KSH

Tovább csökkent a munkanélküliség

A szeptembertől novemberig tartó időszakban 6,2 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta - derül ki a KSH friss foglalkoztatottsági statisztikájából. Ez 0,2 százalékponttal alacsonyabb a múlt havi adatnál és rekord alacsony szintnek számít.

Csak papíron csökken a szegénység

A Központi Statisztikai Hivatal módszertanváltásának köszönhetően jelentősen, legalább 1,2 millió fővel csökkenhet papíron a létminimum alatt élők száma Magyarországon - írja a Népszabadság.

Újabb csúcson az üres álláshelyek száma

2015 harmadik negyedévében tovább növekedett a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, ami a súlyosbodó munkaerőhiányra utalhat. A versenyszférában több mint 30 ezer munkahelyre nem találtak megfelelő munkaerőt, ami az elmúlt öt évben a legmagasabb érték.

3,8%-kal nőttek a reálbérek a versenyszektorban

Októberben éves alapon 4,7 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek a nemzetgazdaságban, míg csupán a versenyszférát tekintve 3,8 százalékos volt a nettó reálkeresetek bővülése. Az intézményi adatok alapján a foglalkoztatottság minimálisan, de tovább nőtt szeptemberhez képest.

Sokkoló ábra: megérkezett a KSH reakciója

Múlt héten a Romhányi Balázs vezette Költségvetési Felelősségi Intézet úgy vélekedett elemzésében, hogy a foglalkoztatottak számának mérésekor komoly hibákat követ el a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH hivatalos reakciót küldött szerkesztőségünknek, melyben részletesen kifejti a különböző adatforrásokon alapuló statisztikák közti eltérések okait. A statisztikai hivatal reakcióját az alábbiakban közöljük.

Szegények és gazdagok: egyre kisebb a magyar középosztály

2013 és 2014 között - immáron második éve - tovább nőtt az egy főre jutó jövedelmek összege Magyarországon, az életszínvonal azonban nem minden társadalmi réteg esetében javult ugyanúgy. Tavaly a középosztály és az alsó társadalmi rétegek bevételei nőttek a legnagyobb ütemben, de azért ez ne tévesszen meg senkit: 2010 óta a felső egymillió jövedelme bővült a legjobban, konkrétan négyszer olyan gyorsan, mint az alsó egymillió emberé. Bár a növekedésnek örülhetünk, a nettó jövedelmek reálértéken még mindig nem érték el a válság előtti szinteket. Az elmúlt öt év legaggasztóbb jelensége pedig a társadalmi csoportok erősödő jövedelmi polarizációja: miközben a középosztály aránya csökkent, a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya nőtt a népességen belül. Ami pedig a területi egyenlőtlenségeket illeti, továbbra is főváros régiója a leggazdagabb, ám rendkívül gyors felzárkózást láthattunk a három dunántúli régióban.

Már majdnem annyi a munkanélküli, mint a közmunkás

Idén augusztus-október között a munkanélküliek száma már csak 290 ezer fő volt, míg a közmunkásoké 232 ezer fő - derül ki a KSH ma közzétett adataiból. Előbbi adatsor közel 11 éves mélypontnak számít, míg utóbbi a közmunkás idősor talán legmagasabb adata, azaz jól látszik a két tábor közötti ellentétes tendencia. Ha a hasonló munkaerő-piaci státusz miatt a közmunkásokat is állástalannak tekintjük, akkor a két tábor együtt 522 ezer főt tesz ki, ami 11,5%-os korrigált munkanélküliségi rátát ad, miközben a 290 ezer fős állomány szépnek tűnő, 6,4%-os rátát jelent és a KSH összefoglalói is csak erre térnek ki.

Megvan, mire költenek a szegények és a gazdagok Magyarországon

Továbbra is bő háromszor annyit költ egy gazdag család, mint egy szegény Magyarországon - derül ki a KSH friss fogyasztási statisztikájából. Az Észak-Alföldön csak kétharmadát költik annak, mint amit Közép-Magyarországon.

Egy év alatt milliós áremelkedés - Ez vár arra, aki lakást akar venni

Az eladott lakások átlagára Budapesten 1 millió forinttal nőtt 2015 első felében, így egy használt lakás átlagos ára 15,5 millió forintra emelkedett. Bár a városokban és a községekben az átlagár nem éri el a tavalyit, a megyeszékhelyeken is nőttek az árak, egy átlagos lakás így 9,7 millió forintba kerül - áll a KSH legfrissebb elemzésében.

Már a foglalkoztatottak 5,3 százaléka közmunkás

Az előző negyedévhez képest fél százalékponttal, 6,4 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon a harmadik negyedévben - derült ki a KSH frissen közölt negyedéves munkaerő-felméréséből. Ha a hasonló munkaerő-piaci státusz miatt a közmunkásokat is munkanélkülinek számítjuk, akkor ez a korrigált munkanélküliségi ráta 11,4 százalékot tett ki a júliustól szeptemberig tartó negyedévben, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb a második negyedéves adatnál.

Nagyot nőttek a bérek a költségvetési szférában

Augusztusban nemzetgazdasági szinten átlagosan 5,4 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek éves szinten, azonban a közszféra és a versenyszféra között óriási különbségek adódtak. Míg a versenyszektorban közmunkásoktól szűrten 3,7 százalékkal emelkedtek a keresetek, a költségvetési szférában 12,1 százalékos volt az emelkedés (szintén közmunkások nélkül). Eközben a foglalkoztatottak létszáma a versenyszférában stagnálást mutatott.

Újabb borús adat a magyar gazdaságról

Augusztusban az előző hónaphoz képest 3,6 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene, vagyis gyorsult a visszaesés a júliusi 3,1 százalékhoz képest. Mindez ismét arra utal, hogy lendületet veszít az iparág, a korábban húzóerőnek számító állami beruházások már nem elegendők ahhoz, hogy fenntartsák a növekedést.

Most kiderül, miben élnek a magyarok

A háztartások lakáskörülményeit feltáró országos felmérést indít Miben élünk? - Lakásviszonyok, 2015 címmel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) - közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

Holnap jön a magyar deflációs adat

Szeptemberben 0,1 százalékos lehetett az éves fogyasztóiár-csökkenés Magyarországon, vagyis újra a deflációs tartományba süllyedhetett a mutató. A Portfolio felmérésében részt vevő elemzők az üzemanyagárak esésének tudják be a fordulatot, de nem számítanak rá, hogy tartósan negatív lesz az infláció.

6,7 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta

A június és augusztus közötti időszakban 6,7 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon, miközben a munkaképes korú népesség tábora szokatlan módon stagnálást jelzett - derül ki a KSH a lakosság körében végzett munkaerő-felméréséből.

Kissé lassult a bérnövekedés a nyári melegben

Júliusban nemzetgazdasági szinten átlagosan 2,7 százalékkal emelkedtek a nettó reálkeresetek, de ha kiszűrjük a közfoglalkoztatás hatásait, akkor a nettó bérek éves növekedési üteme már 3,4 százalékot mutat.

Kiderült: ezért kellett csalódnunk a magyar gazdaságban

Nem módosított az első becslésen a KSH, megerősítették, hogy 2,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság a második negyedévben a tavalyi év hasonló időszakához képest. A részletes számokból az is kiderült, hogy a várttól elmaradó növekedés elsősorban a mezőgazdaság jelentős visszaesésének volt köszönhető, a feldolgozóipar és a szolgáltatások teljesítménye viszont nőtt. Az előző negyedévhez képest 0,5 százalékos volt a bővülés.

Szép kis bérnövekedést láthattunk júniusban

Idén júniusban átlagosan 3 százalékkal jártak magasabban a magyarországi reálbérek, mint egy évvel korábban, míg ha a közfoglalkoztatás hatásait kiszűrjük, a reálkeresetek 4,1 százalékos éves bővülést jeleznek a nemzetgazdaságban. Tovább emelkedett a foglalkoztatottak létszáma is, amiért júniusban leginkább a versenyszféra felelt. A versenyszektorban a bruttó bérek december óta nem emelkedtek ilyen gyors ütemben.

Kivándorló országgá válik Magyarország

A kivándorlás immáron nyolc éve folyamatosan növekedést mutat, különösképp a fiatal korcsoportokban, így ha mérleget lehetne vonni a bevándorlással, az igazság az lenne, hogy Magyarország egyre inkább kivándorló országgá válik - állapítja meg a KSH Népességtudományi Intézete által nemrégiben készített Demográfiai Portré. 2014 legelején mintegy 330 ezer magyar állampolgár élt az európai országokban, míg más becslések 2013-ban több mint fél millióra tették a Magyarországon született és külföldön élő személyek számát.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megérkezett a Fitch ítélete Magyarországról
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.