogy egyfajta „állapotugrás” nélkül megvalósítható lesz az átmenet és arról sem, hogy a folyamat teljes egészében irányítható lesz.
Sokféle úton el lehet jutni egy új pénzügyi rendszerhez és abban sok véletlen vagy politikai alku kaphat helyet.
Azt látni kell ugyanakkor, hogy egy új pénzügyi rendszer elemeinek a kikísérletezése elkezdődött. A digitális jegybanki pénzek programozható formában, lejárattal, negatív kamattal, akár célhoz kötve is meg tudnak jelenni vagy akár csak lokálisan (regionális fogyasztás ösztönző modellek), vagy kaphatnak akár fizikai aranyfedezetet is. A digitális jegybankpénzek egymásra való átváltását a jövőben decentralizált blokkláncon futó algoritmusok biztosíthatják, a jegybankok saját maguk képesek lesznek automatizált likviditás menedzsmentet biztosítani a hálózat részére. A döntési modellek előkészítésében aktívan segíthet a mesterséges intelligencia, az értékpapír ügyletek is okos szerződések formájában blokkláncon, minél inkább decentralizálva történhetnek majd.
A tranzakciókat feldolgozó blokkláncok hozzáférése várhatóan nem lesz publikus, ahhoz csak a pénzügyi szolgáltatók, bankok, tőzsdék, elszámolóházak stb. férhetnének hozzá, de bizonyos információkat valós időben ki lehetne majd publikálni nyilvános hálózatokra, például az Ethereum hálózatára, ami ellenőrzőpontokat adhat az értékek meglétére vonatkozólag, vagy transzparenciát a tranzakciókkal kapcsolatban. Ettől persze ma még messze vagyunk, de a kísérletek folynak, ha valaki nyomon követi a kriptodevizák terén zajló fejlesztéseket, csodás kreativitásnak lehet a tanúja.
De végső soron miben változna az arany szerepe, hogyan alakulna át a kereskedelme?
Leginkább ez foglalkoztat bennünket is, ezért egyre inkább bővítjük a nemzetközi kapcsolatrendszerünket, hogy első kézből tudjunk információt szerezni az LBMA (London Bullion Market Association) illetve a WGC (World Gold Council) vezető cégeitől, ahol nyilvánvalóan a legtöbb információ összegyűlik, és ezek megosztására rendezünk is egy konferenciát november 30-án a Bank Centerben, ahol személyes tapasztalatainkról is beszámolunk. Például a nemesfémbefektetői, aranykereskedői tevékenységünk szempontjából 2020 március-áprilisa (covid krízis), illetve 2022. márciusa (orosz-ukrán háború kezdete) volt döntő fontosságú, amikor
rá kellett ébrednünk, hogy mennyire törékeny az aranykereskedelem rendszere és hogy egy igazi krízishelyzetben nem lesz lehetőség fizikai aranyat vásárolni. Egyszerűen nincs annyi arany, mint ahányan ilyenkor a papírjaikat (készpénz, értékpapír, arany fedezetű értékpapírok) át akarják váltani.
A fizikai arany árában szerintem létezik egy rendszerkockázati prémium, ami legtöbbször nem látható, értéke közel nulla. Azaz, ha csendes az aranypiac, mint például most, és valaki az arany ETF-jét vagy bármi egyéb papírját fizikai aranyra cseréli, akkor ezt a dolgot, amit rendszerkockázati prémiumnak nevezek, ingyen megkapja. Abban a pillanatban azonban, ahogy a rendszer állapota elkezd kibillenni, hirtelen megjelenik a rendszerkockázati prémium és értéket vesz fel, ami magában foglal a logisztikai és gyártókapacitás problémáktól kezdve a pénzügyi rendszerben való bizalom vesztésig számos tényezőt.
Mindkét fenti esetben a rendszert stabilizáló mechanizmusok (újonnan nyomtatott pénz bepumpálása) erősebbek voltak, mint a rendszert átmenet nélküli állapotváltozásra bíró önerősítő folyamatok (bizalomvesztés és bankpánik), de ne áltassuk magunkat: a nemzetközi aranykereskedők világosan látják, hogy nem lehetséges a tőkét aranyba menekíteni egy bizonyos pont után, ezért véleményem szerint jöhet olyan vihar, amely során az árfolyam nem folytonosan mozog felfelé, hanem „ugrik” és már nem tér vissza többé a kiinduló értékhez. Ekkor sok értékpapír-alapú arany befektetés teljesen elértéktelenedne vagy jelentős diszkonttal forogna a fizikai aranyhoz képest és persze a reáleszközök kivételével minden eszköz szenvedne.
Egy ilyen extrém forgatókönyv esetén felmerül, hogy a tárolás, jogbiztonság hogyan biztosítható a fizikai aranykészlet számára? Hogyan lehet biztonságosan tárolni az aranyat, ezüstöt ilyen vészhelyzetben?
Bankfüggetlen trezorszolgáltatókkal, a jelenleg legbiztonságosabbnak tartott országokban, a Conclude például Svájcban, Németországban, Ausztriában és hamarosan Szingapúrban ill. Új-Zélandon is tárolja az ügyfelek készleteit. A nagyobb nemesfémkészletet tároló ügyfelek elkülönített alszámlát, illetve széfet is nyithatnak, amihez a magyarországi cég nélkül is hozzáférhetnek személyesen mondjuk Zürichben, Frankfurtban vagy hamarosan Európán kívül is.
Van persze aki továbbra is a saját tárolásban hisz, vagy „elássa” az aranyát, esetleg bankszéfben tárolja, és vannak, akik repülőgépes vagy földi értékszállítást kérnek valamely biztonságosnak tartott helyszínre.
Ha kicsit optimistábban közelítünk, a jelenlegi status quo-ban milyen árfolyamra számíthatnak a nemesfémbe fektetők?
A World Gold Council több tanulmányt is közölt a fizikai arany befektetési portfólióban betöltött szerepéről: ennek lényege, hogy a portfólió hozama növelhető azonos kockázati szint mellett, ha fizikai aranyat adunk hozzá. Sőt, ha ezt a logikát megfordítjuk, akkor azt lehet mondani, hogy azonos elvárható hozam mellett csökkenthetjük a kockázatot, ha aranyat veszünk be a portfolióba.
De hangsúlyozom, hogy csak fizikai aranyban szabad gondolkodni és itt nagy szerep hárul a privátbankárra, portfóliókezelőre is, hogy ne a papírarany ETF-re beszélje rá az ügyfelet, hanem a megfelelő mennyiségű fizikai nemesfém (arany, ezüst, platina) beszerzésére.
A hozamokra hosszú távon nem lehet panasz, az elmúlt 5 évben körülbelül évi 20% volt a hozam a fizikai aranyban a váltási költségek után, forintban, de mindig hangsúlyozom, hogy az arany elsődlegesen a vagyon megőrzését szolgáló eszköz, másodlagosnak tekintem a vagyongyarapító szerepét.
A cikk megjelenését a Goldtresort üzemeltető Conclude Zrt. támogatta, amely a 2023. november 30-ai Budapesti Nemesfémkonferencia szervezője is.
Címlapkép forrása: Portfolio
