Öt év alatt 134 ezerrel csökkent Magyarország népessége a 2011-es népszámlálás és a tavaly októberi kis népszámlálás, úgynevezett mikrocenzus között. A KSH szerdán ismertetett adatai szerint október 1-jén 9 millió 803 ezer 837-en éltek az országban.
Február és április között 4,6 százalékot tett ki a munkanélküliségi ráta, ami 0,3 százalékponttal magasabb a november-januári időszakban mért 4,3 százalékos rekord alacsony szintnél.
A rendszeres bruttó átlagkereset a versenyszektorban 12,4 százalékkal járt magasabban márciusban, mint egy évvel korábban, ami évtizedes csúcsnak számít. A teljes gazdaságot nézve a nettó reálbérek 9,9 százalékkal bővültek egy év alatt, amire szintén bő tíz éve nem volt példa. A munkaerőhiány szépen tornássza fel a béreket.
2017 I. negyedévében 2061 új lakás épült, 47 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések együttes száma 9525 volt, 89 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában - derül ki a KSH legfrissebb felméréséből.
Hol emelkedtek legjobban a lakásárak? Mennyibe került egy átlagos lakás 2016-ban? Van, ahol még olcsón vásárolhatunk? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is választ ad a KSH legfrissebb lakásárakat és árindexeket tartalmazó kiadványa, amellyel teljessé váltak a 2016-os évet jellemző lakáspiaci adatsorok.
Szabad utat ad a kormány a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatgyűjtésének: a jövőben a hivatal a személyes azonosítókkal együtt is megkaphatja az emberek adatait. A parlament előtt lévő, Semjén Zsolt által jegyzett indítvány szerint a hivatal egyebek mellett az egészségügyi- és a szociális ellátással, az adóval valamint az ingatlannyilvántartással kapcsolatos információinkhoz juthatna hozzá csonkítás nélkül - írja a Népszava.
Nyolc év után először ismét 20% fölé emelkedett tavaly a lakáshitelek szerepe a hazai otthonteremtés finanszírozásában - mutatják friss becsléseink. 2008 óta nem látott összegben vettünk fel lakáshiteleket, de ameddig a statisztikák visszanyúlnak, még soha nem volt ilyen magas, 74% a használt lakás vásárlására fordított hitelek aránya. 85 ezer db lakáscélú hitelt folyósítottak tavaly, ennek mindössze 4%-a ment hitelkiváltásra, vagyis valóban drámaian alacsony a hitelfelvevők mobilitása. Az MNB heteken belül véglegessé váló "fogyasztóbarát lakáshitel" koncepciója talán változtat valamit ezen a helyzeten. A jelenlegi legjobb lakáshiteleket addig is itt érdemes kikalkulálni.
Februárban 10 százalékkal járt magasabban a rendszeres bruttó átlagkereset a legalább ötfős vállalkozások körében, mint egy évvel korábban. Ilyen mértékű éves béremelkedési ütemet utoljára 5 éve láthattunk, akkor került sor legutóbb jelentős minimálbér-emelésre. Országosan 11,2 százalékkal bővültek átlagosan a jutalom nélküli bruttó bérek.
Amint az a KSH húsvétra időzített közleményéből is kiderült: sonkafélékre, tojásra, szárazkolbászra kiugróan sokat költ a húsvéti hónapban a magyar lakosság. De hogyan alakult ezeknek a termékeknek az ára az elmúlt években? Két látványos ábrán mutatjuk be.
Tovább élénkült a lakáspiac 2016. IV. negyedévében, így eddig soha nem látott magasságokba emelkedtek az árak. A KSH oldalán elérhető előzetes számok szerint tavaly az utolsó negyedévben a használt lakások esetében a tiszta árváltozás 1,5 százalékos volt, míg az újépítésű lakások esetében 2,5 százalékos drágulásra került sor. Ezzel együtt a tavalyi évben a használt ingatlanokat közel 10 százalékos, míg az új lakások piacát közel 9 százalékos drágulás jellemezte.
A januári stagnálás után februárban szokatlanul nagy mértékben, 3,4%-kal ugrott havi alapon a magyar ipari termelés - közölte ma reggel a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatot a KSH.
25%-kal növekedne a GDP akkor, ha a láthatatlan munka is beleszámítana - mutat rá a Központi Statisztikai Hivatal keddi tájékoztatásában, amit a láthatatlan munka napjának alkalmából adott ki.
Alapvetően megváltoztatja a magyarországi biomassza-felhasználásról kialakult képet, hogy új számítási módot alkalmazva újraszámolták a hazai háztartási tűzifa-felhasználását. Az átszámolás eredményeképpen a látható hazai háztartási biomassza-felhasználás jelentősen nőtt, a vizsgált időszakban éves szinten átlagosan több mint két és félszeresére. Ezzel Magyarország biomassza-felhasználási statisztikájában egy csapásra akkora ugrás következett be, hogy az ország ezek alapján gyakorlatilag már most elérte a 2020-ra kitűzött célját a megújuló energiaforrások terén - állapítja meg a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) új tanulmánya, amely szerint természetesen ezzel együtt maradtak még teendők e téren.
Gigantikus ugrást láthattunk januárban a versenyszektor foglalkoztatottságában: 64 ezer fővel nőtt a bejelentett alkalmazottak létszáma a legalább 5 fős cégek körében, ami több mint 3 százalékos foglalkoztatottság-bővülést jelent egyetlen hónap alatt. Bár a meglepő jelenség mögött egy statisztikai hatást is sejthetünk, a számok mindenképpen az erős munkapiaci konjunktúra folytatódását jelzik.
A drasztikus minimálbér-emelések hatására januárban 10%-kal növekedtek éves összehasonlításban a bruttó keresetek Magyarországon. Az emelkedő infláció miatt ugyanakkor reálértéken "csak" 7,5 százalékkal nőttek a nettó fizetések. A bérek mellett a foglalkoztatottság is hatalmasat ugrott.
Az előzetes adatokkal összhangban idén januárban havi alapon 0,1%-kal csökkent, éves összevetésben pedig csak 1,6%-kal nőtt a kiigazított ipari termelés Magyarországon - közölte ma reggel a KSH. Az igazi érdekesség az, hogy mi a helyzet a rendelésállományi adatoknál, márpedig ott sem látunk nagy fellendülésre utaló jeleket egyelőre. Az persze örvendetes, hogy az exportpiacaink (január és februári) konjunktúraadatai szép képet mutatnak.
A rendszerváltás utáni időkben először 200 ezer fő alá csökkent a munkanélküliek száma Magyarországon. A munkanélküliségi ráta így 4,3 százalékra mérséklődött a november-januári időszakban.
A lakásárak tekintetében Észak-Nyugat-Magyarország települései és Budapest már szinte hagyományosan az ország legdrágább területei közé sorolható. A mostani piacon az egyenlőtlen áremelkedés miatt pedig még jobban megmutatkoznak a régiós lakásárak közti különbségek, így érdemes megnézni, hogy pontosan milyen tényezők okozzák a lakásárakban mérhető hatalmas országrészek közti egyenlőtlenséget.
Beindult a lakáspiaci fellendülés Magyarországon, amit a KSH legfrissebb adatai is alátámasztanak. A korábbi évekhez képest 2016-ban jelentősen több építési engedélyt adtak ki, ami a használatba vett lakások számában is látványos növekedést fog eredményezni. A hír kapcsán ingatlanpiaci szakértők mondták el véleményüket az eddigi tapasztalatokról és a jövőben várható kilátásokról.
2016-ban 9994 új lakás épült, 31 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 31 559 volt, ami több mint két és félszerese a 2015. évinek - derül ki a KSH legfrissebb adataiból.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A G7 csoport felszólította Kínát, állítsa le az orosz hadiiparnak nyújtott támogatást.
Még nem késő regisztrálni az AI in Business rendezvényünkre!
Figyelmeztetést adott ki a WHO.
Már holnap szavazhat a szenátus.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
