Tavaly 33 700-an vándoroltak ki Magyarországról, aminél többen 2010 óta egyszer sem hagyták el az országot - írja a 444.hu a KSH adatai nyomán. A statisztikai hivatal a belügyminisztériumi lakcím- és a NEAK taj-nyilvántartási alapján összesítette a kivándorlók számát, valamint közzétették a fontosabb kivándorlási célországokat is.
Megakadt a kiskereskedelmi forgalom emelkedése januárban, azután hogy 2023 decemberében már láttuk a fellendülés jeleit. Úgy tűnik, a fogyasztói bizalom lassan épül vissza itthon, annak ellenére, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum már decemberben emelkedett, vagyis ezt az emelt összeget az érintettek január elején megkapták.
A tavalyi évet a mezőgazdaság kiváló teljesítménye mentette meg a még nagyobb gazdasági visszaeséstől, és azzal, hogy a negyedik negyedévben stagnált a GDP, az áthúzódó hatás is gyenge, a külső környezet gyengélkedése miatt pedig összességében elérhetetlennek tűnik a 4%-os idei GDP-növekedés, amelyet a kormány hangsúlyoz, inkább 2-3%-os átlagos bővülés várható – rajzolódik ki a ma közzétett KSH-adatokra érkezett elemzői reakciókból.
Januárban az előzetes adatok szerint 6650 gyermek született, 12 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Szezonális hatásoktól szűrve folytatódott a születésszám csökkenése, a friss adat gyakorlatilag történelmi mélypontot jelent.
Szorosabb együttműködést alakít ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (Navü) az adatvagyon-gazdálkodás javítása érdekében - jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten a KSH elnöke.
A tavalyi negyedik negyedévben éves alapon 2,9%-kal, a kiigazított adat szerint 1%-kal nőtt a román GDP, és így az egész tavalyi év átlagában 2%-os volt a bővülés üteme – közölte az előzetes adatot szerdán a román statisztikai hivatal. Amint ma reggel a KSH is közzétette: a kiigazított adat szerint a magyar GDP tavaly 0,8%-kal esett vissza az év átlagában.
Kellemetlen, csalódást keltő volt a tavalyi negyedik negyedéves magyar GDP-adat, amelyet ma reggel tett közzé a KSH – értettek egyet az elemzők, szakértők a Portfolio-hoz elküldött kommentárokban. Mindezek alapján számos következtetést levontak a negatív meglepetés lehetséges hátteréről, és az idei GDP-növekedési, államháztartási kilátásokra vonatkozóan is. Többen jelezték, hogy a friss adat láttán messzinek tűnik elérni a 4% körüli idei GDP-növekedést, amelyet a kormány céloz, illetve inkább 2-3% körüli növekedést tartanak reálisnak, illetve lefelé módosíthatják az előrejelzéseiket. A beérkezett kommentárok lényegét abc-sorrendben közöljük.
Az infláció alacsonyabban alakult januárban a decemberi Inflációs jelentés előrejelzésének középértékénél – olvasható az MNB gyorsértékelésében a péntek reggel megjelent friss adat kapcsán. Az áremelkedési ütem majdnem három év után került ismét a jegybank célsávjába.
Majdnem hároméves mélypontra, 3,8 százalékra esett januárban a fogyasztói árak emelkedésének üteme – derül ki a KSH pénteki beszámolójából. Az adat ismét kellemes meglepetést okozott, hiszen az elemzők 4 százalék feletti értéket vártak. Ezzel 2021 februárja óta először került a jegybank célsávján belülre az infláció.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint akár 4,2 százalékra is lassulhatott a magyar infláció, ennél alacsonyabb éves rátára 2021 tavasza óta nem volt példa. Ha tényleg így volt, akkor ismét fokozódhat a nyomás a jegybankon, hogy az eddiginél nagyobbat vágjon a kamaton, ami a forint árfolyamát érzékenyen érintheti. Az izgalmas januári adat előtt nagy a bizonytalanság, amit az előrejelzések széles sávban szóródása is mutat.
A héten elsősorban Magyarországon jelennek meg lényeges makroadatok, kulcsfontosságú lehet a költségvetés januári helyzete és az év eleji inflációs ráta. Ezek a statisztikák akár a piacra is hatással lehetnek.
A Központi Statisztikai Hivatal inflációs osztályának vezetője már nem dolgozik a szervezetnél - írja a 24.hu.
Bár másfél éve változatlanok a lakossági rezsicsökkentési rendszerben a gáz- és áramárak, mégis érdemi árcsökkenést mutatott ki a KSH az átlagárak terén, és a Portfolio kalkulációi szerint ez is érdemben, 0,7%-ponttal, hozzájárult ahhoz, hogy decemberre már 5,5%-ra esett az éves infláció Magyarországon.
Az infláció lassulása továbbra is széles körben érzékelhető, amit a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott keresleti környezet, a bázishatások és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okoz – olvasható az MNB péntek délelőtt megjelent gyorselemzésében a decemberi inflációs adat megjelenése után.
Sajtótájékoztatót tartott a Központi Statisztikai Hivatal a 2023-as inflációs adatok mai megjelenése alkalmából. A KSH újra kiállt az utóbbi hónapokban sokat bírált rezsielszámolási módszertana mellett, és jelezte, hogy az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat nem talált kivetnivalót a hazai módszertanban.
Az előzetesen várt 6 százalék körüli szint helyett decemberben 5,5 százalékra esett a magyar infláció, ez 2021 nyara óta a legalacsonyabb érték. A KSH beszámolója szerint a 2023-as átlagos áremelkedési ütem 17,6 százalék volt.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
