Az európai védelmi kiadások növekedése új lehetőségeket nyit az ír technológiai vállalatok számára, amelyek a radar, a mesterséges intelligencia és a megfigyelési technológiák területén tevékenykednek. Ugyan a konkrét fegyverektől és fegyverrendszerektől továbbra is távol tartják magukat, a kibervédelem szintjén komoly kilátásai lehetnek a szigetországnak.
Miközben az Európai Unió szankciókkal sújtja az Ukrajna elleni orosz háború támogatásában részt vevő személyeket, egyes üzletemberek – köztük Albert Avdoljan – megvásárolt máltai útlevelükkel továbbra is szabadon mozoghatnak a kontinensen. A máltai „aranyútlevél” programban több szankcionált vagy korrupciógyanús személy szerzett uniós állampolgárságot, komoly aggályokat keltve Brüsszelben. A rendszer jövőjéről az Európai Bíróság dönthet, miközben a kritikusok szerint a pénzért árult útlevelek az egész EU integritását veszélyeztetik. Bár állampolgárságot nem biztosít, Magyarország is most indított egy aranyvízum-programot, de több európai országban régen elérhetők ilyen szolgáltatások.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és a brit miniszterelnök, Keir Starmer egyre szorosabb együttműködés jeleit mutatják, mivel mindkét fél érdeke, hogy a britek is kivegyék részüket a kontinens újrafegyverkezéséből, és így a stratégiai függetlenség kialakításából. Az eddig vitapontként kezelt érdekkülönbségek most apró nézeteltérésekként jelennek meg, amelyekből mindkét fél kedélyesen enged, és így a fiatal munkaerő is újra szabad áramlást kaphat London irányába.
Az Európai Parlament jóváhagyta az EDIP programot, amely az uniós védelmi ipar megerősítését és Ukrajna támogatását célozza. A kezdeményezés válasz az orosz fenyegetésre és az Egyesült Államok NATO-politikájával kapcsolatos bizonytalanságokra.
Donald Trump amerikai elnök új kereskedelmi szankciói miatt Kína e-kereskedelmi óriásai, mint a Shein, a Temu és az AliExpress, Európa felé irányíthatják áruikat, dömpinget zúdítva az uniós piacokra. Az Európai Bizottság és a tagállamok már most védelmi intézkedéseken dolgoznak, hogy elkerüljék az ipari károkat és a vámbevételek elmaradását. A vámunió reformja így a geopolitikai nyomás miatt az eredetileg tervezettnél jóval hamarabb megvalósulhat.
Az Európai Unió ismét napirendre vette a digitális adó bevezetését, válaszul az Egyesült Államokkal kiéleződő kereskedelmi konfliktusra és a globális technológiai cégek adóelkerülési gyakorlataira. A cél az amerikai techóriások – mint a Google, Meta és Amazon – szigorúbb európai adóztatása, különösen Donald Trump elnök globális minimumadót elutasító lépései fényében.
Az Európai Unió vizsgálatot indított Magyarország ellen, miután a kormány a Pride rendezvények betiltása mellett lehetővé tette a résztvevők arcfelismerő technológiával történő azonosítását. A brüsszeli aggodalmak középpontjában a gyülekezési jog korlátozása és az AI rendelet esetleges megsértése áll. Akár újra forrásmegvonással, vagy jelentős pénzbírsággal sújthatják a magyar kormányt.
Jelentősen növelik a európai határvédelmet biztosító Frontex erőforrásait, ami a Bizottság által közzétett negyedik schengeni jelentés eredményeiből is jól látszik. A változó geopolitikai helyzetben jobb alkalmazkodóképességre van szükség, így a digitalizáció és a koordináció erősítése mellett gyorsított eljárási rendszerek kialakítására is ígéretet tett Brüsszel.
Az Európai Bizottság radikálisan átalakíthatja a járművek műszaki vizsgáztatására, nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozó uniós szabályokat. A tervek szerint minden tíz évnél idősebb autóra és furgonra évente kötelező műszaki vizsga várna, a motorkerékpárokra pedig megszűnne a kivétel. Bevezetnék az ultrafinom részecskék és a nitrogén-oxid-kibocsátás mérését, valamint országos adatbázisban rögzítenék a kilométeróra-állásokat a csalások ellen. Emellett a papíralapú forgalmi és vizsgabizonyítványokat digitális változatok váltanák fel, és egyszerűsödne az adminisztráció a más tagállamban ideiglenesen tartózkodók számára.
Donald Trump amerikai elnök hamarosan új jelzőt aggathat az Európából importált borokra, miután egy új kutatás szerint azok széles körben szennyezettek olyan vegyi anyagokkal, amik 40 évvel ezelőtt még nem is léteztek. A mesterségesen előállított permetanyagok mennyisége még nagyobbat ugrott az előző 15 évben és gyakorlatilag már nem kapható olyan bor, ami mentes lenne az úgynevezett "örök vegyületektől."
Németország nagyszabású, hitelből finanszírozott beruházási és védelmi programja épp a maga Berlin által kierőszakolt, szigorított uniós költségvetési szabályokba ütközhet. Egy friss Bruegel-tanulmány szerint az új infrastruktúraalap forrásai az EU szabályai szerint növelik a költségvetési hiányt, így csak megszorítások árán lennének felhasználhatók. A helyzet feszültséget okoz Brüsszelben, és újabb fiskális reformot tehet szükségessé, amit több tagállam egyelőre elutasít – számolt be a Handelsblatt.
Az Európai Bizottság megtiltotta a Huaweihez köthető szervezetekkel való találkozókat a kínai mobilcéget érintő korrupciós botrány miatt. Az ügy miatt már annak kirobbanásakor, márciusban megtiltották, hogy a Huawei alkalmazottaival találkozzanak, de a kiterjesztés több neves brüsszeli szervet is az élesebb elhatárolódásra, vagy a kapcsolatok teljes felfüggesztésére ösztönözheti.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének és Keir Starmer brit miniszterelnök londoni találkozója új szakaszt nyithat az EU és az Egyesült Királyság kapcsolatában, a május 19-i csúcstalálkozó előkészítéseként. A háttérben azonban továbbra is komoly viták húzódnak – elsősorban a halászati jogokról, amelyek a várható védelmi megállapodás kulcskérdésévé váltak.
Júliusban várható az Európai Bizottság komolyan átstrukturált hosszú távú költségvetési terve, ami a 2028-ban kezdődő 7 éves ciklusra szól majd. Azt kevesen vitatják, hogy komoly reformokra lenne szükség, de eddig úgy tűnik, a Bizottságot vezető Ursula von der Leyen úgy igyekszik gyorsítani a források folyósítását, hogy nem csupán a szabályozásokat lazítja, de a kontrollt képező EP-t is háttérbe szoríthatná.
A Deutsche Boerse derivatív részlege, az Eurex szerdán azt jelentette be, hogy szeptembertől határidős kontraktusokat indít az Európai Unió közös kötvényeire, ami fontos lépés az EU hitelfelvevői profiljának erősítésében, különösen a védelmi kiadások növelését célzó újabb adósságkibocsátások fényében.
Az Európai Bizottság történelmi lépésként összesen 700 millió euróra büntette az Apple-t és a Metát a Digitális Piacokról szóló törvény megsértése miatt. A döntés új korszakot nyit a nagy technológiai cégek uniós szabályozásában, és komoly geopolitikai következményekkel járhat. A Portfolio-nak egy diplomata azt mondta, hogy Brüsszel ezzel egyértelmű üzenetet küldött: Európában nem tűrik tovább a digitális piactorzítást.
A világ gyógyszeripari központjai közötti verseny új szakaszba lépett: európai cégvezetők az EU árpolitikájának radikális átalakítását sürgetik, hogy elkerüljék a tőkekivonást. A Novartis és a Sanofi igazgatói is azért lobbiznak, hogy drasztikusan emeljék meg az európai gyógyszerárakat.
A görög miniszterelnök egymilliárd eurós támogatási programot jelentett be, amelyből nyugdíjkiegészítést, albérletidíj-visszatérítést terveznek. Emellett az infrastrukturális fejlesztésekre is létrehoznak egy jelentős alapot, miután néhány hete egynapos általános sztrájkot hajtottak végre az ország legnagyobb szakszervezetei.
Az Európai Unió évente akár 37,5 milliárd euró bevételhez is juthatna egy egységes, 5%-os digitális szolgáltatási adó (DST) bevezetésével, amely elsősorban az amerikai és kínai technológiai óriások uniós tevékenységét érintené. A digitális gazdaság rohamos növekedése ellenére ezek a cégek eddig alig járultak hozzá a közös büdzséhez: effektív adókulcsuk átlagosan jelenleg mindössze 9,5% az Európai Unióban, szemben a hagyományos vállalatok 23,3%-ával. Bár több tagállam próbálkozott már saját digitális adó bevezetésével, azok összességében csekély bevételt eredményeztek – derül ki egy az Európai Bizottságnak készített ajánlásból, amely azért is különösen aktuális, mert Ursula von der Leyen elnök már belebegtette, hogy a vámháború addig eszkalálódhat, hogy a nagy techcégeket is megadóztatják.
Egyre inkább megtörnek az Európai Unió protekcionista országai, beadva a derekukat annak, hogy Brüsszel sorban kössön új szabadkereskedelmi megállapodásokat a világ nagy gazdasági blokkjaival. Donald Trump amerikai vámháborúja az olyan elzárkózó országokat is átállította, mint Franciaország és Belgium, amelyek híresen kritikusak voltak a globális nyitásnak.