
Az Európai Bizottság 2023-ban vezette be a jogalkotási javaslatok hatásvizsgálatába a kötelező versenyképességi ellenőrzéseket, ami jelentős fordulatot jelentett abban, hogyan értékeli az EU a szabályozások lehetséges gazdasági hatásait. Ezek az ellenőrzések négy kulcsfontosságú versenyképességi dimenziót vizsgálnak: a költség- és árversenyképességet, az innovációs képességet, a nemzetközi versenyképességet, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét.
A lényeg az, hogy az EU közmondásosan bürokratikus szervezet, amit felismert, ezért bürokráciacsökkentésbe akart kezdeni, aminek a vége egy bürokratikus önellenőrzési folyamat lett.
A helyzet önmagában csak paradox lett volna: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2023-as unió állapotáról szóló beszédében azt ígérte, hogy az EU-s szabályozások versenyképességi hatásvizsgálata alapján kezdik meg majd a meglévő kötelezettségek fellazítását, egyszerűsítését. Tehát értékelnek minden uniós intézkedést azok gazdasági hatása alapján, és szükség esetén a versenyképességi értékelések alapján módosítanak a szabályozásokon.
Mindezt Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke is helyeselte, a Bizottságnak készített reformcsomagjában külön sürgette a Bizottságot, hogy kezdje is meg a sallangok, versenyképességet korlátozó intézkedések levágását, a szabályozási környezet ésszerűsítését az értékelések alapján.
Azonban a jelek szerint az önellenőrzési gyakorlat sok szempontból inkonzisztens, valamint nem elég hatékony.
A BusinessEurope, az európai vállalatokat képviselő egyik legnagyobb érdekvédelmi szervezet egy nemrég végzett pilotprojektje jelentős eltéréseket tárt fel az ellenőrzések minőségében és alaposságában.
Értelemszerűen így, ha rosszak a versenyképességi értékelések, a belőlük levont következtetések is hibásak, károsak lehetnek.
Az eredmények rávilágítanak a brüsszeli gyakorlat erősségeire és gyengeségeire egyaránt, és kiemelik, hol van sürgős szükség javításokra annak érdekében, hogy az uniós szabályozások valóban erősítsék – és ne gyengítsék – az európai vállalatok versenyképességét.
A BusinessEurope négy kulcsfontosságú jogalkotási javaslatot vizsgált:
- az Európai Üzemi Tanács irányelvének módosítását,
- az EU-s Tehetségbázis létrehozását,
- a kereskedelmi tranzakciók késedelmes fizetése elleni szabályozást,
- valamint a Kombinált Szállítási Irányelv módosítását.
Az egyes programok konkrétumaira később rátérünk, de azt fontos kiemelni, hogy az érdekvédelmi szervezet mindegyik esetében azt elemezte, hogy a Bizottság milyen hatékonysággal alkalmazta a versenyképességi ellenőrzési eszközöket, és hogy a hatásvizsgálatok mennyire nyújtottak megalapozott képet a szabályozások várható gazdasági hatásairól.
Az összes esetében az látszik, hogy bár az analitikai eszközök jók voltak,
de azok eredményeit nem ültették át hatékonyan a gyakorlatban, a versenyképesség pedig egyik esetében sem javult érdemben.
Csapnivaló megvalósítás
Az Európai Üzemi Tanács irányelv versenyképességi vizsgálata kapta a legtöbb kritikát, a BusinessEurope kifejezetten "gyengének" minősítette azt. Az uniós direktíva lényege, hogy biztosítsa a munkavállalók tájékoztatását és konzultációját a nagy, több tagállamban működő vállalatok esetében. Az irányelv előírja, hogy ilyen cégeknél üzemi tanácsot kell létrehozni, amelyben a dolgozók képviselői információt kapnak a vállalat döntéseiről, és véleményt nyilváníthatnak. A cél a munkavállalói jogok uniós szintű védelme és a vállalatokon belüli párbeszéd ösztönzése.
A költség- és árversenyképességre vonatkozó hatásvizsgálat túlságosan szűk fókuszú volt:
főként a nagyvállalatokra (1000 fő felett) gyakorolt közvetlen költséghatásokkal foglalkozott, miközben a szélesebb körű, külső versenyképességi szempontokat figyelmen kívül hagyta.
Például nem vizsgálta megfelelően, hogy az új szabályozás elriaszthatja a külföldi befektetőket, és ezzel gyengítheti az európai vállalatok harmadik országbeli versenytársaikkal szembeni pozícióját. Ez különösen aggasztó, tekintve a globális verseny egyre élesebb jellegét, főként Donald Trump újbóli elnöksége óta, aki a szakszervezeti kötelezettségeket már több esetben gyengítette a befektetők kedvéért.
Az unió új szabályozások értékelésénél az innovációs képességre gyakorolt hatás értékelése szintén hiányos volt. Bár a Bizottság szerint ez a dimenzió nem releváns az irányelv módosítása szempontjából, a BusinessEurope rámutatott, hogy például az üzleti titkok kiszivárgásának kockázata közvetett módon hátráltathatja az innovációt. Mivel az innováció a hosszú távú versenyképesség kulcsa, az ilyen kockázatokat alaposan kellene elemezni a szervezet szerint.
A nemzetközi versenyképesség dimenzióját érte a legerősebb kritika.
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy itt nincs érdemi hatása az Európai Üzemi Tanács irányelvnek, amit a BusinessEurope határozottan vitat.
Szerintük a vállalatok attól tartanak, hogy például a vezetés kötelező írásos indoklási kötelezettsége döntéshozatal előtt lassítja a működést, miközben a gyors döntéshozatal kulcsfontosságú a versenyképesség megőrzéséhez (főként egy a mostanihoz hasonló permakrízis időszakban).
Volt, aminél nem lőtte lábon magát Brüsszel
Az EU Tehetségbázisról szóló rendeletet ezzel szemben kifejezetten pozitívan értékelték, a versenyképességi ellenőrzést a BusinessEurope „jónak” minősítette. A rendelet célja a nemzetközi toborzás költséghatékonyabbá és gördülékenyebbé tétele, amivel az EU munkaerő- és készséghiányát hivatott kezelni. A versenyképességi ellenőrzés felismerte a munkáltatók számára várható előnyöket: termelékenységnövekedést, árbevétel-emelkedést, valamint az innovációs képesség javulását, különösen a harmadik országbeli képzett munkaerő bevonásával.
A rendelet a GDP növekedéséhez és az állami bevételek gyarapodásához is hozzájárulhat a szervezet szerint.
A BusinessEurope ugyanakkor megjegyezte, hogy az elemzésnek ki kellene terjednie a zöld, az IKT és az egészségügyi szektoron túlra is, mivel a munkaerőhiány más ágazatokat is sújt. Emellett hiányzott az előrejelzés arra vonatkozóan, hogy hány fő vonzására lehet számítani a tehetségbázison keresztül – ez érthető, hiszen a tagállami igények eltérnek, de egy részletesebb becslés erősítené az elemzés hitelességét.
A Késedelmes fizetések irányelvét, illetve annak versenyképességi hatásvizsgálatát „átlagosnak” minősítette az érdekvédelmi szervezet.
A javaslat célja, hogy csökkentse a fizetési határidőket a kereskedelmi tranzakciókban, javítva ezzel a vállalkozások pénzforgalmát.
A versenyképességi ellenőrzés azonban nem vette figyelembe a valós üzleti gyakorlatot, miszerint a hosszabb fizetési határidők sok esetben közös megegyezéssel születnek B2B kapcsolatokban.
Továbbá az értékelés nem vizsgálta a nemzetközi versenykörnyezetből fakadó hátrányokat sem, ahol a hosszabb fizetési határidők gyakran stratégiai eszközként jelennek meg.
Az ellenőrzés nem számszerűsítette azokat a költségeket sem, amelyek akkor keletkezhetnek, ha a cégek nem tartják be az új előírásokat – például ha emiatt nő a hitelezési költség. Emellett figyelmen kívül maradt az innovációs potenciál, pedig a javuló likviditás ösztönözhetné a kkv-k innovációs beruházásait.
A Kombinált Szállítási Irányelv célja, hogy az intermodális szállítás költséghatékonyabbá váljon, ezzel versenyképesebbé téve azt az egyedüli közúti szállítással szemben. A versenyképességi ellenőrzés itt is "átlagos" értékelést kapott. A javaslat szerint a kombinált szállítás költségei 7,5 év alatt 10%-kal csökkenhetnek, ám az ellenőrzés nem vizsgálta kellő mélységben az ezzel járó adminisztratív terheket és megfelelési költségeket – különösen a kkv-k esetében.
Szintén kimaradt a Bizottság versenyképességi elemzésből, hogyan hat a hosszú távú versenyképességre az előírt 40%-os külsőköltség-hatékonysági cél.
Ahogy ugyanis a közúti fuvarozás dekarbonizálódik, a kombinált szállításnak egyre nehezebb lesz elérnie a kívánt költségcsökkentést. Ez súlyos következményekkel járhat a szektor hosszú távú versenyképességére, az üzemeltetési költségekre és a célkitűzés teljesíthetőségére nézve.
Ha van, ami jó, azt kéne csinálni
A BusinessEurope javaslatai hangsúlyozzák, hogy javítani kell a nemzetközi versenyképesség és az innovációs képesség hatásainak elemzését. A szervezet szerint elengedhetetlen a Bizottságon belüli szolgálatok szorosabb együttműködése, hogy az ellenőrzéseket ne elszigetelten, hanem több főigazgatóság bevonásával végezzék.
Emellett fontos lenne a piaci szereplők szélesebb körű bevonása is, hogy a vizsgálatok megalapozottabbak és adatgazdagabbak legyenek – egyszóval közelebb legyenek a való élethez.
Az Európai Üzemi Tanács irányelv esetében a BusinessEurope azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság megfelelően értékelje a nemzetközi versenyképességre gyakorolt negatív hatásokat, különösen a külföldi beruházások visszaszorulását és az európai vállalatok gyengülő versenyhelyzetét.
Az érdekvédelmi szervezet szerint bár a versenyképességi ellenőrzések bevezetése előrelépést jelent, még sok a tennivaló. A BusinessEurope szerint az értékeléseknek átfogóbbnak, alaposabbnak és jobban megalapozottnak kell lenniük. A nemzetközi versenyképesség és az innovációs képesség ismétlődő alulértékelésének kezelése, a Bizottságon belüli együttműködés erősítése és a piaci szereplők bevonása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az új szabályozások valóban támogassák az európai vállalkozások versenyképességét és innovációját.
A tét nagy, és a Bizottságnak fel kell nőnie a feladathoz, hogy az EU szabályozásai ne hátráltassák, hanem elősegítsék az európai gazdaság sikerét a globális versenyben – zárja elemzését a szervezet.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Szárnyal az Oracle, 24 éve nem volt ilyen jó hete a cégnek
A kereslet csillagászati mértékű - jelentette ki a vállalat elnöke.
Szorulnak ki az orosz csapatok Szumiból, nagy változást jelentett be a haderőben Putyin – Híreink az ukrajnai háborúról pénteken
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Kiderült: ennyibe fájnak összesen a Kremlnek a háborús szankciók
Nem kis összegtől esett el Putyin.
Újabb támadás történt Irán ellen, elkezdődött az iráni válaszcsapás - Cikkünk percről percre frissül
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Külföldi tőkejövedelme van?
Megkezdte a NAV a támogató eljárások megindításáról szóló tájékoztató levelek kiküldését azon magánszemélyek részére, akik 2020-2021-ben külföldi pénzintézetnél vezettek számlát,
Indulnak a revízió háborúi
700 ezer kontra 7 milliárd. Az egyik nagyságrendekkel kisebb szám, mint a másik. A számok elvont világából a reális világba tolva a dolgot: hétmilliárd eurónak...
The post Indulnak a revízió
Azok a drága előfizetések!
Az előfizetések kérdése a pénzügyi tudatosságban mindig zavart, talán soha nem tudtam eléggé kapcsolódni hozzá, mert nekem nincs sok, legalábbis mindig így éreztem. Pedig az előfizetések,
VIDEÓ! Önvezető autók: A következő nagy befektetési robbanás?
Az önvezető autók fejlesztése és bevezetése nem csupán technológiai kihívás, hanem egyre inkább a globális gazdasági és geopolitikai verseny egyik kulcsfontosságú terepe. Az USA és Kína
Hőre hangolva - most indul a milliárdos fejlesztési hullám!
2025 tavaszán még csak ízelítőt kaptunk a lehetőségekből, most viszont hivatalosan is elindult a távhő-infrastruktúra fejlesztési pályázat, amely az egyik legnagyobb volumenű hazai energetik
Még a jó cégeket is adják, de találni vonzó lehetőségeket Törökországban
Nagyon mélyről indult a török gazdaság, de legalább jó irányba halad. A mínuszos évek után újra a pozitív tartományban van a reálkamat, így a helyi...
The post Még a jó cégeket is adják
Újra komoly hozamlehetőségek vannak a zöld részvényekben
Az energiaátmenet korunk megkérdőjelezhetetlen megatrendje, amibe sokáig áramlott a pénz, de a lufi kipukkadt: 2021 óta jelentős eséseket láttunk az ágazatban. Mostanra viszont az értékeltség
Szilikátakkumulátorok - új irányok az energiatárolásban?
A Worcester Műszaki Intézet kutatói áttörést értek el Edison több mint 100 éve feltalált vas-nikkel akkumulátorának továbbfejlesztésében.


- Napokon belül kirobbanhat a háború, amitől mindenki tartott – Egyre több az aggasztó jel
- Rengeteg lakást öntenek a piacra pillanatok alatt – Vége a nagy biznisznek?
- Kellemetlen meglepetés az inflációban
- Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
- Minden eddigi tervét a kukába dobta Magyarország – Beleléptek a csapdába a hitelminősítők?
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Számolj háromig és start!
Ne maradj le számlanyitási akciónkról! Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.
Tőzsdei fordulat zajlik a szemünk előtt – Mit érdemes most venni?
Eljött a kicsik ideje.
Véget ért a mezőgazdaság aranykora? Ami most történik, arra senki nincs felkészülve
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Lehet még egyszer a Teslából Volkswagen?
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.