Sokak meglepetésére a nemesfémek piaca összeomlott, holott mindig azt lehet hallani, hogy válságban az arany az igazi menekülőeszköz. Az élet újra bebizonyította, hogy ez csak féligazság. A nagy kérdés, érdemes-e most, hosszú távra nemesfémekbe fektetni? Ha igen, milyen formában? Soron következő esti online előadásunkon az előbbi témát boncolgatjuk.
15 év alatt, tehát amióta gyűjtjük a befektetési alapok havi adatait, nem láttunk olyan vagyonvisszaesést havi szinten, mint most márciusban. A befektetési alapok kezelt vagyona több mint 456 milliárd forinttal esett vissza, ezzel közel három év munkáját törölte ki a szektornak a koronavírus miatti befektetési veszteség és az azzal összefüggő jelentős tőkekivonás.
Meddig szárnyalnak még a tőzsdék? Lesz-e újabb mélypont, vagy dupla alj formáció a grafikonokon, és mely részvények közül érdemes csemegézni?
Online fotóaukciót hirdetett a RANDOM - kortárs fotográfusok csoportja: az aukción befolyó összeggel a Szent István Kórházat segítik. A Portfolio fotóriporterének különleges képére is licitálhatunk.
A jövőben gyakorlatilag csak magyarok számára ajánlott értékesíteni a szuperállampapír, az egyéves és prémium állampapírokat, ezen felül már befektetői oldalról is tiltva van, hogy ezeket a papírokat olyan ügyletekhez használják fel, mint a lombardhitel. Ezt a két fontos változást tartalmazza az ÁKK mai közleménye.
Az előző hetet is viszonylag nyugodtan lavírozták végig a tőzsdék, hiszen egyre több ország döntött a koronavírus miatti lezárások részleges feloldása mellett, illetve véget ért az olajháború is. Meglátszott a magyar alapokon is a nyugodtság: több portfólió is elkezdett visszamászni a 30-40%-os mínuszokból és egyre kevesebb az olyan alap, amely az év eleje óta mínuszt mutat. Szépen kereshetett a visszapattanáson az, aki eltalálta a mélypontot.
A koronavírus okozta hatások mellett valószínűleg a rövidebb munkahét is közrejátszhatott abban, hogy a szuperállampapír heti jegyzése eddig sosem látott mélységbe esett. Múlt héten a papírból összesen 19,4 milliárdot jegyeztek le a magyarok, ez az első eset, hogy 20 milliárd forint alá megy a heti kereslet.
A tervezett 30 helyett csak 15 milliárd forintnyi 3 hónapos diszkont kincstárjegyet adott el kedden az ÁKK – derül ki az adósságkezelő honlapjáról. Ráadásul a hozam is emelkedett, már bőven egy százalék felett jár.
Fontos szerepet kapott a BlackRock, az Európai Uniónak ad tanácsot abban, hogyan lehetne a fenntarthatósági szempontokat beépíteni a banki szabályozásba – számol be a hírről a Financial Times.
A kezdeti lelkesedés már a múlté a szuperállampapír körül, a konstrukció hétről hétre egyre gyengébb értékesítési adatokat mutat, pedig az államnak nagyobb szüksége lesz most a lakossági papírok értékesítéséből befolyó pénzre, mint eddig valaha. A koronavírus terjedése jócskán átírta a lakossági állampapírok piacát is: a gazdasági megtorpanás kieső jövedelmeket generál a háztartásoknál, a kincstári értékesítési pontok bezártak, a szuperállamapíprral versengő termékek vonzereje nő, miközben több százmilliárdnyi lakossági papír jár le a hetekben. Nagy kérdés, mit lép az állam, ha nem vesznek érdemben több lakossági papírt a magyarok. Ennek jártunk utána mostani cikkünkben.
A maximális 50 százalékos ráemelést kihasználva a tervezett 45 milliárd forint helyett 67,5 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK. A hozamok viszont jelentősen emelkedtek az MNB likviditásnövelése ellenére is.
Az ESMA arra buzdítja az országos felügyeleti szerveket, hogy legyenek elnézőbbek az alapkezelőkkel, ha netán elmulasztják jelentéstételi kötelezettségeiket – áll a szervezet sajtóközleményében
Ray Dalio, a világ legnagyobb hedge fundjának vezetője belerúgott a készpénzbe: úgy gondolja, a pénznyomtatás és a rekordalacsony kamatok mellett nem nevezhető a készpénz az elérhető legbiztonságosabb eszköznek – írja a MarketWatch.
Mark Spitznagel, a Universa Investments nevű hedge fund vagyonkezelője egészen elképesztő, 4 144%-os hozamot csinált egy kereskedési ügyleten 2020 első negyedévében, miközben a világ gyakorlatilag összeomlott körülötte – írja a Wall Street Journal.
Tavaly csak úgy röpködtek a 10% feletti hozamok a nyugdíjpénztáraknál, az idei első negyedévben pedig már a mínusz 10% feletti hozamok voltak gyakoriak. A koronavírus miatti tőzsdei esés a nyugdíjra gyűjtő magyarok megtakarításait is megnyirbálta, az idei első három hónap elég volt ahhoz, hogy sok portfólió egész tavalyi teljesítményét eltörölje. Ha valaki tehát most megy nyugdíjba, valószínűleg még nem érdemes hozzányúlnia a pénzéhez, de a többiek se búslakodjanak: a piacok még bőven ledolgozhatják ezeket a mínuszokat.
200 milliárd forint értékben kötött ötéves fedezett hitelügyletet (repo) szerdán az MNB a bankokkal, a többi futamidőn továbbra sem volt aktív a jegybank.
Bár tavaly szép teljesítményt tudtak felmutatni, a 2020-as tőkepiaci vihar a biztosítói eszközalapokat is megtépázta, a portfóliók jelentős többsége komoly mínuszt mutat az év eleje óta. A MoneyMoon exkluzív adataiból kiderül az is, hogy sok biztosítónál tapasztalható az esések hatására a kockázati kitettség csökkenése, viszont a késve aktiválódó stop-loss megbízások miatt néhol komoly veszteségeket szenvedtek az ügyfelek. A szakértők azt javasolják, hogy az elméleti veszteségek miatt nem érdemes ugrálni az eszközalapok közt, hiszen rendszeres befizetések mellett akár még az előnyünkre is fordíthatjuk a volatilitást.
Teljesen felkészületlenek a tőzsdék arra, hogy milyen hosszú ideig tart majd a koronavírus krízis utáni normalizálódás – mondta el Steen Jakobsen, a Saxobank vezető közgazdásza a CNBC műsorán.
Bár a koronavírus-válság közel sem lejátszott meccs, a tőzsdék az elmúlt két hétben elkezdtek megnyugodni, ennek pedig jótékony hatása volt a magyar befektetési alapok teljesítményére is. Néhány alap már több mint 30%-os emelkedést teljesített a március 18-ai, idei mélyponthoz képest és egyre kevesebb alap van, amely igen komoly, 20% feletti mínuszt mutat az év eleje óta.
Hiába pattantak vissza a tőzsdék a héten, a Citi elemzői szerint a mostani rali csak egy „utósokk” és továbbra sem garantálja semmi a járvány végét, a negyedéves vállalati gyorsjelentések pedig újabb eséseket hozhatnak a piacon – írja a CNBC.
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív... 
A palládium piaca 2025-ben egy átalakuló keresleti és kínálati környezetbe került, amelynek hátterében elsősorban...
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) a 2021-2027 közötti uniós költségvetési...
Nagy lendülettel és talán még nagyobb reményekkel indult Donald Trump második elnöksége. Értékeljük az eddigi... 
Az MI-vállalatok egyre inkább támaszkodnak a humán tudományokra a technológiai kihívások kezelésében.
Az édesvíz szerepe a globális gazdasági térben új megközelítést igényel. Nem kizárólag erőforrás, nem pusztán...
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
