
Még több információ és részletek.
Az Európai Bizottság 2023-ban vezette be a jogalkotási javaslatok hatásvizsgálatába a kötelező versenyképességi ellenőrzéseket, ami jelentős fordulatot jelentett abban, hogyan értékeli az EU a szabályozások lehetséges gazdasági hatásait. Ezek az ellenőrzések négy kulcsfontosságú versenyképességi dimenziót vizsgálnak: a költség- és árversenyképességet, az innovációs képességet, a nemzetközi versenyképességet, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét.
A lényeg az, hogy az EU közmondásosan bürokratikus szervezet, amit felismert, ezért bürokráciacsökkentésbe akart kezdeni, aminek a vége egy bürokratikus önellenőrzési folyamat lett.
A helyzet önmagában csak paradox lett volna: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2023-as unió állapotáról szóló beszédében azt ígérte, hogy az EU-s szabályozások versenyképességi hatásvizsgálata alapján kezdik meg majd a meglévő kötelezettségek fellazítását, egyszerűsítését. Tehát értékelnek minden uniós intézkedést azok gazdasági hatása alapján, és szükség esetén a versenyképességi értékelések alapján módosítanak a szabályozásokon.
Mindezt Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke is helyeselte, a Bizottságnak készített reformcsomagjában külön sürgette a Bizottságot, hogy kezdje is meg a sallangok, versenyképességet korlátozó intézkedések levágását, a szabályozási környezet ésszerűsítését az értékelések alapján.
Azonban a jelek szerint az önellenőrzési gyakorlat sok szempontból inkonzisztens, valamint nem elég hatékony.
A BusinessEurope, az európai vállalatokat képviselő egyik legnagyobb érdekvédelmi szervezet egy nemrég végzett pilotprojektje jelentős eltéréseket tárt fel az ellenőrzések minőségében és alaposságában.
Értelemszerűen így, ha rosszak a versenyképességi értékelések, a belőlük levont következtetések is hibásak, károsak lehetnek.
Az eredmények rávilágítanak a brüsszeli gyakorlat erősségeire és gyengeségeire egyaránt, és kiemelik, hol van sürgős szükség javításokra annak érdekében, hogy az uniós szabályozások valóban erősítsék – és ne gyengítsék – az európai vállalatok versenyképességét.
A BusinessEurope négy kulcsfontosságú jogalkotási javaslatot vizsgált:
- az Európai Üzemi Tanács irányelvének módosítását,
- az EU-s Tehetségbázis létrehozását,
- a kereskedelmi tranzakciók késedelmes fizetése elleni szabályozást,
- valamint a Kombinált Szállítási Irányelv módosítását.
Az egyes programok konkrétumaira később rátérünk, de azt fontos kiemelni, hogy az érdekvédelmi szervezet mindegyik esetében azt elemezte, hogy a Bizottság milyen hatékonysággal alkalmazta a versenyképességi ellenőrzési eszközöket, és hogy a hatásvizsgálatok mennyire nyújtottak megalapozott képet a szabályozások várható gazdasági hatásairól.
Az összes esetében az látszik, hogy bár az analitikai eszközök jók voltak,
de azok eredményeit nem ültették át hatékonyan a gyakorlatban, a versenyképesség pedig egyik esetében sem javult érdemben.
Csapnivaló megvalósítás
Az Európai Üzemi Tanács irányelv versenyképességi vizsgálata kapta a legtöbb kritikát, a BusinessEurope kifejezetten "gyengének" minősítette azt. Az uniós direktíva lényege, hogy biztosítsa a munkavállalók tájékoztatását és konzultációját a nagy, több tagállamban működő vállalatok esetében. Az irányelv előírja, hogy ilyen cégeknél üzemi tanácsot kell létrehozni, amelyben a dolgozók képviselői információt kapnak a vállalat döntéseiről, és véleményt nyilváníthatnak. A cél a munkavállalói jogok uniós szintű védelme és a vállalatokon belüli párbeszéd ösztönzése.
A költség- és árversenyképességre vonatkozó hatásvizsgálat túlságosan szűk fókuszú volt:
főként a nagyvállalatokra (1000 fő felett) gyakorolt közvetlen költséghatásokkal foglalkozott, miközben a szélesebb körű, külső versenyképességi szempontokat figyelmen kívül hagyta.
Például nem vizsgálta megfelelően, hogy az új szabályozás elriaszthatja a külföldi befektetőket, és ezzel gyengítheti az európai vállalatok harmadik országbeli versenytársaikkal szembeni pozícióját. Ez különösen aggasztó, tekintve a globális verseny egyre élesebb jellegét, főként Donald Trump újbóli elnöksége óta, aki a szakszervezeti kötelezettségeket már több esetben gyengítette a befektetők kedvéért.
Az unió új szabályozások értékelésénél az innovációs képességre gyakorolt hatás értékelése szintén hiányos volt. Bár a Bizottság szerint ez a dimenzió nem releváns az irányelv módosítása szempontjából, a BusinessEurope rámutatott, hogy például az üzleti titkok kiszivárgásának kockázata közvetett módon hátráltathatja az innovációt. Mivel az innováció a hosszú távú versenyképesség kulcsa, az ilyen kockázatokat alaposan kellene elemezni a szervezet szerint.
A nemzetközi versenyképesség dimenzióját érte a legerősebb kritika.
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy itt nincs érdemi hatása az Európai Üzemi Tanács irányelvnek, amit a BusinessEurope határozottan vitat.
Szerintük a vállalatok attól tartanak, hogy például a vezetés kötelező írásos indoklási kötelezettsége döntéshozatal előtt lassítja a működést, miközben a gyors döntéshozatal kulcsfontosságú a versenyképesség megőrzéséhez (főként egy a mostanihoz hasonló permakrízis időszakban).
Volt, aminél nem lőtte lábon magát Brüsszel
Az EU Tehetségbázisról szóló rendeletet ezzel szemben kifejezetten pozitívan értékelték, a versenyképességi ellenőrzést a BusinessEurope „jónak” minősítette. A rendelet célja a nemzetközi toborzás költséghatékonyabbá és gördülékenyebbé tétele, amivel az EU munkaerő- és készséghiányát hivatott kezelni. A versenyképességi ellenőrzés felismerte a munkáltatók számára várható előnyöket: termelékenységnövekedést, árbevétel-emelkedést, valamint az innovációs képesség javulását, különösen a harmadik országbeli képzett munkaerő bevonásával.
A rendelet a GDP növekedéséhez és az állami bevételek gyarapodásához is hozzájárulhat a szervezet szerint.
A BusinessEurope ugyanakkor megjegyezte, hogy az elemzésnek ki kellene terjednie a zöld, az IKT és az egészségügyi szektoron túlra is, mivel a munkaerőhiány más ágazatokat is sújt. Emellett hiányzott az előrejelzés arra vonatkozóan, hogy hány fő vonzására lehet számítani a tehetségbázison keresztül – ez érthető, hiszen a tagállami igények eltérnek, de egy részletesebb becslés erősítené az elemzés hitelességét.
A Késedelmes fizetések irányelvét, illetve annak versenyképességi hatásvizsgálatát „átlagosnak” minősítette az érdekvédelmi szervezet.
A javaslat célja, hogy csökkentse a fizetési határidőket a kereskedelmi tranzakciókban, javítva ezzel a vállalkozások pénzforgalmát.
A versenyképességi ellenőrzés azonban nem vette figyelembe a valós üzleti gyakorlatot, miszerint a hosszabb fizetési határidők sok esetben közös megegyezéssel születnek B2B kapcsolatokban.
Továbbá az értékelés nem vizsgálta a nemzetközi versenykörnyezetből fakadó hátrányokat sem, ahol a hosszabb fizetési határidők gyakran stratégiai eszközként jelennek meg.
Az ellenőrzés nem számszerűsítette azokat a költségeket sem, amelyek akkor keletkezhetnek, ha a cégek nem tartják be az új előírásokat – például ha emiatt nő a hitelezési költség. Emellett figyelmen kívül maradt az innovációs potenciál, pedig a javuló likviditás ösztönözhetné a kkv-k innovációs beruházásait.
A Kombinált Szállítási Irányelv célja, hogy az intermodális szállítás költséghatékonyabbá váljon, ezzel versenyképesebbé téve azt az egyedüli közúti szállítással szemben. A versenyképességi ellenőrzés itt is "átlagos" értékelést kapott. A javaslat szerint a kombinált szállítás költségei 7,5 év alatt 10%-kal csökkenhetnek, ám az ellenőrzés nem vizsgálta kellő mélységben az ezzel járó adminisztratív terheket és megfelelési költségeket – különösen a kkv-k esetében.
Szintén kimaradt a Bizottság versenyképességi elemzésből, hogyan hat a hosszú távú versenyképességre az előírt 40%-os külsőköltség-hatékonysági cél.
Ahogy ugyanis a közúti fuvarozás dekarbonizálódik, a kombinált szállításnak egyre nehezebb lesz elérnie a kívánt költségcsökkentést. Ez súlyos következményekkel járhat a szektor hosszú távú versenyképességére, az üzemeltetési költségekre és a célkitűzés teljesíthetőségére nézve.
Ha van, ami jó, azt kéne csinálni
A BusinessEurope javaslatai hangsúlyozzák, hogy javítani kell a nemzetközi versenyképesség és az innovációs képesség hatásainak elemzését. A szervezet szerint elengedhetetlen a Bizottságon belüli szolgálatok szorosabb együttműködése, hogy az ellenőrzéseket ne elszigetelten, hanem több főigazgatóság bevonásával végezzék.
Emellett fontos lenne a piaci szereplők szélesebb körű bevonása is, hogy a vizsgálatok megalapozottabbak és adatgazdagabbak legyenek – egyszóval közelebb legyenek a való élethez.
Az Európai Üzemi Tanács irányelv esetében a BusinessEurope azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság megfelelően értékelje a nemzetközi versenyképességre gyakorolt negatív hatásokat, különösen a külföldi beruházások visszaszorulását és az európai vállalatok gyengülő versenyhelyzetét.
Az érdekvédelmi szervezet szerint bár a versenyképességi ellenőrzések bevezetése előrelépést jelent, még sok a tennivaló. A BusinessEurope szerint az értékeléseknek átfogóbbnak, alaposabbnak és jobban megalapozottnak kell lenniük. A nemzetközi versenyképesség és az innovációs képesség ismétlődő alulértékelésének kezelése, a Bizottságon belüli együttműködés erősítése és a piaci szereplők bevonása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az új szabályozások valóban támogassák az európai vállalkozások versenyképességét és innovációját.
A tét nagy, és a Bizottságnak fel kell nőnie a feladathoz, hogy az EU szabályozásai ne hátráltassák, hanem elősegítsék az európai gazdaság sikerét a globális versenyben – zárja elemzését a szervezet.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Két északi szomszédját is megfenyegette a vert hatalom: "nagyobb hibát követtetek el, mint Ukrajna"
Nagyon nem örülnek a békekötésnek.
Az ország, ahol csettintésre 30 százalékkal nagyobb lett a GDP, de nagyon kileng az inga
Valaha a világ növekedési bajnoka volt, mostanra viszont a számmisztika tartja csak őket felszínen.
Cseh külügyminiszter: az országhatárokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni
Az amerikai-orosz elnöki találkozóra reagát a vezető.
Kiszivárgott: lehet, hogy az ukrán elnök is részt vesz a béketárgyaláson
"Mindenki nagyon reméli, hogy ez megtörténik".
A 27%-os áfa versenyhátrány – hogyan élhet túl a hazai koncertipar?
Élményturizmus, megfelelő árazás: a siker kulcsszavai.
Top 10 osztalék részvény - 2025. augusztus
Augusztus negyedikén kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőző
Amikor a vágy titokzatos tárgya már nem a Mona Lisa...(Egyáltalán: ki az a Mona Lisa?)
Igazolt tény, hogy a műtárgypiac rezisztens a válságokra, az aukciók tendenciája a folyamatos erősödés. A millenniumi generáció viszont nem befektetésként tekint a műtárgyakra. Zentai Péte

Robert Half - elemzés
Az augusztusi Top10 első helyezettje, de mielőtt vásárolnék, megnézem alaposabban.'24 áprilisában elemeztem már, akkor nagyon tetszettek a számai, jókat emelt, volt pénze az osztalékra, szép
Aki fejben nyugdíjba megy, az leépül - Megnyílik az egyik legkülönlegesebb alapunk
A HOLD-as üzletpolitika szerinti hároméves türelmi idő után megnyílt a nagyközönségnek a Palomar Alap, az egyik legkülönlegesebb alapunk. A Palomarban olyan eszközök, árupiaci- és kamatterm

Otthon Start Program: nem mindegy, melyik bankhoz fordulunk
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program: nem mindegy, melyik bankhoz fordulunk Bár a 3%-os kamattal elérhető Otthon Start hitel kondíciója fix, a hitelbírálati szabályok
Jönnek a karbonvám (CBAM) felszólítások - közeleg a szankciók ideje
Bár a karbonvámról (CBAM - Carbon Border Adjustment Mechanism) szóló rendelet több mint másfél éve hatályban van, a tapasztalatok szerint a magyarországi importőrök jelentős része még mindi

Robbanásszerű növekedés a hazai energiatárolásban
A MAVIR adatai szerint a magyar villamosenergia-rendszer akkumulátoros energiatárolási kapacitása 2025. május 1-jén elérte a 73,2 MW-ot. Ez óriási előrelépés ahhoz képest
Milyen devizában vegyem meg az ETF-et?
Ez a kérdés nagyon gyakran hangzik el befektetői körökben, a válasz pedig az, hogy abban, amiben a legegyszerűbb/legkevesebb tranzakciós költséggel jár.* Hiszen végeredményben teljesen mindegy


Így befolyásolják a profik az élelmiszerárakat: kiderült, mi zajlik a háttérben
Az árupiac a nagy játékosok terepe.
344 milliárd dolláron ülnek – Mire készülnek Buffették?
Nem vették meg az április esést, nagy dobásra készülhetnek a Berkshire-nél.
Példa nélküli félév a régió tőzsdéin – hol van még jó beszálló?
A lengyel, a cseh, a román és a magyar piac is felértékelődésen ment keresztül.
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Kereskedés külföldi részvényekkel
Kezdő vagy, de külföldi részvényekkel kereskednél? Megmutatjuk, mire figyelj a kiválasztásnál, melyik platformunk a legjobb ehhez, és hogyan segít tanácsadó szolgáltatásunk, hogy magabiztosan lépj a nemzetközi piacokra.