A tőzsde lehet az egyik nagy nyertese az állampapírkamatok csökkenésének

2024-ben közel 31%-ot emelkedett a BUX-index, 2023-ban pedig 38%-ot, vagyis a kamatos kamat szabályainak megfelelően ez egy

több mint 80%-os emelkedést jelentett az elmúlt két évben a BUX-indexbe fektetőknek.

A magyar lakossági vagyon dinamikusan nőtt az elmúlt évtizedben, az MNB statisztikái alapján ez eléri a 100 ezer milliárd forintot, amiből a direkt részvény kitettség 2016-hoz képest – amikor nagyságrendileg 500 milliárd forint értékben voltak direkt részvénybefektetései a lakosságnak – mára megötszöröződött: 2024 végére meghaladta a 2500 milliárd forintot. De nemcsak abszolút értékben nőtt, hanem az egyes portfoliókon belüli aránya is: 2016-ban a direkt részvénykitettség arány egy portfólióban átlagosan körülbelül 1,5% volt, addig mára ez 3,5%, vagyis egyre többen realizálják azt, hogy megéri valamivel kockázatosabb eszközöket is bevenni a portfólióba, mert azon nagyobb hozam érhető el.

„Magyarországon a tőzsdei befektetésekben az intézményi befektetők részaránya magasabb, ha az európai vagy a világ fejlettebb piacainak jellemzőit nézzük, ott sokkal nagyobb a magánbefektetők aránya. Azonban évtizedes távlatokban bizonyított, hogy egy magánbefektető által kiválasztott, hosszú távon megtartott és diverzifikált részvényportfólió jelentős értéknövekedést érhet el. Ez a növekedés gyakran meghaladja az egyéb, biztonságosabbnak tartott, alacsonyabb hozamú befektetési formák teljesítményét” – mondta a Portfolio-nak Deme Géza, a Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatója.

Előszoba az intézményi forrásbevonáshoz

Az angolszász piacokon már régóta van külön platformja a kis- és középvállalkozásoknak, de a régióban is találunk rá példát, elég csak Lengyelországot megnézni. „Ennek pont az a célja, hogy míg az elsődleges, vagy fő piacokon a kibocsátásokban jellemzően intézményi befektetők vesznek részt nagyobb összegekkel, addig ezek a kis cégek sokszor nem tudják megugrani azt az első lépést, hogy akkora kibocsátást hajtsanak végre, ami érdekes lenne egy intézményi befektetőnek” – mondta Gayer Attila, az SZTA befektetési igazgatója, rámutatva, hogy az Xtend egyfajta előszobaként funkcionál: a vállalkozások megtanulnak a tőzsde szabályai szerint riportálni, kialakítják a befektetői kapcsolattartásért felelős kompetenciáikat, de mégsem kell annyi előírásnak megfelelniük, mint a magasabb tőzsdei kategóriákban.

Amikor pedig érettebbé válnak, az eredményeik növekednek, külföldi piacokra lépnek, és ezzel párhuzamosan a piaci forgalmuk is növekszik, egy következő tőkeemelésnél pedig már az intézményi befektetők számára is érdekessé válhatnak, vagy egyszerűen kategóriát léphetnek felfelé. „Ez utóbbi azért lényeges, mert ezzel a befektetői adatszolgáltatás minősége is jellemzően javul, hiszen itt már a nemzetközi számviteli szabványok szerint (IFRS) kell jelentést tennie a cégeknek” – tette hozzá Gayer.

Az alapkezelő a közelmúltban a BÉT Xtend különdíját vehette át a BÉT Legek gálán, amely az elnök-vezérigazgató szerint annak köszönhető, hogy az SZTA kockázati tőkebefektetőként sok tranzakció létrejöttét támogatta, a zártkörű tőkeemelésekben való részvételük nemcsak a társaságok stratégiai terveinek megvalósításához, de a BÉT és az Xtend-piacfejlesztéséhez is hozzájárult.

„A Széchenyi Alapok tőzsdefejlesztési hozzájárulása az alaptevékenységünkhöz köthető, kockázati befektetőként azokat a cégeket keressük, amelyeknek erős víziójuk és komoly növekedési lehetőségeik vannak és a befektetett tőkének köszönhetően vonzó célponttá válhatnak más befektetők számára is, akár a tőzsdére lépéshez is” – tette hozzá Deme, kiemelve a Gránit Bankot, amely tavaly év végén az alapkezelő közreműködésével az elmúlt évek legnagyobb volumenű, nyilvános tőkeemeléssel egybekötött tőzsdére lépését valósította meg. A tranzakció nemcsak Magyarországon, hanem a kelet-közép-európai régió tőkepiacán is jelentős méretű tőzsdei bevezetésnek tekinthető, az SZTA pedig már 2020 óta megtalálható a bank befektetői között. Azóta a pénzintézet megduplázta mérlegfőösszegét, a saját tőke értéke pedig közel négyszeresére nőtt. A legjelentősebb növekmény az adózott eredmény kapcsán figyelhető meg, ami 2020 óta több mint tizenháromszorosára növekedett.

A sikeres befektetések között említhető az AutoWallis Csoport is, melynek növekedése organikusan is piaci átlagon felüli, a társaság stratégiája, diverzifikált szolgáltatási és márka portfóliója még kedvezőtlen gazdasági környezetben is jól teljesít. Az SZTA 2020-as befektetése óta az AutoWallis megnégyszerezte árbevételét. De a kiemelkedően magas növekedést felmutatni képes magyar KKV-k sikereihez sorolható a Glosterbe történt befektetés is, amely társaság szintén négyszerezte bevételét a 2020-as zártkörű tőkeemelés óta. A tranzakció még a BÉT Xtend piacra való bevezetéshez volt köthető, a társaság részvényeivel azonban azóta már a tőzsde Standard kategóriájában kereskednek.

Hasonló szintlépés történt a daruzási és gépipari szolgáltatásokat nyújtó Megakrán és az építőipari gépek értékesítésével foglalkozó DM-KER esetében is, amely cégeket elsők között jegyezték az Xtend platformon – mindkettő zártkörű tőkeemelésnél befektető volt az SZTA –, mára pedig a Standard kategóriában szerepelnek.

Az Xtend piacon sikeres cégek között érdemes megemlíteni az OXO csoportot is, ahol a növekedési lehetőségek kinyíltak a 3TS Capital Partners-szel való összeolvadás révén.

Ez egy szerencsés együttállás, ugyanakkor egy tudatos építkezés eredménye is, hiszen mindkét cégben jelen vagyunk befektetőként, ezeknek a szinergiáit most még inkább ki tudjuk majd használni

– emelte ki Deme.

Az Xtend-index az elmúlt egy évben jó hozamot produkált, ami akár a kisbefektetők számára is vonzó lehetőséget jelenthet, a BUX-index pedig a vezető európai, de még az USA tőzsde-indexeit is megverte teljesítményben.

Az elmúlt évek jó hozamait elnézve, most régóta nem látott lehetőség előtt áll a hazai tőkepiac, hogy az állampapír befektetésekből felszabaduló pénzek egy részét bevonzza. Kevés ilyen alkalom van, amikor ekkora likviditás szabadul fel egy időben, és mindenképpen jó lenne, ha ezek a források akár a kisebb cégeket is meg tudnák találni

– mondta Deme, aki szerint erre lenne tér, hiszen Magyarországon még mindig nagyon alacsony a lakossági befektetéseken belül a részvénybefektetések aránya.

A cikk megjelenését a Széchenyi Alapok támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ