Szembejön a valóság – lehet még kétszámjegyű a befektetési alapok hozama?

Az idei év befektetési szempontból egyértelműen az inflációkövető állampapírok lejárta után a piacra zúduló többezer milliárd forint útkereséséről szólt. Nem túlzás azt állítani, hogy alig volt olyan szereplő, legyen az bank, biztosító, ingatlanberuházó vagy alapkezelő, aki ne akart volna egy jelentős szeletet hasítani a kiáramló, és a helyét kereső pénzösszegekből.

A befektetési alapok sem maradhattak ki a sorból: több mint 1000 milliárd forintos bővülés jellemzi az évet a lakossági szegmensben, ami többek között azt is jól mutatja, hogy a magyarok egyre inkább hajlandók diverzifikálni megtakarításaikat, és a korábbiaktól eltérő befektetési formákat is keresnek. A lakosság bízik a befektetési alapokban, és úgy gondolja, hogy érdemes a megtakarításai egy részét ilyen formában tartani. Sőt, a korábbi kedvező tapasztalatokra alapozva

egyre többen hajlandók egy lépéssel kockázatosabb befektetések irányába is elmozdulni.

Egy dologgal azonban szembe kell nézni: az inflációkövető állampapírok által kínált korábbi hozamszintek – kockázatmentesen – hosszú távon nem fenntarthatók. Csüggedni viszont nem érdemes, hiszen számos megtakarítási-befektetési élethelyzetre állnak rendelkezésre olyan rövid- és hosszabb távra ajánlott termékek, amelyekkel infláció feletti hozamokat is el lehet érni. De mielőtt ezekre rátérnénk, nézzük meg, hol helyezkedik a befektetési kultúra térképén Magyarország a régiónk országaihoz képest.

Ahány ország, annyi befektetői szokás

Részvény, kötvény, árupiaci termékek, arany vagy ingatlan? A felsorolt eszközök népszerűsége, penetrációja között igen nagy eltérés lehet a különböző országok befektetési kultúrájában.

EGY BIZTOS: AZ ESZKÖZÖK DIVERZIFIKÁLÁSA JELENTHETI A LEGNAGYOBB BIZTONSÁGOT, ÉS EGYBEN KISZÁMÍTHATÓSÁGOT,

azonban a helyi piacok sajátosságai és a különböző befektetői attitűdök jelentősen befolyásolhatják a kitettségeket.

Az OTP Alapkezelő elsősorban azokon a piacokon aktív, amelyeken az OTP Bank is jelen van. Nemrég jelent meg a hír, hogy az OTP Alapkezelő (eddigi négy leánya mellé) Szlovéniában is vásárolt egy alapkezelőt, amellyel dél-nyugati szomszédunknál tovább erősíti tőkepiaci jelenlétét. Az eszközállományok régiós különbségeire jó példa a szlovén piac: az eurózónás országban a közelmúltban az állam is aktív kibocsátóként jelent meg állampapír oldalon, a befektetési alap állományok tekintetében pedig a részvénytúlsúly domináns. Az ügyfelek az ingatlankitettség és az állampapírok mellett elsősorban a részvényalapokat keresik.

„Szlovéniában az sem ritka, hogy a kisbefektetők közvetlenül vásárolnak részvényeket, mert az osztalékhozam nagyon attraktív.  Ezzel akár a nyugdíj-előtakarékosságra szánt megtakarításaikat is ki tudják egészíteni. Érdekesség, hogy a szlovén befektetők az ingatlan- és tőkepiaci kitettség mellett régebb óta érdeklődnek a fizikai arany iránt is. Ez egyfajta kuriózum a régióban” – mondta Miklós Dániel, az OTP Alapkezelő értékesítési vezetője.

Magyarországon – ahol bár az inflációkövető állampapírok kétszámjegyű hozama mára a múlté – az alapkamat régiós szinten még mindig magasnak számít, továbbra is kedvező hozamokat lehet elérni a kötvényekkel, így hazánkban a kötvényalapok is hangsúlyos lábát képezhetik a befektetéseknek.

Horvátországban a szlovénnel teljesen ellentétes a befektetői attitűd: korábbi kellemetlen tőkepiaci emlékek miatt nagyobb a bizalmatlanság a tőkepiaci termékekkel kapcsolatban. Ezért nagyon sokan az egyébként is „forró” ingatlanpiaci befektetés mellett döntöttek (nem ritkán akár több ingatlan egy idejű vásárlásával, majd bérbeadásával), és igyekeznek közvetve vagy közvetlenül profitálni az általánosan jól teljesítő turisztikai szektorból.

Trendforduló azonban a déli szomszédunk esetében is látszik:

az euró bevezetésének inflációs utóhatásai és az ingatlanpiaci árak „túlhevülése” miatt a közelmúltban Horvátországban is egyre népszerűbbek lettek a befektetési alapok. Ezt meglovagolva, az OTP Alapkezelő helyi szinten is kulcsfontosságúnak tekinti az edukációt, rendszeres oktatásokkal és szakmai rendezvényeken való részvétellel támogatja tanácsadói képzését, valamint az ügyféltájékoztatást.

Bulgáriában is az euró bevezetése jelentheti a trendfordulót:

az ország hivatalos pénzneme 2026. január 1-től a közös európai deviza lesz, a bolgár leva-euró átváltások folyamatosak. Az ügyfelek viszont nem szívesen bajlódnak a konverzióval, nagy arányban nő a banki ügyfelek készpénz- és betéti állománya. Elsősorban ezekből a forrásokból növekedett a közelmúltban a befektetési alap penetráció. Az OTP Alapkezelő jelentős növekedést tapasztal az országban, külföldi forgalmazás tekintetében az idei évben a bolgár volt az egyik legjobban teljesítő piac. Az országban jelenleg a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok állománya növekszik, de biztató jelek mutatkoznak az aktívan kezelt vegyes alapoknál is.

„A régió országaira más-más tőkepiaci- és ügyfélérettség jellemző, de többségében azt lehet elmondani – a nyugat-európai vonásokat hordozó szlovén példát leszámítva -, hogy a piacok edukációs fázisban vannak:

a kockázatkerülő rövid alapoktól, pénzpiaci és kötvényalapokból próbáljuk az ügyfelek figyelmét az attraktívabb hozamokkal kecsegtető termékek felé irányítani”

– mondta el Miklós Dániel.

Nemzetközi jelenlét – nagyobb merítés

Az, hogy a régió országainak befektetői szokásai eltérők egymástól, nagy lehetőséget is rejt magában. Az egyes országokban népszerű különböző befektetési típusokból (amelyek hordozzák az országra általánosan jellemzői befektetői attitűdöket) remek mixet lehet összeállítani, és olyan régiós alapokat létrehozni, amelyekben optimális arányban szerepelhetnek a részvény- és pénzpiaci alapok, kötvényalapok vagy egyéb alternatív befektetések, mint az ingatlanalapok, nyersanyagok vagy akár az arany.

Minél diverzifikáltabb eszközöket tartalmaznak a befektetési alapok (illetve a befektetési alapokat tartalmazó „alapok alapjai”), annál biztonságosabbak és kiszámíthatóbb hozamot ígérhetnek. Ez különösen igaz akkor, ha különböző országok eszközeibe fektető alapok is bekerülnek egy-egy alapok alapja konstrukcióba.

„Óriási versenyelőny számunkra – amelyből természetesen az ügyfeleink is profitálhatnak – hogy a régió országainak nagy részében jelen vagyunk, és akár a magyar OTP Alapkezelő által kezelt termékeket is tudjuk a nemzetközi piacon értékesíteni. A lokális jelenlétünk pedig biztosítja azt, hogy a leginkább naprakészebbek legyünk az adott országot érintő piaci aktualitásokról, és ennek megfelelően végezzük a tevékenységünket” – véli Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési tevékenységet irányító vezérigazgató-helyettese.

Öles léptekben halad a magyar edukáció

Bár kevés pozitív emléket lehet felidézni a 2022-2023-as, közel 20 százalékos hazai éves inflációról, mégis öröm az ürömben, hogy a lakosság sokkal tudatosabbá vált:

megtanulta, hogy a megtakarításokkal aktívabban kell foglalkozni ahhoz, hogy azok ne veszítsenek az értékükből.

Nem elég látraszóló- vagy lekötött betétekben tartani a pénzt, hanem olyan befektetési formákat érdemes választani, amelyekkel lehetőleg az inflációval megegyező vagy afölötti reálhozamot lehet realizálni.

Az államkincstár által 2023-ban kibocsátott Prémium Magyar Állampapírba 7000 milliárd forint áramlott be, olyan kondíciókat biztosítva, amivel a piac aligha vehette fel a versenyt: államilag garantált és infláció feletti hozamot ígért rövid távon, kamatadómentesen. Az említett államkötvény sokak számára jelentett egyfajta belépőt a befektetések világába, és sokan ismerkedhettek meg ezen keresztül az alapvető fogalmakkal, vagy nyitottak éppenséggel értékpapírszámlát.

Azonban a szembesülés ideje most jött el:

az infláció határozott mérséklődését a hozamszintek is követik, kockázatmentesen, rövid távon 15-20%-os hozamot elérni egy befektetési alappal aligha lehet reálisan vagy extra kockázatvállalás nélkül (részvény- és alternatív kitettség). Konzervatív vegyes alapokkal ugyanakkor akár a reálhozam, vagyis infláció feletti nyereség sem elérhetetlen, a kiegyensúlyozott vagy dinamikus besorolású befektetésekkel pedig akár jóval magasabb is elképzelhető.

OTP Prémium alapcsalád: kötvényalapokból a vegyes alapokba

Ezek az alapok a hazai ügyfelek jelentős részének aktuális dilemmáira adhatnak választ életkortól, élet- és anyagi helyzettől függően: mind vegyes alapok, vagyis egyszerre több eszköztípust is tartalmaznak. A rövidebb lejáratú, kockázatkerülő befektetési alapokban túlsúlyban vannak a kötvények, míg a hosszabb és kockázatosabb (és egyben magasabb hozamot ígérő) alapokban részvények és alternatív eszközök dominálnak.

„Kockázatvállalási hajlandóságtól függetlenül egy dologban minden ügyfél biztos lehet: bármelyik OTP Prémium alapot választja, azzal már önmagában is vegyesen összeállított portfolióba fekteti a pénzét, vagyis a kitettsége jól diverzifikált lesz az egyes eszközosztályok között. Ez még a kockázatosabb befektetési alapok esetében is joggal jelenthet egyfajta biztonságot” – mondta Hosszú Ferenc.

Kinek, mi?

Minden élethelyzetre létezik megfelelő befektetési megoldás, ugyanakkor a legcélravezetőbb egyet visszalépni a folyamatban, és minél alaposabb felmérni az aktuális anyagi lehetőségeket, a kitűzött pénzügyi célokat és a kockázatvállalási hajlandóságot, és mindezekhez szakértő befektetési tanácsadó segítségét kérni.

A befektető kora (és így a hátralévő aktív vagy nyugdíjas éveinek száma) és természetesen a korához illeszthető céljai is meghatározók abban, hogy milyen típusú befektetést érdemes választania.

„Egy fiatalnak például, aki még sokáig aktív kereső marad, érdemesebb lehet hosszabb távra szóló, magasabb hozammal (és egyben több kockázattal) kecsegtető megtakarítási lehetőségben gondolkodnia. Ezzel szemben egy a nyugdíjas évekhez időben közelebb álló megtakarító számára már a biztonság lesz a legmeghatározóbb szempont. A kínálatunkban mindkét hipotetikus befektető meg tudja találni a számára ideális megoldást” – mondta el a Miklós Dániel.

„Legyen szó akár rendszeres, akár egyösszegű megtakarításról, az aktívan kezelt vegyes alapokkal minden élet- és vagyoni helyzethez kapcsolódó megtakarítási célhoz tudunk megoldást nyújtani”

- tette hozzá.

„Fűszer”

A fentiek mellett a speciális befektetési lehetőségeket keresők igényeire is van megoldás: „a dinamikus besorolású vegyes alapok befektetéseiben indirekt módon megjelenhetnek olyan alternatív eszközök is, mint az árupiaci termékek vagy ingatlanok, amelyek – szakértő kezek között – kifejezetten kedvező hozamot is elérhetnek –  emelte ki Hosszú Ferenc.

A cikk megjelenését az OTP Alapkezelő támogatta.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio - Kaiser Ákos

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ