Lezárult a harmadik negyedév, és megkezdődött az év utolsó három hónapja. Lassan a karácsonyi vásárlási láz is beindul az üzletekben, a heti makronaptárban pedig a szokásos hónap eleji események tűnnek fel, így érdemes lesz figyelni az amerikai munkaerőpiacot és a gazdasági aktivitást mérő beszerzési menedzserindexeket.
Egész Európára kiterjedő felmérés indul a háztartások pénzügyeiről, jövedelmi helyzetéről, fogyasztási és megtakarítási szokásairól, az Európai Központi Bank (EKB) által koordinált felmérésben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) október 2-ától gyűjt információkat Magyarországon - jelentette be a KSH életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztályának főosztályvezetője sajtótájékoztatón Budapesten kedden.
Ez a hét egyértelműen a jegybanki kamatdöntésekről fog szólni: itthon az MNB jön végre izgalmas hírekkel, míg Amerikában a Fed léphet tovább a szigorítás és a mérlegleépítés útján. Közben itthon jönnek bérstatisztikák és részletes államháztartási beszámoló is.
Az előzetes adatokkal összhangban júliusban havi alapon 4,2%-kal beszakadt a magyar ipari termelés, így az éves index mindössze 0,2%-os növekedést mutatott a kiigazított adatok szerint - közölte ma a KSH a második becslését. A statisztikai hivatal adatai szerint a járműgyártásban a kibocsátás 7,9%-kal zuhant éves alapon, amelyben a bázisévitől eltérő nyári leállás is szerepet játszik. A gyengébb teljesítmény egyébként átszűrődött a rendelési mutatókba is, ami rövid távon nem teszi rózsássá a magyar ipar kilátásait. Figyelemre méltó további a műanyag-alapanyaggyártás esése is.
A múlt hetinél lényegesen csendesebb időszakra számíthatunk a piacok szempontjából, de persze így is folytatódik a jegybanki golyózápor a svájci és a brit kamatdöntésekkel. Közben itthon a meglepően gyenge júliusi ipari termelési statisztika hátterét közli a KSH.
A vártnál csak egy hajszállal lett magasabb az augusztusi infláció, az árak átlagosan 2,6%-kal nőttek. Mindez fontos a szeptemberi kamatdöntés szempontjából, az MNB ugyanis a jelek szerint elkötelezett a további lazítás mellett, ez az utolsó adat, ami megfontolásra késztetheti.
A hét legfontosabb eseménye egyértelműen az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntő ülése, illetve az azt követő sajtótájékoztató lesz. A szakemberek szerint Mario Draghi végre bejelenthet valamit az eszközvásárlási program végéről, de az is lehet, hogy a jegybank megijed a túl erős eurótól, és inkább óvatos marad. Közben itthon kiderül, miért okozott csalódást a magyar gazdaság a második negyedévben, illetve az MNB számára fontos inflációs adat is érkezik.
A lakásállomány egyik meghatározó szerkezeti mutatója az üres lakások aránya. A lakásszektor működését és a lakásállomány kihasználtságát jellemzi, milyen lakások, hol és miért nem hasznosulnak. A lakáspiac normális működése önmagában is feltételezi több-kevesebb üres lakás jelenlétét, mivel minden lakhelyváltoztatás átmeneti üresedéssel jár. Az üres lakások nagyobb aránya azonban általában szerkezeti problémákat jelez: a lakások nem ott vannak, ahol szükség lenne rájuk, vagy nem olyanok, amilyenekre igény mutatkozik. Lehet működési probléma is a háttérben, amikor valamilyen lakáspiaci mechanizmus vagy éppen annak hiánya jelenti a hasznosulás akadályát - derül ki a KSH "Miben élünk?" tanulmányából.
A második negyedévben 3,2%-kal nőtt éves alapon a magyar gazdaság, ami jócskán elmarad a Portfolio tegnap közzétett 4,0%-os elemzői konszenzusától, illetve érdemi lassulásnak számít az első negyedévi 4,2%-os ütemhez képest. Munkanaphatástól tisztítva 3,8%-os volt a bővülés, negyedéves alapon pedig 0,9%-kal bővült a gazdaság az első negyedévi 1,4% után. Érezhető lassulás történt tehát, amely mögött több ok is megnevezhető.
Három éve nem nőtt olyan gyorsan a magyar gazdaság, mint az idei első negyedévben éves összevetésben (4,2%-kal), de a Portfolio elemzői konszenzusa szerint ettől a gyors ütemtől elmarad majd kissé az a szám (4,0%), amit szerdán, azaz holnap reggel közöl a KSH. Szégyenkezni való azonban így sincs, hiszen az idei év átlagára 3,9%-os növekedést vetít előre a felmérésünk, és így elmondhatjuk, hogy ahogy telik az idei év, úgy válik egyre optimistábbá az elemzői kar. Azt a kormányzati optimizmust azonban továbbra sem osztja a felmérésünk, hogy az idei gyors növekedési ütemet jövőre még fokozni is tudja majd a magyar gazdaság (4,1%-ról 4,3%-ra gyorsulás): konszenzusunk szerint ugyanis "be kell érnünk" a tisztes 3,5%-os GDP-növekedéssel a választások évében.
Éles fordulatot vett a héten az Eximbank elszámolásának ügye, ami egy évek óta zajló csata a magyar statisztikai hatóságok és az Eurostat között. Fennáll a veszélye, hogy a pénzintézetet az államháztartási szektoron belülre kell sorolni, ez pedig jelentősen átírja a magyar adósságadatokat. Megmutatjuk, mennyire!
Júniusban az építőipari termelés volumene 1,1%-kal volt magasabb a májusi szintnél, ami azt jelenti, hogy a májusi szintugrás után is tart a növekedés a szektorban, mindkét építménycsoportban.
Az előzetes várakozásokra rácáfolva a statisztikai elszámolási viták rendezésére szolgáló uniós testület az EU statisztikai hivatalának adott igazat az Eximbank ügyében, igaz ennél szorosabb nem is lehetett volna a "szavazás" végeredménye. Ennek értelmében az állami pénzintézetet az államháztartási körön belülre kellene sorolni, ami így befolyásolhatja a magyar államháztartás legfontosabb mutatószámait. Körbejártuk, mi lehet a következő lépés az ügyben.
Júliusban éves bázison 2,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH által ma közölt statisztikából. Az adat összhangban volt a Portfolio által megkérdezett elemzők konszenzusával. Közben az éves meginflációs index értéke 2,6%-ra emelkedett, amire három éve nem volt példa. Ez jól mutatja, hogy a felszín alatt fokozatosan erősödik az inflációs nyomás a magyar gazdaságban.
Az elmúlt hónapokban az üzemanyagárak csökkenése jelentősen mérsékelte a hazai inflációt, ez a trend azonban júliusban véget érhetett: a júniusi 1,9%-ot követően júliusban 2,1%-ra gyorsulhatott az árszínvonal-emelkedés éves üteme - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Bár a szakértők többsége egyértelműen emelkedő inflációt vár, egy esetleges rezsicsökkentés, illetve célzott áfacsökkentés a választások közeledtével még bekavarhat az összképbe.
Megtört a kutatás-fejlesztési ráfordítások emelkedő trendje a GDP-arányában, hiszen a KSH által minap közzétett statisztika alapján a 2015-ös 1,39%-ról 1,22%-ra esett vissza. Ez folyó áron 8,8%-os csökkenést jelent és ezzel párhuzamosan a kutatóhelyek száma is csökkent, de a ténylegesen kutatással foglalkozók létszáma növekedett.
Tovább fokozódott a lakásépítési kedv Magyarországon, a KSH legfrissebb adatai alapján. 2017 első félévében 40 százalékkal emelkedett a lakóingatlanra kiadott építési engedélyek száma, 46 százalékkal több lakás épült az előző év azonos időszakához képest, a jövőben azonban komoly problémát jelenthet a munkaerőhiány. A hír kapcsán ingatlanpiaci szakértők mondták el véleményüket az eddigi tapasztalatokról és a jövőben várható kilátásokról.
2016-ban éves szinten 13 százalékkal lettek drágábbak a használt lakások, és az új lakások áremelkedése is meghaladta a 10 százalékot. 2017 I. negyedévében folytatódott az áremelkedés az ingatlanpiacon. A használt lakások ára 4,8, az új lakásoké 1,7 százalékkal haladta meg a megelőző negyedévi szintet. A tavalyi évben 146 ezer lakás cserélt gazdát, ami 9 százalékkal volt több, mint az azt megelőző évben. A forgalombővülés ellenére azonban a kisebb településeken az árak emelkedése elmaradt a nagyvárosokra jellemzőtől. Az eladások 5 százaléka, vagyis minden huszadik vásárlás külföldi állampolgárokhoz köthető - derül ki a KSH legfrissebb adataiból.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ezt pedig akár a piac is megbüntetheti.
Vezetők nélkül marad az űrügynökség.
Ennyire erős a verseny?
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
