A magyar privátbanki ügyfélkörnek több lengyel részvény lehet a portfóliójában, mint maguknak a lengyeleknek

A tavalyi évet tekintve hogyan értékelné a közép-kelet-európai régiót lakossági megtakarítási és befektetési piac szempontjából – mely trendek bizonyultak a legmeghatározóbbnak?

A befektetési piacok szerkezete az érintett országokban alapvetően heterogén, különösen a kockázatvállalási hajlandóság tekintetében. Jól látható, hogy jelentős eltérések vannak az egyes piacok között abban, milyen mértékben preferálják a befektetők a magasabb kockázatú eszközöket. Egyes országokban kifejezetten nyitottak a kockázatosabb befektetések iránt, így például az abszolút hozamú stratégiák vagy a részvényjellegű eszközök iránt, míg máshol ezek jóval kisebb súlyt képviselnek.

Ebbe a kockázatvállalóbb kategóriába sorolható Magyarország, Szlovénia és Bulgária, természetesen eltérő piaci méretek mellett. Ezzel szemben létezik egy jelentős, mindmáig kifejezetten konzervatív piac is, a lengyel, ahol bár fokozatosan növekszik az érdeklődés a komplexebb és kockázatosabb megoldások iránt, a befektetői magatartás összességében még nem érte el az előbb említett országok szintjét. Lengyelországban továbbra is elsősorban a pénzpiaci és kötvényjellegű befektetések dominálnak.

Ezen túlmenően külön említést érdemel a cseh piac, amely számunkra kifejezetten izgalmas fejlődési pályát mutat. Nemcsak méretét tekintve bővül dinamikusan, hanem a befektetői igények összetettsége is látványosan nő. A befektetők egyre szélesebb eszközkör iránt érdeklődnek, ami új irányvonalat jelez. Jelenleg a legtöbb megkeresés a privát piacokkal, illetve a multi-asset megoldásokkal kapcsolatban érkezik, de emellett a fejlődő piaci részvények iránti érdeklődés is számottevő. 

Bár a cseh piac eszközallokációs döntésmechanizmusait tekintve még nem érte el például a magyar piac érettségi szintjét, a mögöttes dinamika és a befektetői preferenciák változásának üteme az elmúlt években kifejezetten kedvező irányt mutat. 

Mi magyarázza ezt a különbséget? Lengyelország rendelkezik a régióban a legnagyobb tőzsdei kitettséggel, logikus lenne azt gondolni, hogy saját hazájukban is népszerűek a lengyel részvények.

Jól érzékelhető, hogy a lengyel piacon – némileg szokatlan módon – tartós bizalmatlanság tapasztalható a hazai részvényekkel szemben. Ennek hátterében nagyrészt a mintegy 15 évvel ezelőtti pénzügyi válság időszaka áll, amikor jelentős árfolyamesés, majd elhúzódó stagnálás következett be, ami mélyen beépült a befektetők kollektív emlékezetébe. Ennek következtében a részvényjellegű kockázatvállalás azóta is érdemben korlátozott maradt. 

Ez nem jelenti azt, hogy a lengyel piac ne fejlődne, ugyanakkor a kockázatvállalás irányába történő elmozdulás üteme lényegesen lassabb, mint amit például a cseh piacon tapasztalunk. 

A másik meghatározó tényező a hozam- és kamatkörnyezetben keresendő. Érdekes módon, amikor a lengyel és a magyar kamatszintek hasonló tartományban mozognak, markáns különbség figyelhető meg a befektetői magatartásban: a magyar befektetők jellemzően gyorsabban és határozottabban fordulnak a kockázatosabb, elsősorban részvényjellegű eszközök irányába, míg a lengyel befektetők esetében ez az elmozdulás lényegesen lassabban és kevésbé rugalmasan valósul meg. 

Hogy látják, milyen tényezők határozzák meg leginkább a régiós befektetők eszközallokációs döntéseit és a különböző befektetési termékkategóriák elterjedését?

Jelentős különbség figyelhető meg abban, ahogyan az egyes piacok reagálnak a kockázatosabb befektetési megoldásokra. A lengyel piac – ahogy korábban is említettem – ebből a szempontból a legrugalmatlanabb. Bár a privátbanki szegmensben sikerült eredményeket elérnünk magas bétájú termékekkel, összességében a kockázatosabb eszközök aránya továbbra is elmarad a többi vizsgált országéhoz képest. Lengyelországban elsősorban a kötvény-, illetve az utóbbi időszakban a pénzpiaci jellegű befektetések növekedtek jelentősen, ami egyébként historikusan is jellemző volt erre a piacra: a teljes piac mintegy 70%-a ezekhez a kategóriákhoz kötődik. 

A cseh piacon ezzel szemben az elmúlt időszak legdinamikusabban növekvő területei elsősorban a multi-asset típusú befektetések voltak. Jól látható, hogy a befektetők egyre nyitottabbá válnak a részvényjellegű eszközök iránt, jóval intenzívebben, mint Lengyelországban. Bár még nem beszélhetünk jelentős volumenű áramlásokról, a cseh befektetők fokozatosan elkezdtek ismerkedni a privát piaci megoldásokkal is. Évről évre egyre több megkeresést kapunk ezen a területen, és dedikált konferenciát is szerveztünk helyben, amely kizárólag a saját privát piaci lehetőségeinkre fókuszált. Egyelőre még nyitott kérdés, hogy ezekből az érdeklődésekből milyen mértékű tényleges tőkebeáramlás valósul meg. 

A magyar piac esetében a legmarkánsabb sajátosság az erőteljes részvénypiaci és abszolút hozamú dominancia. Amennyiben a hazai befektetési alapkezelők állományait vizsgáljuk – például iparági statisztikák alapján –, jól látható, hogy az elmúlt időszakban számottevő beáramlás történt, és az állományok folyamatosan növekedtek.

A valóban lényegi különbséget azonban az abszolút hozamú alapok kiemelkedő szerepe jelenti. Ezek az alapok már historikusan is domináns pozíciót töltöttek be a magyar piacon, és ez a szerep az elmúlt időszakban tovább erősödött. Volt olyan időszak, amikor az abszolút hozamú alapok a teljes piaci állomány közel egyharmadát tették ki, és jelenleg is rendkívül jelentős volumenről beszélhetünk, ahová a legnagyobb tőkebeáramlások érkeznek. Ez nem kizárólag a teljesítményekkel magyarázható, hanem azzal is, hogy Magyarországon ez az eszközosztály mára jól beágyazott, elfogadott befektetési megoldássá vált. 

Globális szintű elmozdulás tapasztalható a privátpiacok irányába, sőt egyes elemzők szerint ez lehet a következő évek egyik meghatározó trendje. Mit látnak, mennyire jelent meg eziránt érdeklődés a közép-európai privátbanki ügyfélkörben?

A privát piacok megítélésével kapcsolatban összességében inkább óvatos álláspontot képviselek, különösen a régiónkra vetítve. Amennyiben összehasonlítjuk a helyzetet a fejlett piacokkal, jól látható, hogy ott a privát piaci befektetések iránti keresletet egy jelentős méretű intézményi befektetői kör – elsősorban nyugdíjalapok és egyéb hosszú távú megtakarításokat kezelő intézmények – táplálja. Ennek a befektetői rétegnek a súlya és piaci szerepe lényegesen kisebb a régiónkban. 

A privátbanki ügyfélkörön belül megjelent már egy szűkebb réteg, amely érdeklődik a privát piaci megoldások iránt. Ezek az ügyfelek jellemzően vagy erősen specializált, régiófókuszú befektetéseket keresnek vagy olyan konstrukciókat, amelyek helyi privát piaci szereplőkön keresztül valósulnak meg. A régióban néhány szolgáltató már aktívan épít erre a megközelítésre, miközben természetesen a nagy nemzetközi szereplők – köztük a Fidelity is – szintén jelen vannak ezen a területen.

Álláspontom szerint azonban ebben a régióban továbbra is elsődleges feladat a globális befektetési megoldásokkal kapcsolatos edukáció. Fontosabbnak tartom azt, hogy a befektetői kommunikáció fókuszában először az álljon, miként és milyen mértékben érdemes a nyilvános piacokon – például a részvénykitettség irányába – elmozdulni, és csak ezt követően kerüljenek előtérbe a privát piaci eszközök.  

A nyilvános piacokra visszatérve: mennyire jelennek meg a régióban a globálisan meghatározó befektetési tematikák – például az AI – a befektetői gondolkodásban?

Nagyon is: amennyiben országonként közös metszetet keresünk, akkor valóban az egyik legmarkánsabb különbség a fejlettebb nyugat-európai piacokhoz képest az, hogy a régióban a megtakarítási piacok mérete összességében alacsonyabb, ugyanakkor az ügyféligények sokkal szélesebb spektrumot fednek le. A kiszolgálás kevésbé standardizált, a befektetők nyitottabbak az új megoldások iránt, és a szolgáltatóktól folyamatosan új narratívákat, új eszközosztályokat és új befektetési lehetőségeket várnak el. 

Erre az igényre reflektálva a Fidelity az összes AI-hoz és más tematikus befektetésekhez kapcsolódó megoldást elérhetővé tesz a régióban, ami például egy svájci vagy német befektető számára hozzáférhető, erre nagy figyelmet fektetünk . Bár az érdeklődés - ahogy említettem - rendkívül erős, azt tapasztaljuk, hogy a befektetők többsége továbbra is óvatos a magas bétájú pozíciók felvállalásával, különösen az olyan szektorok esetében, mint a technológia vagy az AI. 

A technológiai kitettség ennek ellenére meghatározó szerepet tölt be: a magyar piacon például a második legnagyobb kitettségünket jelenti, a cseh piacon is megindult az épülése, bár egyelőre limitált mértékben, míg a lengyel piacon az összállományon belül még csak marginálisan jelenik meg. Az ügyfélaktivitás is rendkívül magas: a befektetők rendszeresen részt vesznek rendezvényeken, és a privátbanki szereplők körében is egyre gyakoribbak az AI- és technológiai fókuszú konferenciák. Tapasztalataink szerint még az idősebb, kifejezetten konzervatív befektetők is érdeklődnek ezek iránt a témák iránt, még ha jellemzően kisebb összegekkel és fokozatosan is lépnek be ezekbe az eszközosztályokba.

Ebben a környezetben különösen relevánsak azok a megoldások, amelyek kontrollált kockázat mellett biztosítanak hozzáférést ezekhez a tematikákhoz. Ennek egyik példája a “Fidelity Funds - Global Technology Fund” termékünk, amely alacsonyabb bétával kínál expozíciót a technológiai és innovációs piacok felé. Ez a konstrukció jól illeszkedik a hazai befektetői preferenciákhoz, és nem véletlen, hogy kategóriáján belül az egyik legnagyobb érdeklődést és állományt vonzza a magyar piacon. 

Magyarországon jelenleg nagyon népszerűek a lengyel részvények: hazai befektetőként milyen szempontok mentén érdemes részvényportfóliót építeni, érdemes kifejezetten a régiós papírokra fókuszálni?

Valóban azt tapasztaljuk, hogy részvénybefektetések esetén az elmúlt időszakban a hazai befektetők sokszor nagyobb affinitást mutattak a lengyel részvények iránt, mint más régiós piacok felé. Belső becsléseink és proxy-számításaink alapján – például a saját közép-európai részvényalapunk állományait vizsgálva – arra jutottunk, hogy a magyar privátbanki ügyfelek összességében több lengyel részvényt tarthatnak alapok formájában, mint maguk a lengyel privátbanki ügyfelek. Ez összhangban van azzal a megfigyeléssel, hogy a lengyel befektetők hagyományosan kevésbé részvényorientáltak.

Emellett Románia irányába is megjelent egy fokozatos érdeklődés, mind kötvény-, mind részvényoldalon, illetve bizonyos piacokon a görög eszközök is kifejezetten népszerűvé váltak.

Mivel azonban a teljes közép-kelet-európai térség feltörekvő piacnak minősül, mi inkább egy „kizoomolt”,diverzifikáltabbmegközelítést preferálunk az országspecifikus kitettségek erősítése helyett.

Számunkra kiemelten fontos a régiós növekedés EMEA-szintű diverzifikációval történő kezelése, amely a Közel-Kelet és Dél-Afrika bevonásával jóval szélesebb és kiegyensúlyozottabb befektetési keretet biztosít, az EMEA alapunkat egyébként egy magyar portfoliómenedzser kezeli. Ez a megközelítés lényegesen tágabb, mint amit számos más piaci szereplőnél tapasztalunk, és hosszabb távon fenntarthatóbb portfólióépítést tesz lehetővé.

A KKE régiót ettől függetlenül továbbra is kedveljük, és jelentős befektetésekkel rendelkezünk, különösen a pénzügyi szektorban, de a lengyel e-kereskedelmi és fogyasztási szegmensben is. Ugyanakkor már nem tekintjük ezt a térséget egyértelmű „all-in” befektetési történetnek, hanem inkább egy kiegyensúlyozott, globális kontextusba illesztett elemnek. 

Mik lehetnek idén a legmeghatározóbb piaci trendek Közép-Európában, mik azok a gazdasági események, amiket érdemes mindenképp figyelemmel kísérni?

Kifejezetten érdekes kérdés lesz, hogyan reagálnak a régiós piacok arra, amikor a jegybankok tovább folytatják a kamatcsökkentési ciklust. Már jelenleg is jelentős eltérések láthatók: a cseh alapkamat gyakorlatilag fele a magyarnak, ami önmagában is markáns különbség. A lengyel jegybank szintén megkezdte a kamatvágásokat, és alapvetően a cseh pályát követi, így ott a kamatszintek már a 3,5–4% körüli tartományban mozognak. Ezzel szemben Magyarország a maga körülbelül 6,5%-os szintjével – Romániával együtt – továbbra is kiemelkedik a régióból, ami érdemben befolyásolja a befektetési irányokat. 

Fontos kiemelni, hogy 2026-ra a meglepően alacsony januári inflációs adatok  megjelenés óta egyre több piaci szereplő áraz magyar kamatcsökkentéseket, ezek mértéke még viszonlyag limitált , ugyanakkor 2027-ben már reális lehet egy erőteljesebb lazítási ciklus elindulása, amely – véleményünk szerint – érdemi potenciált hordozhat a kockázatosabb eszközosztályok irányába történő tőkeflow szempontjából. A cseh piacon ez a folyamat gyakorlatilag már zajlik: ott a kamatok csökkenése korábban indult el, és várhatóan további, mérsékelt vágásokra is marad mozgástér, feltéve, hogy a fiskális oldal nem romlik érdemben. Bár az új kormány összetétele és az EU-val való viszonya bizonyos bizonytalanságot hordoz, a monetáris és fiskális keretek összességében stabilnak tűnnek.

Ennek ellenére nem feltétlenül számítunk arra, hogy Csehországban a kamatcsökkentések ugyanolyan mértékben terelnék a befektetéseket kockázatosabb irányba – például részvények vagy privát piacok felé –, mint ahogyan azt Magyarországon várnánk. A cseh jegybank ugyanakkor megjegyzendő módon az inflációs ciklus elején az elsők között kezdett szigorítani, és az elsők között indította el a kamatcsökkentést is, ami részben magyarázza a jelenlegi kamatszinteket. 

A kamatszintek mellett fontos trigger a befektetői inflációs várakozások alakulása is, illetve az, hogy az egyes országok befektetői miként viszonyulnak a devizakockázathoz. E téren is jelentős különbségek figyelhetők meg: a lengyel befektetők az elmúlt évek erős zloty-teljesítménye nyomán kifejezetten kedvelik a hazai devizát. A csehek pedig historikusan még erősebben kötődnek a koronához, nem véletlen, hogy Csehországban a befektetések döntő többsége – akár 95%-ban – cseh koronában denominált. Ezzel szemben a magyar befektetők a régióban talán a leginkább preferálják a kemény devizás kitettségeket. Bár a forint az utóbbi időszakban erősödést mutatott, a hosszabb távú tapasztalatok miatt a devizadiverzifikáció továbbra is kiemelt szerepet játszik a hazai befektetői döntésekben.

A cikk megjelenését a Fidelity International támogatta.

Címlapkép forrása: Berecz Valter

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.