
Még több információ és részletek.
Az Európai Bizottság 2023-ban vezette be a jogalkotási javaslatok hatásvizsgálatába a kötelező versenyképességi ellenőrzéseket, ami jelentős fordulatot jelentett abban, hogyan értékeli az EU a szabályozások lehetséges gazdasági hatásait. Ezek az ellenőrzések négy kulcsfontosságú versenyképességi dimenziót vizsgálnak: a költség- és árversenyképességet, az innovációs képességet, a nemzetközi versenyképességet, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét.
A lényeg az, hogy az EU közmondásosan bürokratikus szervezet, amit felismert, ezért bürokráciacsökkentésbe akart kezdeni, aminek a vége egy bürokratikus önellenőrzési folyamat lett.
A helyzet önmagában csak paradox lett volna: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2023-as unió állapotáról szóló beszédében azt ígérte, hogy az EU-s szabályozások versenyképességi hatásvizsgálata alapján kezdik meg majd a meglévő kötelezettségek fellazítását, egyszerűsítését. Tehát értékelnek minden uniós intézkedést azok gazdasági hatása alapján, és szükség esetén a versenyképességi értékelések alapján módosítanak a szabályozásokon.
Mindezt Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke is helyeselte, a Bizottságnak készített reformcsomagjában külön sürgette a Bizottságot, hogy kezdje is meg a sallangok, versenyképességet korlátozó intézkedések levágását, a szabályozási környezet ésszerűsítését az értékelések alapján.
Azonban a jelek szerint az önellenőrzési gyakorlat sok szempontból inkonzisztens, valamint nem elég hatékony.
A BusinessEurope, az európai vállalatokat képviselő egyik legnagyobb érdekvédelmi szervezet egy nemrég végzett pilotprojektje jelentős eltéréseket tárt fel az ellenőrzések minőségében és alaposságában.
Értelemszerűen így, ha rosszak a versenyképességi értékelések, a belőlük levont következtetések is hibásak, károsak lehetnek.
Az eredmények rávilágítanak a brüsszeli gyakorlat erősségeire és gyengeségeire egyaránt, és kiemelik, hol van sürgős szükség javításokra annak érdekében, hogy az uniós szabályozások valóban erősítsék – és ne gyengítsék – az európai vállalatok versenyképességét.
A BusinessEurope négy kulcsfontosságú jogalkotási javaslatot vizsgált:
- az Európai Üzemi Tanács irányelvének módosítását,
- az EU-s Tehetségbázis létrehozását,
- a kereskedelmi tranzakciók késedelmes fizetése elleni szabályozást,
- valamint a Kombinált Szállítási Irányelv módosítását.
Az egyes programok konkrétumaira később rátérünk, de azt fontos kiemelni, hogy az érdekvédelmi szervezet mindegyik esetében azt elemezte, hogy a Bizottság milyen hatékonysággal alkalmazta a versenyképességi ellenőrzési eszközöket, és hogy a hatásvizsgálatok mennyire nyújtottak megalapozott képet a szabályozások várható gazdasági hatásairól.
Az összes esetében az látszik, hogy bár az analitikai eszközök jók voltak,
de azok eredményeit nem ültették át hatékonyan a gyakorlatban, a versenyképesség pedig egyik esetében sem javult érdemben.
Csapnivaló megvalósítás
Az Európai Üzemi Tanács irányelv versenyképességi vizsgálata kapta a legtöbb kritikát, a BusinessEurope kifejezetten "gyengének" minősítette azt. Az uniós direktíva lényege, hogy biztosítsa a munkavállalók tájékoztatását és konzultációját a nagy, több tagállamban működő vállalatok esetében. Az irányelv előírja, hogy ilyen cégeknél üzemi tanácsot kell létrehozni, amelyben a dolgozók képviselői információt kapnak a vállalat döntéseiről, és véleményt nyilváníthatnak. A cél a munkavállalói jogok uniós szintű védelme és a vállalatokon belüli párbeszéd ösztönzése.
A költség- és árversenyképességre vonatkozó hatásvizsgálat túlságosan szűk fókuszú volt:
főként a nagyvállalatokra (1000 fő felett) gyakorolt közvetlen költséghatásokkal foglalkozott, miközben a szélesebb körű, külső versenyképességi szempontokat figyelmen kívül hagyta.
Például nem vizsgálta megfelelően, hogy az új szabályozás elriaszthatja a külföldi befektetőket, és ezzel gyengítheti az európai vállalatok harmadik országbeli versenytársaikkal szembeni pozícióját. Ez különösen aggasztó, tekintve a globális verseny egyre élesebb jellegét, főként Donald Trump újbóli elnöksége óta, aki a szakszervezeti kötelezettségeket már több esetben gyengítette a befektetők kedvéért.
Az unió új szabályozások értékelésénél az innovációs képességre gyakorolt hatás értékelése szintén hiányos volt. Bár a Bizottság szerint ez a dimenzió nem releváns az irányelv módosítása szempontjából, a BusinessEurope rámutatott, hogy például az üzleti titkok kiszivárgásának kockázata közvetett módon hátráltathatja az innovációt. Mivel az innováció a hosszú távú versenyképesség kulcsa, az ilyen kockázatokat alaposan kellene elemezni a szervezet szerint.
A nemzetközi versenyképesség dimenzióját érte a legerősebb kritika.
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy itt nincs érdemi hatása az Európai Üzemi Tanács irányelvnek, amit a BusinessEurope határozottan vitat.
Szerintük a vállalatok attól tartanak, hogy például a vezetés kötelező írásos indoklási kötelezettsége döntéshozatal előtt lassítja a működést, miközben a gyors döntéshozatal kulcsfontosságú a versenyképesség megőrzéséhez (főként egy a mostanihoz hasonló permakrízis időszakban).
Volt, aminél nem lőtte lábon magát Brüsszel
Az EU Tehetségbázisról szóló rendeletet ezzel szemben kifejezetten pozitívan értékelték, a versenyképességi ellenőrzést a BusinessEurope „jónak” minősítette. A rendelet célja a nemzetközi toborzás költséghatékonyabbá és gördülékenyebbé tétele, amivel az EU munkaerő- és készséghiányát hivatott kezelni. A versenyképességi ellenőrzés felismerte a munkáltatók számára várható előnyöket: termelékenységnövekedést, árbevétel-emelkedést, valamint az innovációs képesség javulását, különösen a harmadik országbeli képzett munkaerő bevonásával.
A rendelet a GDP növekedéséhez és az állami bevételek gyarapodásához is hozzájárulhat a szervezet szerint.
A BusinessEurope ugyanakkor megjegyezte, hogy az elemzésnek ki kellene terjednie a zöld, az IKT és az egészségügyi szektoron túlra is, mivel a munkaerőhiány más ágazatokat is sújt. Emellett hiányzott az előrejelzés arra vonatkozóan, hogy hány fő vonzására lehet számítani a tehetségbázison keresztül – ez érthető, hiszen a tagállami igények eltérnek, de egy részletesebb becslés erősítené az elemzés hitelességét.
A Késedelmes fizetések irányelvét, illetve annak versenyképességi hatásvizsgálatát „átlagosnak” minősítette az érdekvédelmi szervezet.
A javaslat célja, hogy csökkentse a fizetési határidőket a kereskedelmi tranzakciókban, javítva ezzel a vállalkozások pénzforgalmát.
A versenyképességi ellenőrzés azonban nem vette figyelembe a valós üzleti gyakorlatot, miszerint a hosszabb fizetési határidők sok esetben közös megegyezéssel születnek B2B kapcsolatokban.
Továbbá az értékelés nem vizsgálta a nemzetközi versenykörnyezetből fakadó hátrányokat sem, ahol a hosszabb fizetési határidők gyakran stratégiai eszközként jelennek meg.
Az ellenőrzés nem számszerűsítette azokat a költségeket sem, amelyek akkor keletkezhetnek, ha a cégek nem tartják be az új előírásokat – például ha emiatt nő a hitelezési költség. Emellett figyelmen kívül maradt az innovációs potenciál, pedig a javuló likviditás ösztönözhetné a kkv-k innovációs beruházásait.
A Kombinált Szállítási Irányelv célja, hogy az intermodális szállítás költséghatékonyabbá váljon, ezzel versenyképesebbé téve azt az egyedüli közúti szállítással szemben. A versenyképességi ellenőrzés itt is "átlagos" értékelést kapott. A javaslat szerint a kombinált szállítás költségei 7,5 év alatt 10%-kal csökkenhetnek, ám az ellenőrzés nem vizsgálta kellő mélységben az ezzel járó adminisztratív terheket és megfelelési költségeket – különösen a kkv-k esetében.
Szintén kimaradt a Bizottság versenyképességi elemzésből, hogyan hat a hosszú távú versenyképességre az előírt 40%-os külsőköltség-hatékonysági cél.
Ahogy ugyanis a közúti fuvarozás dekarbonizálódik, a kombinált szállításnak egyre nehezebb lesz elérnie a kívánt költségcsökkentést. Ez súlyos következményekkel járhat a szektor hosszú távú versenyképességére, az üzemeltetési költségekre és a célkitűzés teljesíthetőségére nézve.
Ha van, ami jó, azt kéne csinálni
A BusinessEurope javaslatai hangsúlyozzák, hogy javítani kell a nemzetközi versenyképesség és az innovációs képesség hatásainak elemzését. A szervezet szerint elengedhetetlen a Bizottságon belüli szolgálatok szorosabb együttműködése, hogy az ellenőrzéseket ne elszigetelten, hanem több főigazgatóság bevonásával végezzék.
Emellett fontos lenne a piaci szereplők szélesebb körű bevonása is, hogy a vizsgálatok megalapozottabbak és adatgazdagabbak legyenek – egyszóval közelebb legyenek a való élethez.
Az Európai Üzemi Tanács irányelv esetében a BusinessEurope azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság megfelelően értékelje a nemzetközi versenyképességre gyakorolt negatív hatásokat, különösen a külföldi beruházások visszaszorulását és az európai vállalatok gyengülő versenyhelyzetét.
Az érdekvédelmi szervezet szerint bár a versenyképességi ellenőrzések bevezetése előrelépést jelent, még sok a tennivaló. A BusinessEurope szerint az értékeléseknek átfogóbbnak, alaposabbnak és jobban megalapozottnak kell lenniük. A nemzetközi versenyképesség és az innovációs képesség ismétlődő alulértékelésének kezelése, a Bizottságon belüli együttműködés erősítése és a piaci szereplők bevonása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az új szabályozások valóban támogassák az európai vállalkozások versenyképességét és innovációját.
A tét nagy, és a Bizottságnak fel kell nőnie a feladathoz, hogy az EU szabályozásai ne hátráltassák, hanem elősegítsék az európai gazdaság sikerét a globális versenyben – zárja elemzését a szervezet.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Átfogó tűzszünetet jelentett be Damaszkusz - Izrael csóválja a fejét
Egyelőre csillapodnak a harcok.
Szép csendben bontakozik ki a kulcsfontosságú megatrend – Ez lesz az évszázad befektetése?
Az évtized egyik legjobb befektetése lehet
Hatalmas tűz van Budapest mellett: pyrocumulus alakult ki, mobil labor van a helyszínen
Nagy erőkkel dolgozik a katasztrófavédelem.
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén? - Interaktív, díjmentes online előadás
Gyakorlati, hasznos, érthető
Lehet, hogy megölték az oroszok az Északi Áramlatot felrobbantó ügynököt
Fényes nappal, Kijev utcáin végeztek vele.
Nehéz döntést hoztak meg az oroszok: ennek nem fognak örülni a haditechnika szerelmesei
Folyamatos az ukrán drónveszély.
Donald Trump sötét árnyéka vetült rá a „Globális dél” nagy találkozójára, és ez sok dolgot átrendezett
Nem ott volt a fókusz, ahol várták.
VIDEÓ! Bitcoin a csúcson, altcoinok készenlétben: Indul a következő altszezon?
2025. július 1-jétől Magyarország új kriptovaluta-szabályozása lépett életbe, amely kizárólag hivatalosan engedélyezett szolgáltatók közreműködésével teszi lehetővé a kriptovaluták v
Követett részvények - 2025. július
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
A magyar állam találkozása a közgazdaságtannal
A kormány több bevételszerző próbálkozása alatt is beleütközött a Laffer-görbébe. Ideje tehát megnézni, mit is tud ez az egyszerű, de annál fontosabb közgazdasági összefüggés, és... T
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban Évente több százmillió tonna műanyagot állítunk elő, melynek jelentős
Régi berögződések - elengedjük őket?
Pár hete az egyik kommentben V nevű olvasóm felvetette, hogy mennyire fontos néha felülvizsgálni a spórolási szokásainkat is. Lehet, hogy valami, ami 10 éve még értelmes és hasznos dolog volt
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
Target Corporation - elemzés
2022-ben vettem belőle 165-ön, leginkább kereskedési céllal, de osztalékot is fizetett, ha nem is sokat. 2024-ben adtam el kis bukóban. Most megint a szemem elé került, a Top10-es listám hetedikj
G20-csoport: úton a szén-dioxid-mentes áramtermelés felé
Technológiai trendek, kihívások és szakpolitikai irányok az IEA 2025-ös jelentése alapján.

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Agrárvita: mi szól a nagy EU-s agrárreform mellett és ellen?
Szakértőink ütköztették érveiket a területalapú támogatások reformjáról.
Egyre többet tudunk az Otthon Start hitelről: kik lesznek az igazi nyertesek?
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
