Veszélyben a kohéziós pénzek – durván beleálltak az Európai Bizottság tervébe

Az Európai Számvevőszék (European Court of Auditors, ECA) véleményt adott ki az Európai Bizottság által javasolt módosításokról, amelyek a 2021–2027 közötti kohéziós politika kereteinek átalakítását célozzák. A változtatások célja, hogy lehetővé tegyék a kohéziós forrásokat átcsoportosítva újonnan meghatározott uniós prioritásokra, főként a védelempolitikára fordítsák.

Az ECA elismeri, hogy a biztonsági környezet gyors változása miatt indokolt a rugalmasság növelése, ugyanakkor számos kockázatra és tisztázatlan elemre hívják fel a figyelmet, amelyek a javaslat gyakorlati alkalmazását is befolyásolhatják.

Ahogy arról többször írtunk, az Európai Bizottság 2025. április 1-jén két jogalkotási javaslatot nyújtott be, amelyek új kiemelt területeket határoznak meg a kohéziós politika forrásai számára, különösen a védelem, a lakhatás, az energia- és vízügyi ellenállóképesség területén. A módosítások értelmében a tagállamok irányító hatóságai – a programidőszak kötelező félidős felülvizsgálatakor – önkéntes alapon dönthetnek a források átcsoportosításáról ezekre az új prioritásokra.

Az Európai Bizottság jogalkotási csomag célja, hogy gyorsítsa az ERFA, a Kohéziós Alap, az Igazságos Átmenet Alapja és az ESZA+ felhasználását, és jobban illeszkedjen az Unió legújabb stratégiai irányaihoz. A változtatások hátterében részben a jelenlegi geopolitikai helyzet, köztük Oroszország Ukrajna elleni háborúja áll. A javaslatok nagyobb rugalmasságot biztosítanának az átcsoportosításra, kiszélesítenék a támogatható intézkedések körét, és pénzügyi ösztönzőket is bevezetnének. Külön rendelkezések vonatkoznak az Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Ukrajnával határos régiókra. A Számvevőszék véleménye az Európai Parlament hivatalos kérésére született, és célja, hogy iránymutatást nyújtson a társjogalkotók számára a javaslatok értékeléséhez.

A változtatások nem járnak a tagállamok számára elérhető eredeti pénzügyi keret emelésével.

A számvevők hangsúlyozzák, hogy a forrásallokációs döntések politikai jellegűek, és az uniós társjogalkotók kompetenciájába tartoznak. Miközben elismerik a kohéziós politika alkalmazkodóképességének fontosságát, arra is rámutatnak, hogy már a jelenlegi keretek között is komoly nehézségek tapasztalhatók a források hatékony felhasználása terén.

A jelentésben hangsúlyozzák, hogy a javasolt módosítások tovább bonyolíthatják a rendszer működését, növelhetik az adminisztratív terheket, és gyengíthetik a kohéziós politika eredeti célját, a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentését.

Emellett hiányolják a hatásvizsgálatot, egyértelműbb támogathatósági szabályokat sürgetnek, és szorosabb koordinációt javasolnak a meglévő uniós eszközökkel.

Különösen kritikus az Európai Számvevőszék a védelmi beruházások átláthatóságával és az „Egyetlen jelentős kárt se okozz” elv alkalmazhatóságával kapcsolatban. Ez utóbbi célja, hogy az uniós fellépések összhangban maradjanak a klíma- és környezetvédelmi célkitűzésekkel, aminek megfelelése a védelempolitikai kiadások esetében kétséges.

A „megfizethető lakhatás” finanszírozásának lehetőségét ugyan megnyitja a javaslat, de a számvevők szerint ennek fogalma nincs tisztázva.

Emellett aggodalomra ad okot az is, hogy bizonyos esetekben akár 100%-os uniós finanszírozás is lehetséges lenne – függetlenül a kedvezményezett régió gazdasági fejlettségétől –, ami szerintük aránytalanul kedvezhet a fejlettebb térségeknek, és gyengítheti a kohéziós források ösztönző hatását.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.