Sebesen közeledik az év vége, már csak két hét maradt arra, hogy maximálni tudjuk a nyugdíjcélú megtakarítási termékekkel elérhető állami adójóváírás mértékét, amely akár 280 ezer forintra is rúghat. Cikkünkben összeszedtük az egyes nyugdíjcélú termékek tulajdonságait, ahogyan azt is, mire érdemes figyelni, mik lehetnek a buktatók és mennyire kavarja meg a lapokat a jövő évi szja-visszatérítés.
Az állam által bejelentett jövő évi szja-visszatérítés miatt a pénztári szakma azzal kalkulál, hogy 10%-kal eshetnek vissza a bevételek - többek között erről is szó volt a Prémium Önkéntes Pénztárak mai sajtóbeszélgetésén.
A befizetések alapján, mintegy 2 millió hazai pénztártag számára továbbra is kiemelten fontos az anyagi gondoktól mentes időskor és az egészséges életmód anyagi feltételeinek megteremtése. Ezt bizonyítják az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) harmadik negyedéves eredményei, melyek szerint a nyugdíjpénztári befizetések 7,6 százalékkal, míg az egészségpénztári hozzájárulások több mint 16 százalékkal bővültek a tavalyi év azonos időszakához képest.
A friss, harmadik negyedéves számok szerint egyelőre kitart a lelkesedés az önkéntes nyugdíjpénztári tagok között a befizetések növelésében, de mindig is az év utolsó három hónapja hozta az igazi hajrát. Kérdés, milyen hatással lesz az év végi befizetésekre a kormány szja-visszatérítési terve, hiszen ez jelentősen visszavágja a nyugdíjpénztári befizetések után visszaigényelhető adójóváírás mértékét is. Az MNB statisztikái szerint az önkéntes- és magánkasszák hozama szerényen, de emelkedik, az utolsó negyedév azonban tartogathat meglepetéseket az elszálló kötvényhozamok, az inflációs félelmek és az új szupervariáns miatt.
A Rest Super nyugdíjalap lehet az első Ausztráliában, ahol elkezdik a nyugdíjra gyűjtők pénzét kriptoeszközökbe fektetni – számol be a hírről a Cointelegraph.
Többet is tehetnének a magyarok saját nyugdíjas éveikért, például azzal, hogy már fiatalon elkezdenek kisebb összegeket félretenni nyugdíj-megtakarítási eszközökben, de legalább ekkora felelősség terheli az államot és az öngondoskodási piac szereplőit. Elég csak megnézni, hogy állnak a nyugdíjra félretett pénzek azokban az országokban, ahol működnek a vállalati nyugdíjprogramok vagy van kötelező beléptetés. Beszédes adat, hogy Magyarországon az átlagfizetés alig 2%-át teszik félre nyugdíjra, reálhozamok alig vannak, ráadásul 2010 és 2020 között Lengyelország mellett mi vagyunk az egyetlenek az OECD-tagországok között, ahol csökkent a nyugdíjmegtakarítás.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak és a nyugdíjbiztosításoknak is megvan az előnye és hátránya, ha viszont arra kíváncsi valaki, hogy melyik az olcsóbb konstrukció, akkor érdemes a Teljes Költségmutató TKM) alapján is összehasonlítani a portfóliókat. Az MNB adatai szerint egyértelműen az önkéntes pénztárak jönnek ki győztesként a versenyből, de azért itt se árt résen lenni.
Változás történt a magyarok megtakarítási céljait felsoroló toplistán - derül ki a K&H biztos jövő indexéhez készített reprezentatív felmérésből. Bár maradt az élen a biztonsági tartalék gyarapítása, a lakáscél feljött a második helyre, megelőzve a nyugdíjcélú megtakarításokat: előbbire 33 százalék, utóbbira 32 százalék takarékoskodik. A felmérés szerint a magyarok - ha lehetőségük lenne rá - 58 évesen mennének nyugdíjba, ugyanakkor arra számítanak, hogy ez ténylegesen 10 évvel idősebb korukban történik meg - derül ki a K&H közleményéből.
Mindeddig azok a britek, akik nyugdíjcélú megtakarításokban helyezték el a pénzüket, 55 éves koruk elérésekor rendelkezhettek az addig összegyűjtött megtakarításuk sorsáról, tehát akár a teljes összeget is kivehették. Egy új törvénymódosítás alapján azonban nemcsak, hogy növelték ezt a korhatárt 57 évre, hanem azt a kiskaput is bezárták, hogy más nyugdíjalapokba áttranszferálva a pénzt, megmaradjon 55 éves korban ez a lehetőség – számol be a hírről a Financial Times.
Friss adatokat közölt az MNB arról, hogyan alakultak az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelései. A változatlan működési levonásoknak és a jelentősen visszaeső befektetési költségeknek köszönhetően korábban soha nem látott mértékben, 0,75-ról 0,64 százalékra csökkent az önkéntes nyugdíjpénztárak tagokat terhelő átlagos díjterhelése tavaly az MNB adatai szerint. A pénztártagok jövőbeni költségeit modellező hosszú távú pénztári TKMNyp 0,85 százalék lett.
Az idei év eddig egyértelműen kedvezett a kockázatosabb pénztári portfóliók hozamának, ezt az önkéntes- és magánnyugdíj-pénztárak friss hozamai is bizonyítják. Aki mer kockázattani és nagyobb részvénysúlyú portfólióban megtakarítani az idősebb évekre, az idén már akár 6-10% közötti hozamot is zsebre tehetett.
1,9 millió magánszemély örülhet a kormány szja-visszatérítésre vonatkozó bejelentésének, de abba vélhetően csak kevesen gondoltak bele, milyen hatással lesz mindez a nyugdíjcélú megtakarításokra, amelyeknek egyik legvonzóbb eleme éppen az az szja-ból történő adójóváírás, amely a kormány lépése miatt sokaknak nem fog rendelkezésre állni a jövő évi adóbevallásra. Magánszemélyként persze jobban járnak majd a jövő évi szja-visszatérítéssel, az öngondoskodási piacnak azonban nagy érvágás lehet, hogy akár el is maradhatnak a szokásos év végi hajrák a befizetéseknél. Megkérdeztük a piaci szereplőket, ők hogyan látják a nyugdíjcélú megtakarítások helyzetét.
Közhely, de néhány évtizeden belül a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik. Ennél talán még nagyobb probléma, hogy alig készül erre a lakosság: az öngondoskodást segítő megtakarítások (életbiztosítások, nyugdíjpénztárak, NYESZ) aránya nagyot csökkent az elmúlt években a megtakarításokon belül. A járvány miatti kényszertartalékolás sem javított érdemben a helyzeten: bár hosszú ideje nem áramlott annyi friss pénz a nyugdíjbiztosításokba és a pénztárakba, mint idén az első félévben, a megtakarítók száma nem alakult kedvezően. A Portfolio szerdai Öngondoskodás 2021 konferenciáján értékelik a helyzetet a hazai megtakarítási piac vezetői.
Az egészségpénztárak esetében 23 százalékkal, a nyugdíjpénztárak esetében több mint 9 százalékkal emelkedett a befizetések összege a tavalyi év első félévéhez képest - hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által szervezett Pénztárkonferencián. A konferencia előadói szerint ez bizonyítja, hogy a hazai lakosság számára továbbra is fontos az anyagi gondoktól mentes időskor, valamint az egészséges jövő. Ugyanakkor a szektor következő 20 évének biztosítása szempontjából elengedhetetlen a fiatalabb generációk megszólítása.
Jelentőset ugrott tavaly az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak kezelt vagyona, ez azonban nem annyira a tagok megnövekedett befizetéseinek, sokkal inkább a tőkepiacok emelkedésének köszönhető. Elszomorító kép, hogy a taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak eme formáját. Erről a témáról bővebben is szó lesz szeptember 22-ei Öngondoskodás 2021 konferenciánkon.
Bár a tavalyi második negyedévben látottaktól elmarad, így sem panaszkodhatnak a nyugdíjpénztárak teljesítményére a tagok: az önkéntes kasszák 22,4 milliárdos, a magánkasszák 4,4 milliárdos nyereséggel zárták a második negyedévet, ami 1,3 és 1,55% vagyonarányos hozamot jelent. Híznak tehát a nyugdíjpénzek, de hónapról hónapra csökken a pénztártagok száma.
Bár a korábbi évek szintjét messze felülmúló összeggel, 920 milliárd forinttal gyarapodott az év első három hónapjában a magyar lakosság megtakarítása, ez a növekedési ütem most, a nyitás után már nem lesz fenntartható, hiszen ez a növekmény inkább a költések visszafogásának, mintsem a tudatos megtakarításoknak, az öngondoskodásnak volt köszönhető – mondta el Nyitrai Győző, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatója a Portfolio kérdésére. A szakember szerint sokan felismerik, hogy az állami nyugdíj önmagában kevés lesz az időskori megélhetéshez, mégis kevesen rendelkeznek kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással. Szerinte nem a további adókedvezmények, hanem a pénzügyi edukáció tudná nagyban segíteni az elmozdulást az öngondoskodási termékek felé, azt is elárulja, miért.
Tavaly számos pénzügyi szektor növekedése elmaradt az előző évekétől, de a legtöbb piacon a bővülés nem torpant meg. A háztartási előtakarékoskodási, befektetési megtakarításokból a járvány okozta bizonytalan gazdasági helyzetben sem történt kiáramlás, sőt a lakosság további eszközöket halmozott fel – áll az MNB friss biztosítási, pénztári, tőkepiaci, közvetítői kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében. Ez évtől ismét gyorsabb növekedési ütemre válthatnak a piacok.
Ahhoz képest, milyen bukókat szenvedtek el tavaly tavasszal az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak, az idei első negyedéves befektetési eredmények már sokkal biztatóbbak. Érdekesség a friss adatokban, hogy míg a magánkasszák csökkentették, az önkéntes pénztárak növelték részvénykitettségüket az utóbbi hónapokban, és jó hír, hogy az önkéntes kasszáknál megállt a taglétszám csökkenése.
Nem rengette meg az önkéntes pénztári vagyont a koronavírus, a friss számok azt mutatják, hogy a vagyon tovább bővült, egy számlán átlagosan már 1,5 millió forint van. Az elmúlt egy évben a taglétszám is nőni tudott, de ugyanez figyelhető meg az egészségpénztáraknál is – derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének mai sajtótájékoztatójából. Az eseményen a pénztári szektor elmúlt egy évét elemezték, és az idei célkitűzéseket is ismertették.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
