KSH

Kelet-Magyarország nem ereszti el a költözőket

Magyarországon hagyományosan magas a lakástulajdonlási arány, ami egyúttal azzal is jár, hogy kevésbé szeretünk költözni. Ezen belül pedig még kevésbé jellemző, hogy valaki más városban rendezi be az új otthonát. Bár arányuk némi növekedést mutatott, a 2003-ban mért 22 százalékról 2015-re 27 százalékra emelkedett a más városba költözők aránya az összes költözésen belül. További tendencia, hogy a kisebb településeken élők még az átlagnál is jobban ragaszkodnak az otthonukhoz, esetükben a legmagasabb a helyben maradók aránya. A korábbi otthonhoz ragaszkodás mellett fontos tényező, hogy sokak számára az árak közötti jelentős különbségek is nehezítik a településváltást. A drágább, erős munkaerőpiaccal rendelkező és pont ezért kedvelt célpontnak számító területeken sok esetben még egy panellakás sem jön ki a más, elmaradottabb megyében eladott tégla lakás árából.

Júniusban is maradt a magas bérdinamika

Júniusban is fennmaradt az idén tapasztalt magas bérdinamika, a nettó reálkeresetek átlagosan 7,5 százalékkal jártak magasabban, mint egy évvel korábban. Az állami béremelések nélkül, csak a versenyszférában 6,8 százalékos volt júniusban az éves reálbér-emelkedés.

Mutatjuk, hol bérel a legtöbb magyar lakást

Magyarországon a nyugat-európai országokhoz képest még mindig sokkal kevesebben bérelnek lakást, a többség saját tulajdonú ingatlanban él. Ennek ellenére a lakásbérlés nálunk is egyre elfogadottabbá válik, a tavalyi évben országosan a lakosság 11 százaléka bérelt lakásban élt. Ennek kapcsán megnéztük, hogy kik választják a magánbérletet vagy az önkormányzati bérlakást a különböző jövedelmi viszonyok szintjén, valamint mennyire elterjedt a lakásbérlés a kisebb és mennyire a nagyobb lakosságszámú településeken.

Csúnyán lefordult a magyar ipar, a kilátások sem rózsásak

A gép- és fémipar "legörbülése", illetve a járműgyártás enyhe növekedése együttesen vezetett oda, hogy júniusban váratlanul újra mínuszba fordult a magyar ipari termelés éves indexe - derül ki a KSH ma közzétett részletes adataiból. A havi alapú termelés 2,4%-kal esett, illetve az első fél évben átlagosan 2,3%-kal nőtt az iparunk éves összevetésben. Előretekintve az új megrendeléseknél is lefordulás látszik az exportrendelések miatt, így egyelőre egyáltalán nem festenek jól az ipari kilátásaink, és még a múlt héten vázolt 4% körüli éves átlagos bővülés sem biztos, hogy összejön. Márpedig ez nagyon kellene ahhoz, hogy a magyar GDP-növekedés a második félévben határozottan gyorsuljon.

Meglódult a magyar gazdaság

A Portfolio konszenzusában szereplő 2,1%-kal szemben 2,6%-kal nőtt a második negyedévben a magyar gazdaság a KSH által közzétett előzetes, nyers adatok szerint. A Portfolio által irányadónak tekintett, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat ugyanakkor csak 1,7%-os éves alapú növekedést mutatott. Negyedéves alapon 1,1%-kal bővült a GDP-nk az április-júniusi időszakban.

Tömegével állnak üresen a vidéki magyarok házai

560 ezer lakás áll jelenleg üresen Magyarországon, ami a 4,4 milliós lakásállomány 12,7 százaléka - derül ki a KSH legfrissebb felméréséből. Az átlagos alapterület 80 négyzetméter, a havi fenntartási költség pedig 40 ezer forint. Folyamatosan csökken a nem elfogadható minőségű lakások aránya, de a lakók több mint 60 százaléka valamilyen szempontból így is elégedetlen jelenlegi otthonával.

Hihetetlen, ami a lakáspiacon történik

Bár az előzetes tavaly év végi adatok szerint úgy tűnt, hogy a lakáspiac veszített a lendületéből, és az árak egy mérsékeltebb növekedési pályára kerülnek, az idei első negyedévben ismét kilőttek. A használt lakások a válság óta megfigyelt legnagyobb növekedést produkálták, és átlagosan 5,6 százalékkal drágultak. Az áremelkedés Budapesten volt a legmagasabb, illetve a Közép-Magyarországi régióban, a kis lemaradóban lévő községek azonban messze nem mutattak ilyen jó eredményeket. A válság előtti lakásárak szintjét a fővárosi már rég utolérte, sőt mintegy több mint 20 százalékkal már le is körözte. Magyarország többi régiója közül egyedül a Nyugat-Dunántúlon kellett többet fizetni 2016. első negyedévében a lakóingatlanokért, mint 2007-ben - derül ki a KSH legfrissebb számaiból.

Eljött a hazai lakásépítések új virágkora?

2016 I. félévében 3420 új lakás épült, 11%-kal több mint egy évvel korábban - olvasható a KSH legfrissebb gyorstájékoztatójában. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakóépületek építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 13 236 volt, ami több mint kétszerese a 2015. I. félévinek.

Pont annyi a munkanélküli, mint a közmunkás

2016 második negyedévében a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak száma lényegében kiegyenlítődött, mindkét csoport 5,1 százalékát teszi ki a gazdaságilag aktív népességnek. A foglalkoztatottság továbbra is szép bővülést mutat: közmunkások nélkül is több mint 120 ezer fővel emelkedett a létszám egy év alatt.

Nincs megállás, tovább emelkedtek a bérek

Májusban 7,8 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel a korábban, vagyis a munkaerő-piaci feszültségek közepette fennmaradt az előző hónapok magas növekedési üteme. A versenyszférában ennél egy hajszállal alacsonyabb, 7,5 százalékos volt a reálbérek éves növekedése, míg a közszférában - közmunka nélkül számítva - 11,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek köszönhetően az állami béremelési programoknak.

Még mindig nem tért magához a sokkból az építőipar

Havi alapon májusban 0,8%-kal emelkedett az építőipari termelés volumene, viszont az éves visszaesés üteme 26,6%-ra rúgott. Az uniós forrásból végzett munkák kifutása még mindig lefelé húzza az ágazat teljesítményét.

Nincs sok jó hírünk a magyar ipar szárnyalását váróknak

Megerősítette az előzetesen közölt, meglepően gyenge, májusi ipari termelési adatokat mai második becslésével a KSH, így tehát havi alapon kiigazítva 0,7%-os volt a csökkenés mértéke. Ez azt jelenti, hogy az áprilisi 5,5%-os ugrás csak átmeneti volt és folytatta a magyar ipar a februárban és márciusban is megfigyelt havi lemorzsolódást. Úgy tűnik, hogy ebben továbbra is a húzóágazatnak számító járműgyártás az egyik fő felelős, ráadásul az új megrendelések sem sok jót mutatnak ezen a téren, illetve nemzetgazdasági szinten sem.

Itt az újabb meglepetés az inflációban

Júniusban a fogyasztói árak 0,2%-kal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál - derült ki a KSH által közölt adatokból. Az adat kisebb meglepetést okozott, a Portfolio által megkérdezett elemzők többsége ugyanis -0,1%-os inflációra számított. A szakértők közül többen is úgy vélték, hogy a következő hónapban is negatív lehet az éves árváltozás üteme, mielőtt tartósan sikerül elszakadni a 0% alatti szinttől.

Újra kellemetlen meglepetés a magyar iparban

Májusban havi alapon ismét csökkent az ipari termelés Magyarországon, ráadásul 0,7%-kal, ami összefügghet a ma reggel közzétett, váratlanul nagy esést mutató német ipari termelés-visszaeséssel is.

Intenzíven bővül a magyar lakossági fogyasztás

Áprilisi 6,7%-os kiugró dinamika után májusban is intenzíven, 5,7%-kal bővült a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva - közölte az első becslést ma reggel a KSH. Ez arra utal, hogy a második negyedévben a lakossági fogyasztás fontos hajtóerő lehetett a gazdasági növekedésben, hiszen a csekély infláció, az emelkedő bérek és a javuló munkaerőpiac a korábban elhalasztott fogyasztással együtt a fogyasztás intenzív bővülését hozta.

Sosem állt ennyi álláshely üresen Magyarországon

2016 első negyedévében óriásit ugrott a versenyszférában a betöltetlen álláshelyek száma, ami arra utal, hogy a magyarországi munkaerőhiány tovább fokozódik. A KSH adatai szerint összességében több mint 50 ezer állás állt üresen az év első három hónapjában - ami bár csak alsó becslés, az elmúlt öt évben biztosan abszolút rekordot jelent.

Többéves csúcson az építési engedélyek száma

A KSH szerint 1423 lakásépítési engedélyt adtak ki májusban, amivel többéves magasságba emelkedett az egy hónapban építkezést tervezők száma. A növekedésre a tavalyi áfa-csökkentés és a CSOK is hatással lehetett.

Fogynak a munkanélküliek Magyarországon

Március és május között tovább emelkedett a foglalkoztatottság Magyarországon, amivel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékra süllyedt.

Vukovich Gabriella marad a KSH elnöke

Újabb hat évre Vukovich Gabriella marad a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke. A Magyar Közlöny keddi számában megjelent miniszterelnöki határozat szerint Orbán Viktor június 11-ei hatállyal meghosszabbította a KSH eddigi elnökének kinevezését.

Hat százalék alá csökkent a munkanélküliség

A februártól áprilisig tartó időszakban tizenkét év után először 6 százalék alá, 5,8 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A foglalkoztatási arány is csúcson jár: a 15-74 éves népesség több mint 57 százaléka vállalt munkát ebben az időszakban.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egyetlen lépéssel magára haragította Oroszország a világ egyik legerősebb katonai hatalmát: fontos szövetségest nyerhet Ukrajna
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.