
Az Európai Bizottság 2023-ban vezette be a jogalkotási javaslatok hatásvizsgálatába a kötelező versenyképességi ellenőrzéseket, ami jelentős fordulatot jelentett abban, hogyan értékeli az EU a szabályozások lehetséges gazdasági hatásait. Ezek az ellenőrzések négy kulcsfontosságú versenyképességi dimenziót vizsgálnak: a költség- és árversenyképességet, az innovációs képességet, a nemzetközi versenyképességet, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét.
A lényeg az, hogy az EU közmondásosan bürokratikus szervezet, amit felismert, ezért bürokráciacsökkentésbe akart kezdeni, aminek a vége egy bürokratikus önellenőrzési folyamat lett.
A helyzet önmagában csak paradox lett volna: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2023-as unió állapotáról szóló beszédében azt ígérte, hogy az EU-s szabályozások versenyképességi hatásvizsgálata alapján kezdik meg majd a meglévő kötelezettségek fellazítását, egyszerűsítését. Tehát értékelnek minden uniós intézkedést azok gazdasági hatása alapján, és szükség esetén a versenyképességi értékelések alapján módosítanak a szabályozásokon.
Mindezt Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke is helyeselte, a Bizottságnak készített reformcsomagjában külön sürgette a Bizottságot, hogy kezdje is meg a sallangok, versenyképességet korlátozó intézkedések levágását, a szabályozási környezet ésszerűsítését az értékelések alapján.
Azonban a jelek szerint az önellenőrzési gyakorlat sok szempontból inkonzisztens, valamint nem elég hatékony.
A BusinessEurope, az európai vállalatokat képviselő egyik legnagyobb érdekvédelmi szervezet egy nemrég végzett pilotprojektje jelentős eltéréseket tárt fel az ellenőrzések minőségében és alaposságában.
Értelemszerűen így, ha rosszak a versenyképességi értékelések, a belőlük levont következtetések is hibásak, károsak lehetnek.
Az eredmények rávilágítanak a brüsszeli gyakorlat erősségeire és gyengeségeire egyaránt, és kiemelik, hol van sürgős szükség javításokra annak érdekében, hogy az uniós szabályozások valóban erősítsék – és ne gyengítsék – az európai vállalatok versenyképességét.
A BusinessEurope négy kulcsfontosságú jogalkotási javaslatot vizsgált:
- az Európai Üzemi Tanács irányelvének módosítását,
- az EU-s Tehetségbázis létrehozását,
- a kereskedelmi tranzakciók késedelmes fizetése elleni szabályozást,
- valamint a Kombinált Szállítási Irányelv módosítását.
Az egyes programok konkrétumaira később rátérünk, de azt fontos kiemelni, hogy az érdekvédelmi szervezet mindegyik esetében azt elemezte, hogy a Bizottság milyen hatékonysággal alkalmazta a versenyképességi ellenőrzési eszközöket, és hogy a hatásvizsgálatok mennyire nyújtottak megalapozott képet a szabályozások várható gazdasági hatásairól.
Az összes esetében az látszik, hogy bár az analitikai eszközök jók voltak,
de azok eredményeit nem ültették át hatékonyan a gyakorlatban, a versenyképesség pedig egyik esetében sem javult érdemben.
Csapnivaló megvalósítás
Az Európai Üzemi Tanács irányelv versenyképességi vizsgálata kapta a legtöbb kritikát, a BusinessEurope kifejezetten "gyengének" minősítette azt. Az uniós direktíva lényege, hogy biztosítsa a munkavállalók tájékoztatását és konzultációját a nagy, több tagállamban működő vállalatok esetében. Az irányelv előírja, hogy ilyen cégeknél üzemi tanácsot kell létrehozni, amelyben a dolgozók képviselői információt kapnak a vállalat döntéseiről, és véleményt nyilváníthatnak. A cél a munkavállalói jogok uniós szintű védelme és a vállalatokon belüli párbeszéd ösztönzése.
A költség- és árversenyképességre vonatkozó hatásvizsgálat túlságosan szűk fókuszú volt:
főként a nagyvállalatokra (1000 fő felett) gyakorolt közvetlen költséghatásokkal foglalkozott, miközben a szélesebb körű, külső versenyképességi szempontokat figyelmen kívül hagyta.
Például nem vizsgálta megfelelően, hogy az új szabályozás elriaszthatja a külföldi befektetőket, és ezzel gyengítheti az európai vállalatok harmadik országbeli versenytársaikkal szembeni pozícióját. Ez különösen aggasztó, tekintve a globális verseny egyre élesebb jellegét, főként Donald Trump újbóli elnöksége óta, aki a szakszervezeti kötelezettségeket már több esetben gyengítette a befektetők kedvéért.
Az unió új szabályozások értékelésénél az innovációs képességre gyakorolt hatás értékelése szintén hiányos volt. Bár a Bizottság szerint ez a dimenzió nem releváns az irányelv módosítása szempontjából, a BusinessEurope rámutatott, hogy például az üzleti titkok kiszivárgásának kockázata közvetett módon hátráltathatja az innovációt. Mivel az innováció a hosszú távú versenyképesség kulcsa, az ilyen kockázatokat alaposan kellene elemezni a szervezet szerint.
A nemzetközi versenyképesség dimenzióját érte a legerősebb kritika.
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy itt nincs érdemi hatása az Európai Üzemi Tanács irányelvnek, amit a BusinessEurope határozottan vitat.
Szerintük a vállalatok attól tartanak, hogy például a vezetés kötelező írásos indoklási kötelezettsége döntéshozatal előtt lassítja a működést, miközben a gyors döntéshozatal kulcsfontosságú a versenyképesség megőrzéséhez (főként egy a mostanihoz hasonló permakrízis időszakban).
Volt, aminél nem lőtte lábon magát Brüsszel
Az EU Tehetségbázisról szóló rendeletet ezzel szemben kifejezetten pozitívan értékelték, a versenyképességi ellenőrzést a BusinessEurope „jónak” minősítette. A rendelet célja a nemzetközi toborzás költséghatékonyabbá és gördülékenyebbé tétele, amivel az EU munkaerő- és készséghiányát hivatott kezelni. A versenyképességi ellenőrzés felismerte a munkáltatók számára várható előnyöket: termelékenységnövekedést, árbevétel-emelkedést, valamint az innovációs képesség javulását, különösen a harmadik országbeli képzett munkaerő bevonásával.
A rendelet a GDP növekedéséhez és az állami bevételek gyarapodásához is hozzájárulhat a szervezet szerint.
A BusinessEurope ugyanakkor megjegyezte, hogy az elemzésnek ki kellene terjednie a zöld, az IKT és az egészségügyi szektoron túlra is, mivel a munkaerőhiány más ágazatokat is sújt. Emellett hiányzott az előrejelzés arra vonatkozóan, hogy hány fő vonzására lehet számítani a tehetségbázison keresztül – ez érthető, hiszen a tagállami igények eltérnek, de egy részletesebb becslés erősítené az elemzés hitelességét.
A Késedelmes fizetések irányelvét, illetve annak versenyképességi hatásvizsgálatát „átlagosnak” minősítette az érdekvédelmi szervezet.
A javaslat célja, hogy csökkentse a fizetési határidőket a kereskedelmi tranzakciókban, javítva ezzel a vállalkozások pénzforgalmát.
A versenyképességi ellenőrzés azonban nem vette figyelembe a valós üzleti gyakorlatot, miszerint a hosszabb fizetési határidők sok esetben közös megegyezéssel születnek B2B kapcsolatokban.
Továbbá az értékelés nem vizsgálta a nemzetközi versenykörnyezetből fakadó hátrányokat sem, ahol a hosszabb fizetési határidők gyakran stratégiai eszközként jelennek meg.
Az ellenőrzés nem számszerűsítette azokat a költségeket sem, amelyek akkor keletkezhetnek, ha a cégek nem tartják be az új előírásokat – például ha emiatt nő a hitelezési költség. Emellett figyelmen kívül maradt az innovációs potenciál, pedig a javuló likviditás ösztönözhetné a kkv-k innovációs beruházásait.
A Kombinált Szállítási Irányelv célja, hogy az intermodális szállítás költséghatékonyabbá váljon, ezzel versenyképesebbé téve azt az egyedüli közúti szállítással szemben. A versenyképességi ellenőrzés itt is "átlagos" értékelést kapott. A javaslat szerint a kombinált szállítás költségei 7,5 év alatt 10%-kal csökkenhetnek, ám az ellenőrzés nem vizsgálta kellő mélységben az ezzel járó adminisztratív terheket és megfelelési költségeket – különösen a kkv-k esetében.
Szintén kimaradt a Bizottság versenyképességi elemzésből, hogyan hat a hosszú távú versenyképességre az előírt 40%-os külsőköltség-hatékonysági cél.
Ahogy ugyanis a közúti fuvarozás dekarbonizálódik, a kombinált szállításnak egyre nehezebb lesz elérnie a kívánt költségcsökkentést. Ez súlyos következményekkel járhat a szektor hosszú távú versenyképességére, az üzemeltetési költségekre és a célkitűzés teljesíthetőségére nézve.
Ha van, ami jó, azt kéne csinálni
A BusinessEurope javaslatai hangsúlyozzák, hogy javítani kell a nemzetközi versenyképesség és az innovációs képesség hatásainak elemzését. A szervezet szerint elengedhetetlen a Bizottságon belüli szolgálatok szorosabb együttműködése, hogy az ellenőrzéseket ne elszigetelten, hanem több főigazgatóság bevonásával végezzék.
Emellett fontos lenne a piaci szereplők szélesebb körű bevonása is, hogy a vizsgálatok megalapozottabbak és adatgazdagabbak legyenek – egyszóval közelebb legyenek a való élethez.
Az Európai Üzemi Tanács irányelv esetében a BusinessEurope azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság megfelelően értékelje a nemzetközi versenyképességre gyakorolt negatív hatásokat, különösen a külföldi beruházások visszaszorulását és az európai vállalatok gyengülő versenyhelyzetét.
Az érdekvédelmi szervezet szerint bár a versenyképességi ellenőrzések bevezetése előrelépést jelent, még sok a tennivaló. A BusinessEurope szerint az értékeléseknek átfogóbbnak, alaposabbnak és jobban megalapozottnak kell lenniük. A nemzetközi versenyképesség és az innovációs képesség ismétlődő alulértékelésének kezelése, a Bizottságon belüli együttműködés erősítése és a piaci szereplők bevonása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az új szabályozások valóban támogassák az európai vállalkozások versenyképességét és innovációját.
A tét nagy, és a Bizottságnak fel kell nőnie a feladathoz, hogy az EU szabályozásai ne hátráltassák, hanem elősegítsék az európai gazdaság sikerét a globális versenyben – zárja elemzését a szervezet.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Váratlan fordulat: Amerika hátraléphet a béketárgyalásoktól, és hagyja, hogy "egy ideig harcoljanak"
Nő a frusztráció a Fehér Házban.
Kiderült, kinek a munkáját fenyegeti igazán a mesterséges intelligencia
Vajon te is köztük vagy?
Kiderült: titkos üzemek vannak Ukrajnában, sorra gyártják a Vector-okat
Már tavaly április óta.
Novo Nordisk - elemzés
Végre találtam egy európai céget, ami kiszámíthatóan fizeti és emeli az osztalékot. A Finvizen keresgéltem kereskedési célpontok után, és ott találtam rá. Megnéztem a számait és a chartj
Közzétette a Raiffeisen Bank is az Otthon Start hirdetményét
Egészen pontosan megjelent a Raiffeisen Bank honlapján a szeptembertől érvényes hitel hirdetmény. A dokumentumban pedig már szerepe az Otthon Start hitel is. A pénzintézet 100 ezer Ft jóváírás
Mi vált valóra a 25 évvel ezelőtti jóslatokból?
Évtizedes fogadások közül válogattunk, és megnéztük, mi vált közülük valóra. Nagyot futott az elmúlt évben a Polymarket, a decentralizált előrejelzési piac, mi is több anyagot... The pos

Walgreens Boots Alliance, Inc. - ennyi volt
Tegnapi hír, hogy A Sycamore Partners lezárta a Walgreens Boots Alliance, Inc. felvásárlását....Az akvizíció lezárultával a WBA törzsrészvényeinek kereskedése megszűnt, és azok többé
Ön befektető? Érdemes néznie az USA fogyasztói bizalmi mutatóját
Az Egyesült Államok gazdasági ciklusának egyik legérzékenyebb előrejelző indikátora a fogyasztói bizalmi mutató. Ez a mérőszám nem csupán a háztartások rövid távú hangulatát tükrözi
ESG és adózás: így kapcsolódik össze a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati adományozás
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő működés. Az ESG nem csupán trend vagy megfelelési k

Ki igényelheti az Otthon Start hitelt?
Egy egyszerű kérdés, mégis ennek kapcsán voltak a legnagyobb változások az elmúlt 4-5 hét során. 2025 szeptember elsejével indul a program, a 2025.07.31-ei közlönyben a társadalmi egyeztetés
A módosított szupernövények jelenthetik a jövőt
Tudósok olyan genetikai módosításon dolgoznak, amelynek köszönhetően a haszonnövények képesek fokozott ütemben megkötni a szén-dioxidot, miközben sokkal magasabb a ter


Velünk marad az árrésstop, de mit fizetünk érte valójában?
Utánajártunk, vajon mit mutatnak a számok és mi várható a következő hónapokban
Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
Nagy pofont kaptak a boltok - Mi jön most?
Örülhetnek a vásárlók ennek?
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.