Eurostat

Magyarország az EU szegénységi toplistáján

Az Európai Unióban 2013-ban az árszínvonalbeli különbségeket is figyelembe véve Belső-Londonban volt a legmagasabb az egy főre eső GDP értéke, míg a legkevesebb bruttó hazai össztermék Bulgária északnyugati régiójának lakosaira jut. Magyarország is szerepel a legalacsonyabb húszas listán, méghozzá hatból négy régiójával, közülük a legrosszabb helyzetben Észak-Magyarország van, ahol 2013-ban az egy főre jutó hazai össztermék az uniós átlag 40 százalékát tette ki.

Magyarország a tinianyák országa - Itt a rangsor!

Magyarország a legjobb európai nyolcban

2014-ben összességében a költségvetési hiány csökkent mind az euróövezet 19, mind az Európai Unió 28 tagállamának szintjén, ám az államadósság-mutatók esetében ellenkező folyamat volt megfigyelhető - olvasható ki az Eurostat 2014-es államháztartási adatokat tartalmazó első felülvizsgálatából. Magyarország azon nyolc uniós ország között van, ahol csökkent a GDP-arányos államadósság.

600 ezer forintos minimálbér, de vajon hol?

A legalacsonyabb és a legmagasabb bruttó minimálbér között euróban számolva több mint tízszeres a különbség az Európai Unióban, azonban ha ugyanezt vásárlóerő-paritáson mérve nézzük, már jóval kisebb az eltérés, és ez az utóbbi hat évben ráadásul jelentősen szűkült is. A magyar minimálbér összeg szerint az alsó harmadban szerepel, azonban az árszínvonal hatását kiszűrve már lényegesebben kedvezőbb képet kapunk.

Az egész eurózónát felhúzták a németek

A vártnál (0,2%) kissé gyorsabban, 0,3%-kal nőtt negyedéves alapon az eurózóna átlagában a GDP, ami gyorsulást jelent a megelőző negyedévi 0,2%-hoz képest. Úgy tűnik, hogy a meglepően jól sikerült német év végi teljesítmény az egész fizetési övezetet feljebb húzta. igaz közben az eső olajár és euróárfolyam is segíthetett.

Magyarország a negyedik legszegényebb ország az EU-ban

A háztartások tényleges fogyasztása alapján 2013-ban Magyarország a negyedik legszegényebb ország volt az Európai Unióban: hazánkban az uniós háztartások fogyasztásának 62 százalékával ért fel a fogyasztás.

Dobogós lett Magyarország az EU növekedési rangsorában

A második negyedévhez hasonlóan a harmadikban is a második leggyorsabb volt a magyar gazdaság növekedési üteme az egész Európai Unióban, igaz most osztoznunk kell ezen a második helyen a szlovénokkal - ez derül ki az Eurostat által ma közétett, egymással összevethető felülvizsgált adataiból. Az újra dobogós magyar helyezés amellett is igaz, hogy az éves magyar dinamika (3,1%) az utóbbi negyedévek leglassabb üteme. A 0,5%-os negyedéves alapú magyar növekedési ütem már egyáltalán nem számít ritkának, igaz ez még így is több mint duplája annak, ahogy átlagosan az eurózóna bővülni tudott.

Távolodott a kritikus szinttől az eurózóna inflációja

A szeptemberi 0,3%-ról 0,4%-ra, a várt ütemre emelkedett vissza az előzetes októberi adat szerint az eurózóna év/év alapú inflációja - közölte ma az Eurostat. A hivatal egyúttal azt is jelezte, hogy szeptemberben 11,5%-on, azaz továbbra is nagyon magas szinten stagnált a munkanélküliségi ráta az övezetben.

Kivételes csoportban Magyarország

Tavaly mind az euróövezet, mind pedig az Európai Unió szintjén összességében csökkent a költségvetés hiánya, viszont emelkedett a GDP-arányos államadósság - közölte kedden az Eurostat a második alkalommal felülvizsgált 2013-as adatokat, melyek azért is felettébb érdekesek, mert ezeket már az ESA 2010-es módszertan szerint kalkulálták. A részletekből kiderül, hogy a 28 tagállamból csak keveseknek sikerült az államadósság csökkentése, Magyarország köztük van (igaz kellett hozzá a trükk is).

Mi lenne velünk Közép-Magyarország nélkül?

A héten jelent meg az Eurostat 2014-es statisztikai évkönyve, amely az Európai Unió régióinak versenyképességével is foglalkozik. A felmérés a közép-és kelet-európai térségre nézve nem túl kecsegtető: a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária hatalmas lemaradásban van az Európai Unió többi országához képest, de a visegrádi országok - köztük Magyarország is - meglepő eredményeket tudhat magáénak.

Itt állunk a százmilliárdok küszöbén

Elképesztően elhúzott a világ élvonalától Dél-Korea a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások terén, közben az Egyesült Államok továbbra is "veri" az Európai Uniót, Magyarország pedig még 2020-ra sem tervezi elérni azt a kiadási szintet, mint ahol most az EU-átlag jár. A tennivaló egyébként nem is feltétlenül a magyar állam oldalán lenne, ha csak a K+F-re költött kiadási összegeket nézzük, igaz ahhoz, hogy az üzleti és egyetemi szféra merjen/tudjon ilyen célokra költeni, igenis lenne mit tennie az államnak. Rövid innovációs körképünk annak apropóján született, hogy gőzerővel zajlik Magyarországon annak az intelligens szakosodási stratégiának (S3) a kidolgozása, amely ahhoz kell, hogy hozzáférhessünk a 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásokból ahhoz a mintegy 700 milliárdos összeghez, ami kutatás-fejlesztésre fordítható.

Nem csökken tovább a munkanélküliek aránya az EU-ban

Nem változott a munkanélküliek aránya az Európai Unióban az idei év előző hónapjához képest, így az továbbra is 10,2 százalékon áll. Rosszabb képet fest ennél még mindig az eurózónás munkanélküliségi mutató, ott a gazdaságilag aktívak 11,5 százaléka nem talál munkát, mely szám szinten megegyezik az idei év előző havi adatával.

Leszerepeltünk az adósság-rangsorban

Összességében mind az euróövezetben, mind pedig az Európai Unióban növekedett az államadósság az idei első negyedévben - közölte kedden az Eurostat. Az már eddig is ismert volt, hogy az első negyedév alatt Magyarország GDP-arányos államadóssága 5 százalékponttal emelkedett, azonban a mostani összesítésből derült csak ki, hogy ezzel nem igazán büszkélkedhetünk uniós összevetésben.

Újra megdőlt egy tévhit Magyarországról

Az átlagos magyar fogyasztói árszínvonal 40%-kal le van maradva az uniós átlagtól, nálunk alacsonyabb átlagos árszinttel csak Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban találkozhatunk. Akkor miért érezzük mégis úgy, hogy külföldön minden olcsóbb? Erre is van magyarázat.

Beváltak a trükkök: kivételes csoportba került Magyarország

Miközben az Európai Unióban és az euróövezetben emelkedett az átlagos államadósság-mutató 2012-ről 2013 végére, azalatt Magyarországnak sikerült 0,6 százalékponttal csökkenteni az adósságrátát - áll az Eurostat szerdán megjelent, a 2013-as (első előzetes) államháztartási adatokról szóló jelentésében. Vagyis a tavaly év végi "trükközésnek" köszönhetően hazánk az uniós országok szűk csoportjába került. A költségvetési hiány tekintetében a tagállamok tavaly nagyon igyekeztek rendbe tenni pénzügyeiket.

Varga hétfőn örömhírt közöl

"Kiváló tavalyi hiány és adósságszámok, elküldtük a hivatalos adatokat az Uniónak" címmel tart hétfő délután sajtótájékoztatót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Banai Péter Benő költségvetésért felelős helyettes államtitkárral közösen.

Görögország mellé kerültünk az uniós rangsorban

Az Eurostat nemrég nyilvánosságra hozta legfrissebb uniós energiaellátással kapcsolatos kimutatását. Az adatokból kiderül, hogy az EU 2012-es energiafogyasztása nagyságrendileg megegyezik a 90-es évek közepén rögzített adatokkal. 2006 és 2012 közötti időszakban hazánkban csökkent az egyik legnagyobb mértékben az energiafogyasztás.

Visszaesett decemberben az eurózóna kisker forgalma

2013 decemberében 1,6 százalékkal volt alacsonyabb az eurózóna kiskereskedelmi forgalmának szezonális hatásokkal kiigazított volumene az előző havihoz képest. Az előző év azonos időszakához képest pedig 1 százalék volt a visszaesés - jelentette az Eurostat. A havi adatok (-1,6%) rosszabbak lettek a piac által előzetesen vártnál (-0,7%). A novemberi +1,4%-os adatot lefelé, +0,9%-ra módosították. Éves szinten főleg a feltörekvő európai országokban lódult meg a forgalom.

A kisujjunkat sem mozdítottuk, mégis nő a GDP

Szeptembertől módszertani váltás lép életbe az Európai Unió nemzeti számlák rendszerében, ami hatással lesz az egyes országok GDP-szintjére. Az Európai Bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint a magyar GDP akár 1%-kal is emelkedhet. Ez az adósságráta szempontjából kedvező hír lehet a kormánynak.

Megdöbbentő: így interneteznek az európaiak

Az Európai Unióban a háztartások 79 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal, 76 százalékuk pedig szélessávú netkapcsolattal - derül ki az Eurostat friss tanulmányából. Az európaiak 62 százaléka naponta fellép a világhálóra, de elképesztő adat, hogy 21 százalékuk soha nem netezett még életében. Magyarország nagyjából a középmezőnybe tartozik mind az internet elérhetőségét, mind használatát tekintve.